A magyarok nem tudják, mit jelent az élelmiszerbiztonság

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérésének megállapításai szerint honfitársaink többsége kifejezetten fontosnak tartja az üzletek polcain található élelmiszerek minőségét. Az adatok szerint nem bír kiemelkedő jelentőséggel a tény, ha az egyes élelmiszerek magyar eredetűek. Többségünk nincs tisztában az élelmiszerbiztonság kifejezés jelentésével és tartalmával – derült ki a kutatásból.

A GfK Hungária 1989 óta kétévente méri fel az étkezési szokások, így az élelmiszervásárlási szempontok alakulását is Magyarországon. A legfrissebb tanulmány eredményeinek tanúsága szerint a magyarok számára kiemelkedő fontossággal bír az egyes élelmiszerek minősége: a megkérdezettek egytől ötig terjedő skálán – ahol 1 az egyáltalán nem fontos, 5 a nagyon fontos – 4,5-re értékelték a minőség jelentőségét az élelmiszerek kiválasztásakor. A férfiak és nők között számottevő különbség nem figyelhető meg e tekintetben, csakúgy, ahogy a kor, az iskolai végzettség, de még a háztartás havi nettó jövedelme sem okoz jelentős eltérést.

Fogyasztáshoz kapcsolódó értékrendek: minőségközpontúság vs. árközpontúság Magyarországon, Kelet-Közép Európában és Nyugat-Európában (az adatok százalékban kifejezve)

A felmérés rákérdezett arra is, mennyire fontos vásárláskor az, hogy a kosárba tett árucikk magyar eredetű, illetve ismert márkájú legyen. Mindkét szempont kapcsán nagyjából hasonló eredményt kaptak a kutatók. Az élelmiszerek magyar eredete a válaszadók saját bevallása szerint viszonylag fontos (3,5 középértékkel), ami az adatok szerint a kor előrehaladtával és magasabb iskolai végzettséggel párhuzamosan láthatóan egy picit nagyobb jelentőséggel bír. Tény ugyanakkor, hogy egy élelmiszer magyar eredete a háztartások havi nettó jövedelme szerint felosztott csoportok közül a legalacsonyabb – 80.000 forint – jövedelemmel rendelkezők számára elsődleges, és a magasabb jövedelmi kategóriákban rendre csökkenő fontossággal bír. A magyar származásnál egy picit kisebb jelentőséget tulajdonítanak a magyarok annak, hogy egy terméken ismert márkajelzés látható-e (középérték: 3,3).

Azzal az állítással, miszerint „Az élelmiszerbiztonságról sokat beszélnek mostanában, de én nem igazán tudom, mi is az” a többség inkább egyetértett (a középérték egytől ötig terjedő skálán 3,2, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért). Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az élelmiszerbiztonság fogalma és tartalma leginkább a magasabb iskolai végzettségűek körében ismert (középérték: 2,7). A génkezelt élelmiszereket a többség veszélyesnek tartja – a válaszadók a „Veszélyesnek tartom, ha egy élelmiszer génkezelt” állítással inkább egyetértettek (a középérték egytől ötig terjedő skálán középérték 3,9, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért).

Az egészségtudatosság jegyében azonos mértékben tartják fontosnak a válaszadók, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli legyen”, „mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen” és „mesterséges színezék nélküli legyen”.

Mennyire tartja fontosnak az alábbi élelmiszervásárlási szempontokat egy 1-5 terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos