Megalakult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - lecserélték az ÁPV Zrt.-t...

Az eltelt közel két évtized alatt az állami tulajdon lebontása megtörtént, az intézményes és tömeges privatizáció lezárult, megteremtődtek a feltételei annak, hogy kidolgozásra kerüljön az állami vagyonnal való gazdálkodás tartós törvényi szabályozása, kialakításra kerüljön az állami vagyongazdálkodás egységes szervezeti és működési rendszere, a hosszú távon állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére, hasznosítására, intézményrendszerére korszerű, koherens szabályozás szülessen.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozása megfelelő lépés a vagyongazdálkodással kapcsolatos legnagyobb kihívásra, hiszen az elkövetkező időszakban a fő hangsúly a vagyonkezelésre helyeződik át. A jövőben különböző típusú vagyonelemeket kell kezelni, amit a törvény megalkotásáig külön szervezetben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.), a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) más-más jogszabályok alapján végeztek. AZ MNV Zrt. e három szervezet általános jogutódjaként 2008. január 2-tól teljes körűen ellátja az állami vagyon kezelését.

A vagyongazdálkodás-és kezelés terén általános cél a gazdálkodás átláthatósága, hatékonysága; az állami vagyon hosszú távú hasznosítása terén új, a korábbinál hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldások alkalmazása, a jogi szabályozás egyértelműbbé, áttekinthetőbbé tétele. A vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet az állami vagyon teljes körére egységesen irányadó jogszabály, valamint egységes elvek és követelmények szerint, a jelenlegi rendszernél lényegesen hatékonyabban képes működni.

Egy egységes vagyonkataszter létrehozásával áttekinthetőbbé válik a Társaság által kezelt, állami tulajdonban lévő vagyon. A Társaság hatékonyan képes kialakítani az azonos vagyoni portfolióba tartozó hasonló vagyonelemek egységes stratégiáját ezzel támogatva az eredményes vagyongazdálkodást; felmérni az egyes vagyonelemek egyesítéséből, vagy leválasztásából; megtartásából, fejlesztéséből vagy éppen értékesítéséből származó lehetséges előnyöket.

Az MNV Zrt. kezelésében lévő vagyon elemei például:
• a közgyűjtemények,
• műemlékek,
• a föld mélyében rejlő természeti kincsek;
• az állami földek
• a különböző erdők,
• a ménesek, vagy a halgazdaságok;
• a középületek
• a központi költségvetési szervek épületei, csakúgy, mint az állami tulajdonban lévő stratégiailag fontos társaságok, tulajdon jogok, vagy érték¬papírok, mint pl.:
• Magyar Villamos Művek Zrt.
• Magyar Posta Zrt.
• Magyar Államvasutak Zrt.
• Szerencsejáték Zrt.

Az MNV Zrt. célja, feladatai, szervezete és gazdálkodása

Az MNV Zrt. célja a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés, az állami vagyon megóvása, hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése.

A Társaság feladatai: A Társaság előkészíti és végrehajtja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (Tanács) állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit, nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt, hasznosítja az állami vagyont, rendszeresen ellenőrzi a vele szerződésben lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdál¬kodását. Folyamatosan tájékoztatja a vagyonkezeléssel kapcsolatban a Tanácsot, az Ellenőrző Bizottságot (EB). Az állami vagyonnal kapcsolatosan képviseli a Magyar Államot, ellenőrzi az értékesítési szerződésekben a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését.

A Társaság gazdálkodása: A Társaság szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. Ebből adódóan elszámolási és beszámolási kötelezettség terheli a Társaságot az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés felé, aminek révén a vagyongazdálkodás a törvény erejénél fogva áttekinthető.

A Társaság munkaszervezete, szervezeti felépítése

2007. december 31-ei hatállyal megszűnt az ÁPV Zrt., a KVI és az NFA, jogaikat és kötelezettségeiket ezen időponttól általános jogutódként az MNV Zrt. vette át. Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a Munka törvénykönyve rendelkezéseit kellett alkalmazni. A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt-nél vagy a Kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény kellett alkal¬mazni. Az NFA munkavállalóinak az MNV Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 17/A. §-ának rendelkezéseit kellett alkalmazni.

Az MNV Zrt. állományi létszáma 403 fő, amelyből az eddig betöltött pozíciók száma 355. Az állomány 31%-a dolgozik a területi irodákban. A jelenleg betöltött pozíciók 91%-ában az elődszervezetek munkavállaló dolgoznak. Az egy szervezeten belül való összevonás lehetővé teszi, hogy a megnövekedett számú feladatokat a Társaság kisebb dolgozói létszámmal hatékonyabban lássa el, mint a három elődszervezet külön-külön. Az elődszervezeteknél a dolgozói állomány 40%-át foglalkoztatták a Társaság alaptevékenységét jelentő munkakörben, amíg ez az arány az MNV Zrt-nél 62%.

A humánerőforrás gazdálkodás szempontjából a három elődszervezet egyesülésével az elsődleges célkitűzések megvalósultak. Az MNV Zrt. állományának tagjai sokfelől érkeztek, különböző kultúrájú szervezetek stílusát képviselik, és különböző feladatokat hoztak magukkal, így a továbbiakban cél az állomány egységének megteremtése, a szervezeti egységeken belül és között a hatékony és eredményes munkakapcsolatok kialakítása. Ennek egyik legfontosabb eszköze az elődszervezetekből "hozott" hagyományok ápolása és a régiek mellé újak megteremtése.

A Társaság szervezeti felépítése: a Társaság legfőbb szerve a közgyűlési jogkörben eljáró részvényesi jogok gyakorlója - az állami vagyonért felelős miniszter -, a Társaság ügyvezető szerve a Tanács; a Társaság munkaszervezetének irányítását a vezérigazgató végzi.

A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt állnak az egyes szakterületeket - agrárportfolió, ingatlanvagyon, társasági portfolió - irányító vezérigazgató-helyettesek; a Társaság vezérigazgató-helyetteseinek munkáját szakmailag támogató igazgatóságok.

A legfontosabb szervezeti egységek feladatai:

1. Agrárportfolió
A Nemzeti Földalappal való gazdálkodás, a termőföldek hasznosítására vonatkozó éves terv elkészítése, amelynek többek között célja a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése, családi gazdaságok kialakítása és megerősítése; a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakítása; a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, esetenként végrehajtása.

Irányítja, felügyeli és koordinálja a Társaságra bízott vagyonba tartozó termőfölddel, agrár- és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságokkal, valamint egyéb vagyone¬le¬mekkel való gazdálkodást és egyéb feladatokat.

2. Ingatlanvagyon portfolió
Irányítja, felügyeli és koordinálja az állami tulajdonú ingatlanvagyonnal és egyéb állami vagyonelemekkel történő gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását. Irányítja az állami költségvetési szervek elhelyezésével és egyéb állami vagyonelemekkel kapcsolatos felada¬tokat. Ellátja az állami tulajdonban álló ingatlanvagyon vagyonkezelési és hasznosítási fela¬da¬tait.

3. Társasági portfolió
Irányítja, felügyeli és koordinálja a Társaságra bízott vagyonba tartozó társasági részese¬désekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat.

Az egyes portfolióknál zajló munka

Agrárpotfolió
• Javaslattétel a Tanács részére a társasági üzletrésznek hasznosítására: értékesítésre vagy az állami szerepvállalás növelésére.
• Az állami tulajdonú erdészeti társaságok vagyonának gyarapítása, a gazdaságos működés hatékonyságának és az eredménytermelő-képesség növelése.
• Az egységes állami erdőkezelés rendszerének kialakítása, az állami erdővagyon egységes elveken alapuló kezelése.
• A végleges vagyonkezelői szerződések megkötése az állami tulajdonú erdészeti társaságokkal, az állam tulajdonában álló erdőterületek hasznosítására vonatkozóan.
• Az állami ingatlanok művelési ág szerinti ingatlanrendezése.

Ingatlanvagyon portfolió
• A központi költségvetési szervek racionálisabb, költségtakarékosabb elhelyezése érdekében a vagyonkezelési szerződések vagyontörvény szerinti felülvizsgálata.
• Pályázati programhoz való kapcsolódás. (pl. műemléki beruházások), folyamatban lévő beruházások koordinálása, felügyelete.
• Pártingatlanok jogi helyzetének vagyontörvény szerinti rendezése.
• Határőrség és Rendőrség összevonása nyomán felszabaduló ingatlanok hasznosítására vonatkozó javaslattétel.

Társasági portfolió
• Olyan vagyonkezelési stratégia kidolgozása, amely meghatározza az egyes társaságok, illetve ágazati szinten a társaságok középtávú stratégiáját, és ezáltal a vagyonkezelés feladatait.
• A vagyonkezelési stratégia kidolgozása és elfogadtatása, melynek fontosabb elemei:
o társasági portfolió valós értékének felmérése,
o a piacképes elemek meghatározása,
o az értékesítés előkészítése.
• Az első félév során sor kerülhet olyan portfolió elemek értékesítésére, melyek előkészítése korábban már megtörtént, vagy amelyek esetében a jelenleg folyó átvilágítás azt mutatja, az értékesítésnek nincs akadálya.