Kivégeznék az akciós újságokat, az óraátállítást és a Sopronit: jó ötlet ez?

Már alig-alig emlékszünk, de az év elején óriási csata zajlott a Heineken és az Igazi Csiki Sör gyártója között. A vita lényege az volt, hogy a holland sörös multinak nem tetszett, hogy Igazi Csiki Sör néven kezdtek 2014-ben sört gyártani Romániában, mivel álláspontja szerint ez összetéveszthető az általa birtokolt Ciuc Premium (ejtsd: csik prémium) márkával. Az igazághoz az is hozzátartozik, hogy a Ciuc Premiumot csiki sörként emlegetik csak helyben.

A Heineken bíróságra vitte az ügyet, ahol sokáig úgy tűnt, hogy elveszti a pert, de aztán egy román táblabíróság mégiscsak neki adott igazat. Innentől karolta fel a kérdést a hazai politika, és ezek után lett beszédtéma hazánkban is, hogy akkor most mi legyen a Heineken-fogyasztással.

Az esetleges bojkott szempontjából problémásnak tűnt, hogy a Heineken rendkívül sok sörmárkát birtokol, például az itthon népszerű Sopronit is, ezért feltettük a kérdést olvasóinknak, hogy akkor most mi legyen.

A szavazatot leadó olvasónk 37 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bizony bojkottot hirdet a Heineken ellen, a többiek viszont (63%) különböző okokból, de nem támogatták ezt a típusú nyomásgyakorlást.

Bár meglehetősen nagy médiavisszhangot kapott az Igazi Csiki Sör hazánkban, az értékesítésük nem ment túl jól, legalábbis erről is olvashattunk később. A Heinekennel azóta egyébként már megegyeztek peren kívül, és maradhatott a nevük is.

Genderszerepek, óraátállítás, nyugdíjasok

Bár igazán csak 2017 végére pörgött fel a nemi szerepekről szóló vita a világon, miután kiderült, hogy Harvey Weinstein hollywoodi producer évtizedeken át zaklatott és erőszakolt meg színésznőket, modelleket és olyan nőket, akik fölött visszaélhetett hatalmi helyzetével, a Pénzcentrum olvasói már februárban szavazhattak arról, hogy problémákat szül-e egy kapcsolatban, ha a nő többet keres, mint a férfi.

Március végén kérdeztük meg az olvasókat, hogy megszűntetnék-e az óraátállítást, erre a kérdésünkre több mint 12 463-an válaszoltak, és egyértelmű ítélet született: a véleményüket kifejtők 84,8 százaléka szerint nincs szükség óraátállításra. Amikor viszont arról kérdeztük az olvasókat, hogy mi legyen helyette, akkor már megosztottabbak voltak a kérdésben.

A válaszadók 60 százaléka szerette volna, hogy végleg maradjunk a nyári időszámításnál, 22 százalék szerette volna, ha végleg a télinél maradunk, a fennmaradó közel 19 százalék pedig nem szeretett volna változást.

Március végén tettük fel a kérdést olvasóinknak, hogy szerintük mi segíthetne igazán a nyugdíjasokon, a szavazásunknál több válasz is megjelölhető volt. 

Toronymagasan az kapta a legtöbb szavazatot, hogy a 120-150 ezres nyugdíjminimum lenne az igazi segítség, de sokak szerint az is segítene, ha csak megőriznék a nyugdíjak reálértékét, illetve a nyugdíjas bónuszt, azaz a 13. havi nyugdíjat is sokan tartanák megfelelő megoldásnak.

Így aprították volna be az Aldit, Lidlt, Auchant, Tescót

A kormány deklarált célja, hogy növelje a hazai tulajdon részarányát a hazai élelmiszerpiacon, ezért időnként elő-előjön egy-két ötlettel, amivel a multik életét nehezítené meg. Az egyik ilyen ötlet egyelőre úgy néz ki, hogy hamvába halt, olyan jogszabályt szerettek volna alkotni, ami a marketingköltéseket illetve magukat a népszerűsítési módszereket is korlátozta volna, a saját weboldalukon való hirdetést és az akciós újságok készítését konkrétan ellehetetlenítette volna. Ezt végülis nem lépte meg a kabinet, mi viszont megkérdeztük az olvasókat, hogy jó ötlet lenne-e az akciós újságok betiltása. 

Ehhez kapcsolódik, hogy májusban feltettük a kérdést, hogy olvasóink átlagosan mennyit költenek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra naponta. Ez akkor azért volt aktuális, mert a KSH 2016-ra vonatkozó adatai szerint az átlagos napi élelmiszerköltés 670 forint volt hazánkban.

A válaszadó olvasóink mindössze 10 százaléka költött ennyit, 13 százalékuk kevesebbet, 77 százalékuknak meg ennél jóval több ment el naponta ezekre az árucikkekre saját állítása szerint.

Élet, siker, csillogás

Júliusban már-már szinte filozófiaira vizekre eveztünk. Azt kérdeztük az olvasóktól, hogy boldogít-e a pénz. Több mint hatezren válaszoltak a feltett kérdésre

• 14,4 százalék szerint a pénz nem boldogít,

• 72,8 százalék szerint a pénz önmagában nem boldogít, az abból megvásárolható javak viszont igen, és

• 12,7 százalék szerint pedig már önmagában is boldogít a pénz, nekik tehát valószínűleg elég csak nézegetni is a bankszámlájukat vagy a pénztárcájukat.

Júliusban még távoli kérdésnek tűnt, de egy azóta csúnyán elhasalt népszavazási kezdeményezés kapcsán tettük fel a kérdést, hogy munkaszüneti napnak kéne-e nyilvánítani szenteste napját (december 24.). Több mint 8 ezren válaszoltak a kérdésünkre, és a túlnyomó többség (90%) szerint ez jó ötlet lett volna. A népszavazási kezdeményezéshez ugyanakkor nem jött össze elegendő szavazat, így egyelőre december 24-én is húzhatjuk az igát.

A végére pedig két életvezetéssel kapcsolatos szavazás eredményét tartogattuk. Az első kérdésünk arra vonatkozott, hogy mi a legfontosabb a jó élethez. A lenti csárton jól látszik, hogy a legtöbb szavazatot sorrendben a biztonságos családi élet, a szex, a pénz és az alvás kapták. 

A másik kérdésünk arra vonatkozott, hogy havi 300 ezerért belépne-e a válaszadó az Éjjel-Nappal Budapest című sorozatba, ami az RTL Klubon fut. A kérdés érdekessége, hogy a cikkben egy tanácsot kérő potenciális szereplőről írtunk, de azt nem tudtuk, hogy a 300 ezres ajánlat nettó vagy bruttó összeget takar. Az 1126 válaszadó 36 százaléka viszont ennek ellenére ment volna a sorozatba, 56 százalék mondott volna nemet az ajánlatra, és 8 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.