Továbbra is kitart a kiskereskedelmi egységek engedélyeztetése kapcsán felvetett szigorúbb szabályok mellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tagsága. A cél, hogy a Lidl és az Aldi ne csússzon ki a kamarai hatáskörből - írja a Napi Gazdaság.
A kamarai törvénytervezet szerint 500 négyzetméter felett a területileg illetékes kamarák, 2500 négyzetméter felett az országos kamarák adhatják ki (egy hatástanulmány elkészítése és vizsgálata után) a kereskedelmi egység létesítéséhez az építési engedélyt. Egy korábbi verzió minden 200 négyzetméter feletti ingatlanra vonatkoztatná a szabályt.
Kiss Ervin, a BKIK főtitkára a Napi Gazdasának elmondta: szerinte azért tart ki a tagság a 200 négyzetméteres szabály mellett, mert a jelenlegi tervezetben szereplő számok alapján például az erősen terjeszkedő Aldi és Lidl kicsúszna alóla.
A tervezet egyes vélemények szerint uniós irányelvekbe is ütközhet, és szót emeltek már ellene a hatóságok, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Belügyminisztérium (BM).
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


