Dráguló üzemanyagárak, a gazdaság folyamatosan növekvő energiaigénye, az energiahordozók hazai korlátai, a kiváló természeti adottságok mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy növekvő lehetőség van az energianövények termelésében. De valóban olyan jó "bolt" ez most Magyarországon vagy ez még csak a jövő üzlete?
Dráguló üzemanyagárak, a gazdaság folyamatosan növekvő energiaigénye, az energiahordozók hazai korlátai, a kiváló természeti adottságok mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy növekvő lehetőség van az energianövények termelésében. De valóban olyan jó „bolt” ez most Magyarországon vagy ez még csak a jövő üzlete?
A tervek szerint 2010-re minden Magyarországon gyártott száz liter benzinből, gázolajból négynek a szántóföldről kell származnia. A bioüzemanyagok ára ma még nem versenyképes a kőolajból lepárolt benzinnel, gázolajjal szemben, részben ezért Magyarországon a biodízel (amelynek alapanyaga repce vagy napraforgómag lehet) előállítása még gyerekcipőben jár.
Hazánkban, a természeti adottságok miatt különösen a bioenergetikai fejlesztések tűnnek ésszerűnek, amelyek gyorsítása érdekében célszerű állami eszközökkel is támogatott, koncentrált és összehangolt lépéseket tenni.
Az energetikai célú növények termesztése mindenképpen előnyös lesz a gazdák számára, igaz, a teljes struktúraváltásra még egy ideig várni kell. A termelők hajlandósága egyenlőre még nem elég nagy, ám a kormányzat és az unió támogatásával segíteni lehetne átbilleni a holtponton. Az alapvető kérdés a jövő szempontjából mindenképpen az, hogy a melléktermékek további feldolgozása, vagy új területek bevonása a termelésbe a cél.
A kormány véleménye
A parlament február 13-án szavazta meg azt a törvényt, amely szerint a közutakat nem használó gépekben – ilyenek a kotrógépek és a szivattyúk – felhasznált biodízelre kivetett literenkénti 85 forintos jövedéki adóból a bányászati társaságok, önkormányzatok 79 forintot visszaigényelhetnének március elejétől. Autóba március után sem lenne tölthető Magyarországon legálisan biodízel.
A kormány javaslata szerint a biodízel gyártásakor melléktermékként keletkező nagy mennyiségű glicerint is adómenetesen vásárolhatnák a jövőben a hőerőművek, így e két törvénymódosítással a biodízel gyártása nyereségessé tehető. A tervek szerint 2010-ben az idehaza gyártott üzemanyagok négy százalékának már a szántóföldről kell származnia, ez 130-140 millió liter biodízel, illetve benzinadalék előállítását jelenti.
A nagyra törő tervek ellenére figyelemre méltó, hogy Magyarországon a felhasznált üzemanyagokban a bioenergia jelenleg 0,2 százalék, miközben az uniós ajánlás 2 százalék. A parlament adótörvény-módosítása alapján a középtávra tervezett 4,4 százalékos arány is alatta marad az EU által erre az időszakra előírt 5,75 százaléknak.
Az Eu nézőpontja
Az oroszországi gázimport körül kialakult ellentmondásos helyzet rámutatott, mennyire fontos az energia területén növelni Európa önellátó képességét. A bioüzemanyag-gyártás alapanyag-szükséglete egyben új piacokat hoz létre az európai gazdáknak, akik az uniós közös agrárpolitikai reform eredményeképpen igazi vállalkozókká nőtték ki magukat.
A bioüzemanyagok elterjedése számos előnnyel jár: csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától, mérsékli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, új piacokat teremt a mezőgazdasági vállalkozók számára, és több fejlődő országban új gazdasági lehetőségeket nyit meg.