Fantomcégek: senki nem fékezi meg őket

A magyar társas vállalkozások az utalásos számlák 45 százalékát késéssel egyenlítették ki. Ez az arány meglehetősen magas, de javulást mutat a 2010-es 49 százalékos arányhoz képest. Épp ezért nem árt leellenőrizni az új partnereinket

A társas vállalkozások száma az elmúlt félévben tovább növekedett, és 2011 első félévének végén meghaladta az 563 ezret, ami 2,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A 2008 őszén kirobbant válság előtt még 5,65 százalékos volt a cégszám-bővülés Magyarországon, azaz a bővülés üteme lassul. A vizsgált időszakban több mint 26 ezer céget alapítottak, ami 4,3 százalékkal több, mint 2010 azonos időszakában. A magyar viszonyokra az jellemző, hogy ha egy cég fizetésképtelenség miatt megszűnik, akkor tulajdonosai hamar új vállalkozásba kezdenek, sajnos sok esetben hitelezőket hátra hagyva, vagyonukat kimenekítve. A nagyarányú felszámolások és végelszámolások ellenére a rendületlenül növekvő cégszám ezt a tendenciát erősíti meg.

A jelenlegi rendszer semmilyen módon nem szankcionálja a cégeket folyamatosan bedöntőket, az állam mindössze az éves beszámoló leadását elmulasztók esetében fékezi meg a korlátlan cégalapítást. Itt ugyanis, ha a mérleg leadása miatt kényszer-végelszámolással megszüntetnek egy társaságot, akkor 5 évig nem alakíthat a tulajdonos újat, vagy nem lehet tisztségviselő más cégben. Keleti József, a Dun & Bradstreet (D&B) ügyvezető igazgatója arra hívja fel figyelmet, hogy sajnos ma Magyarországon nincs olyan intézkedés, ami a több céget fizetésképtelenné tevő tulajdonosokat bizonyos időre megfékezné a cégalapításban, ezért nemcsak a cégek aktuális adatait érdemes ellenőrizni, hanem a tulajdonosok, vezetők korábbi cégkapcsolatait is.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

2011 első félévében a számlák 55 százalékát határidőben kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 51 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. A fizetési morált jelző mutatószámok javulása bizakodásra ad okot, a gazdaság stabilizálódásnak jele a fizetési késedelmek csökkenése (ami ma Magyarországon átlagosan 21 nap körül mozog), illetve az, hogy a cégek nagyobb arányban egyenlítik ki időben számláikat.

Ha építőipari vagy papíripari cég számára állítunk ki számlát, itt kell a legtöbbet várni, hogy pénzünkhöz jussunk. A papíripar nem a legnagyobb fizetési késedelmekkel emelkedik ki a sorból, hanem extrém magas (átlagosan 48 napos) fizetési határidőivel. Ez a jobbik eset, itt ugyanis a számla kiállításakor kalkulálható, hogy mikor folyik be a kiszámlázott összeg, míg a nagy késedelem esetén nem kalkulálható a számlakiegyenlítés ideje. Az építőipar és az ingatlanügyletek szektorokban a fizetési késedelem is kiemelkedően magas. A gépjármű kereskedelem szereplői nem szerepelnek a legrosszabban fizetők listáján, de baljós jel, hogy 2011 első félévére 10 nappal - 45 napra - nőtt az átlagos pénzhez jutási idő az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

A cégek bedőlési, fizetésképtelenségi aránya az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett, a cégek 3,29 százaléka szűnt meg fizetésképtelenség miatt, míg egy évvel korábban csak 2,99 százalékuk. 2011 első félévében az előző év azonos időszakához képest, nemcsak a felszámolási eljárások és csődeljárások aránya ugrott meg, hanem a végelszámolások száma is jelentősen nőtt. Végelszámolás esetén ugyan a tulajdonos saját döntése, és nem a hitelezők külső kényszere, hogy nem folytatja tovább tevékenységét, de a végelszámolások első féléves 52 százalékos növekedése arra utal, hogy a tavalyinál jóval több cég döntött úgy, nem éri meg tevékenységégét folytatnia. A végelszámolások számának ilyen mértékű növekedése a 2010-es év első félévéhez képest azért is meglepő, mert a felszámolások száma az előző év első félévéhez képest idén "csak" 13 százalékkal nőtt.

Az elmúlt években a bedőlési arány alakulása sajnálatos módon erősen negatív tendenciát mutat. Míg 2008-ban 2,3 százalék volt ez a szám, addig 2009-ben már 2,84 százalék, 2010-ben pedig a cégek 3,20 százaléka került fizetésképtelenségi eljárás alá. Javulás 2011 első félévében sem volt tapasztalható, mivel az elmúlt 12 hónapban 3,29 százalékos bedőlési aránnyal kellett számolni, amit csak tetéz a megugró végelszámolások száma.

Az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága jól látszik, ha az egyes megyékben működő cégekre vizsgáljuk meg a bedőlési arányokat. A nyugati megyékben általában kisebb arányban válnak a cégek fizetésképtelenné, mint keleten. Győr-Moson-Sopron és Heves megye - ahol a legnagyobb mértékben nőtt a végelszámolások és a felszámolások száma - míg így is az alacsonyabb bedőlési arányú megyékhez tartoznak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sajnos már hosszú ideje a legmagasabb cégbezárási arányt mondhatja magáénak. Látható a megyék közötti nagy differencia: a legmagasabb bedőlési arányú megyében a cégek 6 százaléka válik egy év alatt fizetésképtelenné, a legkisebb bedőlési arányú Pest megyében pedig 1,77 százalék.