ÁSZ jelentés az MNB tevékenységéről

statisztikai záró létszám az előző évhez képest 129 fővel csökkent. Az MNB beruházási kiadásokra az előző évivel egyezően 3 Mrd Ft-ot fordított, amelynek legjelentősebb tétele - közel 40%-a - a 2003-ban megkezdett Logisztikai Központ beruházás folytatása volt.

Jelen ellenőrzés a 2005. évi működés és gazdálkodás szabályszerűségéről és törvényességéről, valamint az intézményi célkitűzések teljesüléséről, a gazdálkodás racionalizálásáról alkotott átfogó képet. Vizsgálta a működési költségek és a beruházási kiadások alakulását, a befektetett eszközökkel való gazdálkodást. A teljesítményellenőrzés módszerével értékelte az új analitikus számlavezető rendszer megvalósítását, továbbá véleményezte az MNB központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásainak szabályszerűségét is.

Az ÁSZ jelentések javaslatait hasznosítva az MNB 2005-ben pontosította SZMSZ-ét, megteremtette az összhangot az SZMSZ általános előírásaiban és a szakmai bizottságok ügyrendjében megfogalmazott feladatok között. Egyértelművé tette az igazgatóság tagjai közötti feladat- és hatáskörmegosztást, valamint az igazgatóság és a szakmai bizottságok munkamegosztását. A szakmai bizottságok ügyrendjének módosításával megszüntette a monetáris tanácstól való hatáskörelvonás lehetőségét.

Az MNB felülvizsgálta a 2001-ben elkészített intézményi stratégiáját és azt a 2005-2007. évekre is megerősítette. A középtávú célkitűzések között határozta meg egyebek mellett az emisszió korszerűsítését, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a banküzem hatékonyságának növelését. Az intézmény stratégiájához illeszkedően jelölte meg az éves célkitűzéseket, így kiemelt figyelmet fordított például az emberi erőforrások hatékonyságának javítására, a belső folyamatok fejlesztésére és a Logisztikai Központ beruházás folytatására.

Az MNB szervezet és a működés hatékonyságának javítása érdekében a svéd jegybankkal együttműködve egy átfogó benchmarking vizsgálatot végzett. Ennek eredményeit hasznosítva 2005. év közepén működésfejlesztési programot indított el, amelynek keretében egyes tevékenységeket átalakítottak, kiszerveztek vagy megszüntettek, így az év végi statisztikai záró létszám az előző évhez képest 129 fővel csökkent. Honosították a vezetői "felhatalmazáson" (empowerment) alapuló irányítást - a svéd jegybanknál tapasztalt szervezetirányítási filozófiát - és 23%-kal csökkentették a szabályozás alá vont területeket, de az alapvető feladatokat továbbra is utasításokkal szabályozzák.

Az MNB működésének jogszabályi környezete 2005-ben alapvetően nem változott. Működése és gazdálkodása teljes körűen szabályozott volt. A belső utasításokban foglaltak összhang-ban voltak a hatályos jogszabályokkal. Az MNB a törvényi előírásoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően látta el feladatait.
Az igazgatóság irányító és döntéshozó tevékenységét az MNB tv.-ben, az alapszabályban, az ügyrendjében és a munkatervében meghatározottaknak megfelelően végezte.

A felügyelő bizottság a törvényi előírásoknak megfelelően működött, a munkatervében szereplő feladatait ellátta. Folyamatosan nyomon követte a belső ellenőrzési szervezet megállapításait és az azokra tett intézkedéseket, rendszeresen megtárgyalta az intézmény gazdálkodását, valamint a működését érintő kérdéseket.

A működési költségek 2003. év végéig tartó csökkenő tendenciáját 2004-től azok mérsékelt növekedése váltotta fel. A 2001-2005 közötti évek költségstruktúrája alapvetően nem módo-sult, a legnagyobb részarányt (64.3-67.8%) a személyi költségek tették ki. Az MNB statisztikai záró létszáma 2001 és 2005 között 354 fővel - mintegy 30%-kal - csökkent, ugyanakkor a működési költségek, ezen belül a személyi költségek közel azonos nagyságrendet képviseltek. Ennek alapvetően az 5 év távlatában bekövetkezett 37%-os - az inflációt mintegy 4%-kal meghaladó - átlagbér növekedés volt az oka.

Az MNB beruházási kiadásokra az előző évivel egyezően 3 Mrd Ft-ot fordított, amelynek legjelentősebb tétele - közel 40%-a - a 2003-ban megkezdett Logisztikai Központ beruházás folytatása volt. A 2007. évre tervezett befejezési határidő, a felmerült műszaki problémák és a fővállalkozó késedelmes teljesítése miatt, várhatóan későbbre tolódik. Az információtechno-lógiai fejlesztéseken belül a 2005-ben üzembe helyezett új számlavezető rendszer a nemzet-közi fizetési rendszerrel integrált egységet alkot. A beruházást a tervezett költségirányzaton belül, az utasítások betartásával, a szerződés szerinti műszaki tartalommal valósították meg.

Az MNB 2005. évi mérleg szerinti eredménye 21.4 Mrd Ft veszteség, amelyre az eredménytartalék fedezetet nyújtott, így a központi költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. A banküzemi bevételek és ráfordítások egyenlege 14.3 Mrd Ft veszteség, amely 0.8 Mrd Ft-tal haladta meg az előző évit.

A befektetett eszközök állományának nettó értéke 2005. év végén 29.6 Mrd Ft volt, amelynek mintegy 60%-át a tulajdoni részesedések képezték. Az intézmény változatlanul hat belföldi és három nemzetközi társaságban rendelkezik részesedéssel. A belföldi társaságok gazdálkodása 2005-ben is eredményes volt, ebből eredően az MNB 2006-ban 1.9 Mrd Ft osztalékbevétellel számol.