Sorra zárnak be a kiskocsmák Magyarországon

Több olyan változás is életbe lépett idén, amely jelentősen befolyásolhatja a szórakozóhelyek működését. A folyamat talán legnagyobb vesztesei a kiskocsmák: egyre többen kényszerültek, kényszerülnek bezárásra a forgalom csökkenése (és a növekvő költségek) miatt.

Szegeden például sorra zárnak be a város "kultikus" kocsmái - számolt be nemrég a Délmagyarország napilap. A lap úgy tudja, van olyan söröző, ami 38 év után húzta le a rolót. Káprai Ferenc, az egykori Muskátli söröző vezetője a lapnak elmondta, úgy tapasztalta, hogy az embereknek nem volt elég pénzük, hogy fogyasszanak, az utolsó években rengetegen hitelre ittak, ráadásul az utolsó hónapokban alig napi 1-2 rekesz ment el. A Pénzcentrum.hu információi szerint hasonló a helyzet más vidéki városokban és Budapest külső kerületeiben is. Leginkább a vasútállomások környékén zárnak be poharazók, de több, lakótelepen működő "garázskocsma" is lehúzta a rolót az idei év első hónapjaiban.

A legnagyobb probléma a dohányzási tilalom

A kocsmárosok számára az egyik legnagyobb problémát a dohányzással kapcsolatos jogszabályok szigorítása jelenti. Mint arról lapunk is beszámolt, 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.

Nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség.

A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. Az államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására.

A kocsmák számára az jelenthet megoldást, ha tudnak kerthelyiséget működtetni - megfelelő távolságra a bejárattól. Ezt azonban sok hely nem teheti meg, a vendégek pedig nehezményezik, hogy az utca túloldalán kell dohányozniuk.

A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Ez azt is jelentheti, hogy azokon a helyeken sem lehet majd dohányozni, ahol a bírságolási időszak kezdetéig megtűrték a füstölgőket.

Eltűntek a játékgépek is

A kocsmárosok szerint a forgalom visszaesésében komoly szerepet játszik az is, hogy ötszörösére növekedett játékgépek utáni adó: egyre kevesebb a nyerőgép, így a szerencsevadászok sem látogatják olyan sűrűn az italboltokat.

A játékadó november 1-jei 100-ról 500 ezer forintra történő megemelését követően jelentősen visszaesett a játéktermek és a nyerőgépek száma az országban, s ezt a tendenciát még inkább felgyorsíthatja a szerver alapú üzemeltetés kötelezővé tétele is. Bár a változtatáson 14 ezer munkavállaló megélhetése múlik egyelőre azonban az összes piaci szereplő a jogszabályi környezet véglegesítésére vár. Az új szerencsejáték törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet máig nem hozták nyilvánosságra!

A nyerőgépek rohamosan megfogyatkoztak az országban, az adóemelés előtt, 2011. harmadik negyedévének végén még több mint 22 ezer automata működött, januárban alig több mint hatezret regisztrált az adóhatóság, március elejére azonban ez a szám négyezerre csökkent. Nem meglepő tehát, hogy ezzel párhuzamosan visszaesett a játékgépiparban dolgozók száma is. Arról nem is beszélve, hogy a játéktermekhez köthető egyéb vállalkozások, mint például a vendéglátóhelyek is jókora veszteséget kénytelenek elkönyvelni, ami tovább növeli az elbocsájtások, illetve az üzletbezárások számát.

Korábbi számítások szerint a nyerőgépekre szakosodott vállalkozások mindegyikénél 5 ember munkája került, kerülhet veszélybe, s ez a szám az 1100 érintett esetében végül 5500 főt is jelenthet. Az elbocsájtások azonban itt még nem állnak meg, a piac szűkülése ugyanis hatással van a kapcsolt vállalkozások sorsára is. A mintegy 7-8 ezer kapcsolt vállalkozás esetében ezzel a számmal megegyező munkavállaló állása, vagyis 7-8 ezer ember munkája a tét.

Tovább bonyolítja a helyzetet a szerver alapú játékgépek bevezetése is, hiszen ezek jókora beruházást igényelnek az adott vállalkozásoktól (becslések szerint ez cégenként 1,2 millió forint). Ehhez a legtöbb vállalkozásnak nincs meg a tőkéje, csak a banki forrásokra számíthatnak. Számos hitelintézet ugyanakkor elzárkózik a szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozásoktól, s az is nagy kérdés, hogy a jelenlegi hitelezési helyzetben egyáltalán hány vállalkozás juthat majd forráshoz azoknál a bankoknál, akik nem veszik semmibe őket.