Ecostat: negatív hatások, zuhanó indexek

A gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmi indexeiből számított összesített konjunktúra-mutató decemberi alacsony értéke a globális pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével, a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásával indokolható. A gazdaság szereplőinek gyenge üzleti várakozásai a kül- és belföldi piacok pangásával, a termelés lassulásával, a munkalehetőségek szűkülésével és a hitelek drágulásával áll összefüggésben. A lakossági várakozások jelentős visszaesése a háztartások pénzügyi-gazdasági helyzetének romlásának, valamint a munkanélküliség várható növekedésének a következménye.

2008 utolsó negyedévében a gazdálkodó szervezetek körében végzett bizalmi felmérés eredményei erőteljesen változtak. Októberben mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok körében 6-7 százalékpontos bizalomvesztést mértünk. A havi indexek erőteljes visszaesése novemberben következett be, mindkét szektor konjunktúra-mutatója 15-20 százalékos csökkenéssel mélypontjára esett. Egy hónappal később, decemberben a TOP-100 csoportban pozitív irányú korrekció történt, a pénzügyi válság első sokkszerű hatását reálisabb helyzetértékelés követte. A hazai kis-és középvállalatoknál az üzleti várakozások novemberben erőteljesen csökkentek, decemberben ezen az alacsony szinten maradtak.

A hazai nagyvállalatok negyedik negyedévi konjunktúra-indexe 71,1 %, a korábbiaknál jóval alacsonyabb havi értékek átlaga. A kis- és középvállalatok negyedéves indexe 67,1 százalék, majdnem húsz százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi mutatónál.

1. A TOP-100 nagyvállalatok üzleti várakozásai

Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok konjunktúra-indexe a hazai gazdaság romló kilátásaival összhangban alacsony szinten ingadozott. A nagyvállalatok jelzése alapján 44 százalékuk termelése érdemben nem változott, teljesítménye bővüléséről egyötödük adott számot. A teljesítménye rövid távú jövőbeni változását három hónap átlagában 25 százalékuk növelhetőnek, 45 százalékuk viszont csökkenőnek ítéli, jelentős hónaponkénti ingadozás mellett. 2008 negyedik negyedévében a vállalatok háromnegyede készletszintjét az ilyenkor elfogadott volumenűnek értékeli. Átlag feletti készletállományt 16 százalékuk halmozott fel raktáraiban. A hazai nagyvállalatok megítélése szerint cégük fejlődését alapvetően a túlzott adóterhek, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és a kereslet csökkenés akadályozza.

A TOP-100 vállalatok elsődleges piacainak recesszióba fordulása az exportorientált szektor rövid távú prognózisaiban is érezhető. Az értékesítési lehetőségek bővülésében bizakodó cégek aránya negyedév alatt 24 százalékról 14 százalékra csökkent, a pesszimista cégeké ugyanakkor 22 százalékról 30 százalékra emelkedett. Belföldi relációban a javuló keresletet feltételező vállalatok aránya az októberi 28 százalékról 17 százalékra csökkent, a felvevőpiacok szűkülését prognosztizáló cégek aránya 24 százalékról 30 százalékra nőtt. A nagyvállalatok többségének, majdnem kétharmadának megítélése szerint versenyképességük mindkét relációban stabil. A TOP-100 nagyvállalatok beruházási aktivitását mérő mutatók negyedéves átlaga 46 százalék, jóval alacsonyabb a korábbi időszakok értékeinél. A következő év első felében a cégek likviditása gyengül, az év végén a korábbi kétharmados aránnyal szemben gazdálkodásában stabil pénzügyi helyzettel csak minden második nagyvállalat számol. A vállalkozások gyengébb értékesítési, termelési lehetőségei miatt 46 százalékuk úgy ítéli meg, hogy a foglalkoztatottak jelenlegi létszáma kismértékben meghaladja az indokolt mértéket. Jelentős létszámfelesleg a TOP-100 csoport visszajelzése alapján 8 százalékuknál található.

2. A kis- és középvállalatok üzleti várakozásai

Az elmúlt három hónap teljesítményéről nyilatkozva a kis- és középvállalatok szűkülő köre, legutóbb mintegy ötöde számolt be növekedésről, csökkenő teljesítményt átlagosan 36 százalékuk jelzett. A rövid távú termelési előrejelzés szerint bővüléssel számol a kkv-k mintegy 19 százaléka, 43 százalékuk viszont teljesítménye visszaesésétől tart. A vállalatok fejlődését hátráltató külső tényezők között a cégek a magas szintű adóterhelést, a bizonytalan gazdálkodási feltételeket és a gyenge fizetőképes keresletet jelölték meg.

A döntően belföldi piacokra termelő szektor vállalkozásainak mindössze 11 százaléka kalkulál bővülő kereslettel, csökkenést 43 %-uk feltételez a hazai értékesítésben. A középvállalati kör 8-9 %-a bízik az export kereslet élénkülésében, korábbi piacai beszűkülését 29 százalékuk vélelmezi. Vállalkozása készletállományát az átlagosnál magasabbnak minősítette a cégek 17 százaléka, alacsonyabbnak 19 százalékuk. Versenyképessége gyengülését mindkét relációban a cégek 23 %-a prognosztizálja. A KKV szektor beruházási aktivitása negyedéves átlagban 30 %, jóval elmarad a korábbi szinttől. A működés feltételei likviditási oldalról a cégek 43 százalékánál nem változik, fél éven belül gyengülő anyagi helyzettől tart minden második vállalkozás. A gazdasági kilátások kedvezőtlen változásával összefüggésben a kis- és középvállalatok 47 %-a a következő hat hónapban létszámleépítést tart szükségesnek. Ezen belül kismértékű leépítést 40 %-uk, jelentős létszámcsökkentést 7 %-uk tervez végrehajtani.

3. Az ágazatok gazdasági előrejelzése

Az Ecostat ágazati szintű konjunktúra felmérésének decemberi eredménye a múlt havi mélyponthoz képest kismértékű javulást, enyhe bizalomerősödést jelez. A felmérésbe vont kiemelt ágazatok között a mezőgazdaság és a kereskedelem kivételével kismértékben javultak a bizalmi mutatók, a gazdálkodó szervezetek láthatóan túljutottak a jórészt szubjektív hatásoknak betudható bizalmi sokkon. A nemzetgazdasági szintű összevont konjunktúra-mutató értéke az év utolsó hónapjában 37,2 %, négy százalékponttal magasabb az előző hónapban számított indexnél.

A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok átlag feletti derűlátásról adtak számot decemberben. Annak ellenére megőrizték vezető pozíciójukat, hogy az ágazat bizalmi mutatója a novemberi szinthez képest nem változott. 2008-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke kiemelkedő mértékben nő, a hozzáadott érték az első háromnegyed évben 35 százalékkal haladja meg az előző évit, jórészt a növénytermesztésben elért eredményeknek köszönhetően.

A feldolgozóipar teljesítménye 2008-ban szinte folyamatosan csökkent, főként az alacsony rendelésállomány miatt. Az európai exportpiacok beszűkülése a feldolgozóipar növekedésének kilátásait érzékenyen érinti, ennek első jele a jármű- és a gép- és műszergyártás értékesítésének visszaesése volt. 2009-ben az ágazat teljesítménye várhatóan nem éri el az idei szintet, a kereslet növekedésére legfeljebb a negyedik negyedévben lehet számítani.

A kiemelt ágazatok sorában a legpesszimistább minősítést az építőipar kapta, itt a termelés harmadik éve csökken, s az októberben kirobbant gazdasági- és hitelválság az ágazati termelés további csökkenését vetíti előre. A szakma jövő évi teljesítményét növelheti az ágazat helyzetének javítását célzó kormányprogram. Előrejelzések szerint az építőipar fellendülése 2010-től érezhető mértékű lesz, párhuzamosan a hazai gazdaság stabilizálódásával.

A kiemelt ágazatok között novemberhez képest egy hónap alatt a kereskedelmi szakma üzleti várakozásai romlottak a legnagyobb mértékben, a bizalmi index két százalékot esett. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozások recessziója az ágazat két éves gyenge teljesítményével, s a jövő évben várható nehézségekkel magyarázható. 2009-ben a lakosság reáljövedelmének csökkenése, a megtakarítási hajlandóság várható javulása és a hitelhez jutás szigorítása miatt 3 %-os forgalomcsökkenést valószínűsítünk.

Az egyéb szolgáltató vállalkozások decemberi konjunktúra-mutatói kismértékben javultak. 2009-ben a fizetőképes kereslet világszerte tapasztalható csökkenése miatt a turizmus teljesítménye várhatóan nem fog javulni, az idegenforgalmi piacon éles versenyhelyzettel kell számolni. Az áruszállítás idei teljesítménye, a mintegy 2 %-os növekedés jó esetben jövőre is megismételhető. A termelő szolgáltatások között a legdinamikusabb fejlődés továbbra is a posta és távközlés területén várható, itt a szolgáltatások értéke 5-6 százalékkal növekedhet jövőre. A pénzügyi szektor 2008-ban az első háromnegyed év kiemelkedő teljesítménye alapján jó évet fog zárni, 2009-ben azonban a szétterülő hitelválság miatt ez a teljesítmény nem lesz megismételhető.