Az Országgyűlés kedden 189 igen szavazattal, 134 nem ellenében elfogadta a több ponton módosított felsőoktatási törvényt. A 2006 márciusában hatályba lépő törvény a magyar felsőoktatás legátfogóbb és legradikálisabb reformjának alapjait teremti meg - közölte az Oktatási Minisztérium.
Az Országgyűlés kedden 189 igen szavazattal, 134 nem ellenében elfogadta a több ponton módosított felsőoktatási törvényt. A 2006 márciusában hatályba lépő törvény a magyar felsőoktatás legátfogóbb és legradikálisabb reformjának alapjait teremti meg - közölte az Oktatási Minisztérium.
Az Országgyűlés 189 támogató szavazattal, 134 ellenében kedden elfogadta az Alkotmánybíróság határozata alapján több ponton módosított új felsőoktatási törvényt. Az AB október 25-én több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki az új felsőoktatási törvényt. A májusban elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályhoz az alkotmányügyi bizottság 67 pontos módosítást nyújtott be, amit a parlamenti többség a zárószavazás előtt támogatott.
A módosításokkal az Alkotmánybíróság határozata alapján szűkebbre vonták az eddigi irányító testületek jogkörét, a nevük gazdasági tanácsra változik, feladatuk döntés-előkészítés, véleményezés lesz. A tanácsot, amely hét- vagy kilenctagú lehet, az intézményi szenátus választja majd. Hivatalból tagja lesz a rektor és a gazdasági igazgató, egy tagot delegál a pénzügyi tárca, a fennmaradó tagokat a szenátus és a fenntartó, azaz az oktatási tárca küldi. A gazdasági tanácsba csak olyan hallgató kerülhet be, aki már rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Az intézményi szenátus tagjai nem választhatók a gazdasági tanács tagjai közé; a grémium tagja lehet az egyetem oktatója, kutatója, illetve külső gazdasági szakember, akinek van felsőfokú végzettsége. A testületeknek 2006. március 1-től kell felállniuk, ha az intézmények kicsúsznak a határidőből, az oktatási miniszter a bírósághoz fordulhat a törvénysértés megszüntetése érdekében, közvetlen nem utasíthatja az intézményt.
OM: a magyar felsőoktatás legradikálisabb reformja indult el
A 2006 márciusában hatályba lépő törvény a magyar felsőoktatás legátfogóbb és legradikálisabb reformjának alapjait teremti meg - áll az Oktatási Minisztérium sajtóközleményében. A jogszabály nyomán átalakul a felsőoktatás teljes képzési szerkezete, és nemzetközi, európai szinten átjárhatóvá válnak a képzések. Megváltozik az intézmények irányítása és finanszírozása, megerősödik az intézményi autonómia és nő a gazdálkodás szabadsága. A hallgatói jogok kiterjesztésével és a támogatási rendszer kiszélesítésével a törvény biztosítja a jogbiztonságot, erősíti az esélyegyelőséget.
(forrás: Kormányzati Hírportál)