Augusztus 2-án a Lidl Magyarország egy meglepetésekkel teli kampány keretében mutatta be legújabb divatikonját.

Világszerte aggódnak a vevők az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt, ami látványosan kihat a vásárlási szokásokra is – derül ki az EY legfrissebb, több mint 20 000 résztvevővel készített nemzetközi felméréséből. A kutatás szerint egyre kevésbé számít az elismert mákanév, mindennél fontosabbá vált az árazás.
A magas infláció és a bizonytalan gazdasági helyzet hatására az emberek több mint felét kifejezetten nyugtalanítják a növekvő megélhetési költségek. A nemzetközi felmérésben résztvevő válaszadók 47 százaléka aggodalommal tekint országa gazdasági helyzetére is, különösen az Y és a Z generáció tagjai. A vásárlók négyötöde számára már a termék ára a legfontosabb tényező a vásárlásnál, és a korábbiaknál jobban odafigyel arra, hogy milyen árut kap a pénzéért.
A folyamatos áremelkedés következtében tízből nyolc fogyasztónak megváltoztak a vásárlási szokásai. A válaszadók kétharmadának már ugyanúgy megfelelnek saját márkás termékek, mint a neves gyártók kínálata. Sőt a fogyasztók 30 százaléka egyáltalán nem figyeli a márkaneveket bevásárláskor. Az ismert cégek termékfejlesztéseit – például új összetevők vagy receptúra bevezetését – a válaszadók 42 százaléka inkább költségcsökkentési megoldásnak, semmint valódi innovációnak tartja. A megkérdezettek döntő többsége szerint a márkák üzenetei nem illeszkednek saját elvárásaikhoz, és 54 százalékuk kizárólag akkor vásárol ismert terméket, ha az leértékelve kapható – vagyis a kedvezmények gyakran felülírják a márkahűséget.
„Az elmúlt évek folyamatos társadalmi és gazdasági sokkhatásai jóval tudatosabbá tették a fogyasztókat. Mindenhol a kedvező ár-érték arányt keresik, és emiatt gyengül a márkák iránti elköteleződésük. A gyártóknak és forgalmazóknak sokkal személyesebb kapcsolatot kell kialakítaniuk a vásárlókkal, fel kell mérniük, és meg kell érteniük a megváltozott igényeket. Ebben jelentős segítséget adhatnak a globális és a hazai trendeket és innovációkat is jól ismerő szakértők” - emeli ki László Roland, az EY üzleti tanácsadási szolgáltatások partnere.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a hagyományos kiskereskedelem, vagyis a bolti értékesítés ma már nem a márkák egyetlen meghatározó piaca. A digitális és közösségi média csatornák alapjaiban változtatták meg, hogyan fedezik fel és kedvelik meg a fogyasztók a termékeket. A vásárlók könnyedén váltogatnak a fizikai üzletek és az online felületek között, miközben egyre szívesebben kerülik meg a hagyományos márkakommunikációs csatornákat. A cégek számára emiatt egyre nagyobb kihívást jelent, hogy folyamatosan észrevehetőek legyenek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Többet várunk a márkáktól
Miközben sokan hátat fordítanak a márkáknak, a válaszadók csaknem fele nyitott lenne egy prémium kategóriás termék újbóli kipróbálására, ha az jobb ízt vagy minőséget nyújt. Emellett a fogyasztók egyharmada hajlandó lenne többet fizetni olyan fejlesztésekért, amelyek érezhetően jobbá teszik a kínálatot.
„A felmérésünk szerint a vevők 58 százaléka már márkaváltónak számít. Tehát egyáltalán nem elkötelezettek egy-egy termék vagy szolgáltatás iránt. Ezek a vásárlók könnyebben elcsábíthatóak, ugyanakkor el is pártolhatnak az adott cégtől, ami egyszerre jelent hatalmas kockázatot és lehetőséget. Most kritikusan fontos, hogy a megfelelő kereskedelmi, marketing és értékesítési stratégiát állítsák fel a döntéshozók. Ebben pedig jelentős támogatást adhat egy tapasztalt tanácsadó cég” – mondta el Palincsár László, az EY Customer & Growth területének igazgatója.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


