Becslések szerint Magyarországon 80-100 ezer ember jár hétvégenként szórakozni diszkókba, partikra, koncertekre, ez 150-300 millió forintos forgalmat jelent - írja a Napi Gazdaság.
Becslések szerint Magyarországon 80–100 ezer ember jár hétvégenként szórakozni diszkókba, partikra, koncertekre, ez 150–300 millió forintos forgalmat jelent - írja a Napi Gazdaság.
Az élőzenei koncertek ebből mindössze 10 százalékot képviselnek, azok fele is Budapesten zajlik. (A fővárosban 30-40 olyan klub van, amelyik legalább évi negyven 300 fősnél nagyobb rendezvényt tud tartani, ebből körülbelül tíz klubban van élőzenei koncert.) Nincs elég helyiség, a közönség nem nyitott az újdonságokra, a kommersz mindenek fölött áll – sorolják a hozzáértők a magyar klubélet problémáit. Ellentétben az európai nagyvárosokkal, nálunk nem elég az emberek kíváncsisága ahhoz, hogy elmenjenek egy koncertre.
Gazdaságilag elsősorban az elektronikus zenei műfajok, illetve az erre szakosodott diszkók bizonyulnak életképesnek Ennek oka egyrészt a műfaj népszerűsége, másrészt, hogy az ilyen zenék kedvelői általában az átlagosnál jobban vannak eleresztve, nem riadnak vissza kisebb rendezvényeken sem a háromezer forint körüli belépőktől, ami koncerteknél csak a legnagyobb nevek esetén jöhet szóba. Emellett általában inkább a drágább italokat fogyasztják – szemben például a rockszíntér szereplőivel –, jelentős pluszbevételt hozva a klubok tulajdonosainak.
A minőségi zenét játszó, de itthon még nem ismert zenekar kizárólag valamilyen hazai előadó előzenekaraként vezethető be, ráadásul csak akkor, amikor külföldön már lefutóban van. Vannak persze jól működő területek is, ilyen például a budapesti dzsesszélet, amely időnként világsztárokkal is büszkélkedhet- főleg azért, mert a könnyűzenébe áramló szponzorpénzek legnagyobb része ezt a műfajt támogatja.
Szakértők szerint a fejlődés útja az lenne, ha vidéken is beindulna az élet, ám 8-10 egyetemi város kivételével alig akad olyan település ahol havi két élőzenei koncertnél több van.