Újabb baklövések a Tesco-tól! - Milliókat ér a 3 leleplezett trükk...

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2006. március 7-én tartott tárgyalásán megállapította, hogy a TESCO-GLOBAL Áruházak ZRt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy egyrészt bizonyos – széles körű reklámkampányban meghirdetett – akciós termékei egyes áruházaiban már az akció kezdő napján sem voltak kaphatóak, vagy – tekintettel a Tesco alacsony készletére – rendkívül rövid idő alatt elfogytak; másrészt az általa nyújtott árkedvezménnyel kapcsolatban valótlan tájékoztatást tett közzé; harmadrészt egy termék vonatkozásában a „Csak a Tesco-ban kapható!” állítás szintén nem felelt meg a valóságnak. A Tesco jogsértő magatartásáért a GVH Versenytanácsa 36 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

A GVH Versenytanácsa határozatában rámutatott, egy vállalkozás által közzétett akciós kiadványokkal, reklámokkal, tájékoztatókkal szemben fokozottan elvárható követelmény, hogy a fogyasztó pontos képet tudjon alkotni a felkínált termékekről, ajánlatokról, az akciók mibenlétéről. Az akciók ugyanis alkalmasak a fogyasztók áruházba történő „becsábítására”, az áruházba becsábított fogyasztók vásárlásai pedig – figyelemmel egyebek között az áruház felkeresése kapcsán felmerült költségeikre – nem szorítkoznak az akcióban résztvevő termékekre. Ezáltal az akció nem csak az akciós áru iránti keresletet növeli, hanem kedvezően hat az adott áruházban forgalmazott többi áru értékesítésére is. Ily módon a „becsalogató” magatartás alkalmas arra is, hogy fogyasztókat vonjon el a versenytársaktól.

A GVH Versenytanácsának a Tesco akciós katalógusaiban közzétett egyes reklámokat kellett versenyjogi szempontból értékelnie.

A Tesco széleskörű reklámkampányban meghirdetett egyes akciós termékei bizonyos áruházaiban már az akció kezdő napján sem voltak kaphatóak, vagy – tekintettel a Tesco alacsony készletére – rendkívül rövid idő alatt elfogytak. A Tesco ezen gyakorlatával kapcsolatban a GVH Versenytanácsa rámutatott, az akciós termékek elérhetőségi problémája sérti a versenytörvényt, mivel a vásárlók az akció kezdetekor vagy azt követően néhány órával feleslegesen keresték az akciós katalógusból kiválasztott terméket, tekintettel arra, hogy egyáltalán nem volt készlet, vagy az eredetileg csak igen korlátozottan rendelkezésre álló árumennyiség már elfogyott. Bár a Tesco katalógusainak hátoldalán minden esetben feltünteti, hogy az ajánlatok a készlet erejéig érvényesek, ez a tájékoztatás nem adhat felmentést arra az esetre, ha a vállalkozás egészére vagy akárcsak egyetlen áruházára nézve az adott termék egyáltalán nem áll rendelkezésre, vagy irreálisan alacsony az induló készlete. A GVH Versenytanácsa kiemelte, ha a kereskedelemnek az általa reklámozottakért nem kellene felelősséget vállalnia, akkor akár – vonzó árak, illetve ténylegesen rendelkezésre nem álló termékek hirdetésével – a vásárlók tudatos megtévesztésével is csábíthatna vevőket magához. A GVH Versenytanácsa kialakult jogalkalmazási gyakorlata szerint az önmagában nem ütközik a versenytörvény rendelkezéseibe, ha valamely akciósként meghirdetett termék nem áll rendelkezésre az akció teljes ideje alatt, feltéve, hogy ennek a lehetőségéről a fogyasztó figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatást kap, az akció kezdetekor az akciós termék elegendő mennyiségben áll a fogyasztók rendelkezésére és a vállalkozás az akció megtartására a szükséges mértékű induló készlettel készül fel.

A Tesco reklámújságjaiban egyes termékeket „több mint 50% megtakarítás” felirattal, valamint „több, mint 35% megtakarítás” felirattal hirdetett. A reklámújság hátoldalán pedig – apró betűvel – arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a százalékos megtakarítás melyik időszakhoz képest számítandó.

A GVH Versenytanácsa gyakorlata szerint az árösszehasonlítás versenyjogi szempontból akkor jogszerű, ha a vállalkozás reklámjában az „akciós” árat az akciós időszakot közvetlenül megelőzően alkalmazott árhoz viszonyítja.

A reklámban ígért „több mint 50 % megtakarítás”, illetve „több, mint 35% megtakarítás”  kifejezéseket a fogyasztó az akciót megelőzően alkalmazott árhoz képest érthette, s nem pedig – a Tesco által feltüntetett – hónapokkal korábbi árhoz képest.

A GVH Versenytanácsa rámutatott, ha a Tesco által közzétett „akciós” árat az akciós időszakot közvetlenül megelőzően alkalmazott árhoz viszonyítjuk, akkor a Tesco által forgalmazott egyik termék „akciós” ára nem alacsonyabb, hanem – ellentétben a reklám által sugalltakkal – közel azonos vagy kifejezetten magasabb volt.

A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa megállapította, hogy a Tesco által nyújtott árkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás valótlannak minősül, s alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

A GVH Versenytanácsa jogalkalmazási gyakorlata szerint a vállalkozások a reklámkiadványaikban közzétett állítások valóságáért ők maguk, mint reklámozók felelnek. A Tesco nem vitatta, hogy a terméket más kereskedők is forgalmazták, tehát a reklámban szereplő állítás nem tekinthető igaznak. Ebből következően a reklám alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

A fentiekre tekintettel a GVH Versenytanácsa 36 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Tesco-ra.

A bírság összegének megállapítása során a GVH Versenytanácsa figyelemmel volt egyebek között arra, hogy a Tesco-val szemben – hasonló típusú versenyjogi jogsértések miatt – már több alkalommal folytatott le versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal.