Kitört a sörforradalom: itt osztogatják szinte ingyen a folyékony kenyeret

A sörfogyasztást illetően Magyarországon eddig inkább a mennyiség, mint a minőség volt meghatározó, amit mi sem mutat jobban, hogy ha begépeljük a google-be a "sörfogyasztás kultúrája" keresőszavakat, a robot automatikusan a "borfogyasztás kultúrájára" mutatja a találatokat és csak alternatívaként ajánlja fel az eredeti keresési célt. És valóban, amíg a boroknál terjedelmes szakirodalom tárgyalja, hogy a különböző fajtákat milyen hőmérsékleten és milyen ételek mellé ajánlott fogyasztani, addig a sörnél leginkább az számít, hogy legyen jéghideg és jól csússzon, vagyis ne legyenek túl markáns ízjegyei.

A közhiedelem ellenére azonban - bár a nyári hőség indokolná - mégsem akkor járunk a legjobban, ha a sörünket jéghidegen fogyasztjuk. Ahogy a boroknál, a sörök esetében is megvan az ajánlott fogyasztási hőmérséklet: a világos, nagyipari lágerek - akárcsak a pezsgő - 4 és 7 fok között a legjobbak, a felsőerjesztésű ale-ek 8-11 fokon, a testesebb sötét söröket pedig pincehidegen - 12-15 fokon - érdemes fogyasztani.

Bár a magyar piacnak több mint 90 százalékát a láger típusú sörök uralják, a hozzánk is begyűrűző kézműves forradalom nemcsak a kisüzemi főzdékre, de a külföldi különlegességekre is ráirányította a figyelmet. Ugyanis az alsóerjesztésű sörök Belgiumot és az Egyesült Királyságot leszámítva Európa szerte háttérbe szorultak, azonban most nemcsak az IPA (Indian Pale Ale) került újra terítékre, de a legextrémebb főzetek megkóstolásra is vannak jelentkezők.

A jóivású lagersörök népszerűsége ugyanakkor nem magyar specifikum, az alsóerjesztésű sörök világszerte kapósabbak a más eljárással készülő ale-eknél, az Egyesült Államokban pedig még a Magyarországon elterjedt ivósöröknél is vizesebb nedűt kedvelik. Nem véletlen, hogy innen indult a kézműves sörforradalom, melynek célja, hogy változatos alternatívát nyújtson a nyomasztóan egyhangú ipari sörkínálattal szemben.

Ugyanakkor a belga sör - vagy az angol ale - eddig sem volt ismeretlen, azonban csak néhány különlegességek forgalmazására specializálódó boltban vagy kocsmában lehetett ezeket kapni. A Belgaco például a legnagyobb belga sörimportőr Magyarországon, amely egyben a Belga Sörök Házának üzemeltetője is, amely már jóval a sörforradalom előtt is várta a komplexebb ízek kedvelőit. A kínálat egészen lehengerlő, csak a sörök fajtánkénti besorolása kiad 25 kategóriát, amelyből csak a trappisták alkategória alatt 35 sört találunk. A különlegességeknek persze ára is van, egy 0,33-as kiszerelés ezek közül 6-700 forint körül kezdődik, de a tölgyfahordóban érlelt díszdobozos jubileumi La Trappe üvegének darabja már egy üveg whiskey árával vetekszik: 5290 forint.

Olyan sörkóstolókat is találtunk, ahol szintén a belga söré a főszerep, csak nem pohárban szolgálják fel: csak a fogások elkészítésénél kap szerepet a sör. Ilyen például a fekete kagyló Le Trappe Dubbel sörrel, vagy a Makréla tekercs Chimay Triple sörös zöldségraguval. Persze, aki sajnálná a serpenyőbe a sört, és szeretné hagyományosan csak valamilyen fogás mellé fogyasztani, azok számára is vannak tippek. A hagyományos világos lager sörök jól mennek a sült halakhoz, tengeri herkentyűkhöz, de a sertés és marhahúsokhoz is, illetve a laktató egytálételekhez, és krémes, csokoládés sütemények mellé is.

A barna sör vadhúsok, kacsa, liba, grillezett sötét húsok mellé kiváló, a búzasör pedig fogyasztható párolt zöldséghez, vagy halhoz, sültekhez és vadakhoz, ellenben csak gyümölcsös desszertek mellé ajánlott. A kézműves vonal egyik legnépszerűbb fajtája, az IPA mellé erősen fűszerezett ázsiai ételek passzolnak, melyekben a curry dominál. A felsőerjesztésű stoutok már elég testesek ahhoz, hogy az élményt nem érdemes elrontani túl kombinált ételekkel, sokkal inkább az egyszerű levesek, egytálételek, valamint a zsírosabb, de nem túl jellegzetes húsételek illenek hozzá, mint egy véres hurka vagy marha steak.

A Lidlnél például kifejezetten a belgian ale és british bitter ale vagy pale ale fajtájú, felsőerjesztésű sörök felé nyitottak. A kínálatban a jellemzően belga apátsági sörök, mint az Abbaye de Vauclair (299 forint) vagy a Grimbergen (399 forint) mellett Belgium büszkeségei névvel sörválogatás is kapható, amelyben az ismertebb Stella Artois vagy Leffe is helyet kapott. Az angol vonalon az elmaradhatatlan Guinness (589 forint) mellett olyan ritkaságok kerültek polcra, mint a Whitstable Bay Ale (349 forint) vagy a Butcombe barnája (399 forint). A különlegességek mellett a korábban szinte silány sörkínálatot a népszerű importsörökkel is megdobták, mint a Corona kukoricasöre (379 forint), az olasz Birra Moretti vagy a horvátok Karlovackója (utóbbi kettő 299 forintért).

A Nielsen adatai azt mutatják, hogy bejöttek a gyártóknak az kézműves és különleges sörök. Értékben 25 százalékkal, mennyiségben 20 százalékkal nőtt forgalmuk, és a teljes piacból hat százalékot hasítanak ki. A sörmixek piacán pedig különösen az alkoholmentes szegmens népszerűsége szembeötlő: minden száz értékesített, ízesített sörből 48 alkolholmentes, ez 10 százalékkal haladja meg a 2015-ös adatokat. Az ízesített, alkoholmentes sörök között a legnépszerűbb ízek a citrom, lime-menta, grapefruit, bodza-citrom és bodza, melyek ily módon a többi üdítőital kategóriával veszik fel a versenyt.

 - mondta Séra Kata, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.