Most nem szabad hibázni! Hogy csinálják a nyugati cégek?

A hatékonyságnövelés igen ingoványos terület, még ha a cégvezető veszi is a fáradságot, hogy különböző módszerek elméletei hátterét megismerje, a gyakorlati megvalósítás sokszor a számszerűsítés fázisában kisiklik. Az OptaSoft harmadik éve megrendezésre kerülő "Költségcsökkentés, hatékonyságnövelés, optimalizálás a gyakorlatban" című konferenciája azoknak a cégvezetőknek, gyártásért felelős szakembereknek, műszaki és IT vezetőknek szól, akik nyitottak a változtatásra, érzik annak szükségességét, a konkrét megvalósításhoz azonban szívesen vennének igénybe tapasztalt szakértői segítséget. Az OptaSoft elsődleges célja, hogy a hatékonyság drasztikus javítására szolgáló, nyugaton már elterjedt, új módszereket hazánkban is meghonosítsa.

A november 5-én megrendezésre kerülő esemény keretein belül konkrét optimalizálási esetek, illetve megvalósult projektek kerülnek bemutatásra, kiértékelésre. Több neves szakember felszólalása mellett a Herbárium 2000 Kft. üzemvezetője beszámol a cégüknél az OptaSoft támogatásával megvalósult készlet- és termelésoptimalizálási projekt részleteiről, tapasztalatairól. Az eset kapcsán is láthatóvá válik, hogy egy kkv esetében egyetlen váratlan hiba sokkal nagyobb kárt okozhat, mint egy nagyvállalatnál, hiszen a kkv-k sokkal ingadozóbb megrendelésekkel számolhatnak, ezért is kaphat kiemelkedő szerepet a matematikai alapokra helyezett optimalizálás, melynek számszerű eredményeiről, a projekt megtérüléséről személyesen vall a cég illetékes vezetője.

A válságban a bizonytalanság szerepe is jócskán felértékelődött, ezért ennek lehetséges kezelési módjai is kiemelten tárgyalásra kerülnek az eseményen, melyen számos neves hazai és külföldi elméleti szakember és cégvezető vitatja meg az optimalizálás kérdései mellett a válság utáni lehetséges fejlődési utakat.

Az eseménnyel kapcsolatban Dr. Lelkes Zoltánt, az OptaSoft Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Mennyire elterjedt hazánkban a matematikai alapú optimalizálás a fejlettebb országokhoz képest?

Ez a terület még viszonylag ismeretlen a magyar vezetők körében, bár felméréseink szerint évről évre nő az optimalizálás ismertsége és használóinak köre. Talán a matematika szó az, ami kisebb idegenkedést vált ki, pedig az optimalizálás egyszerűbb, mint hinnénk. Sokan nem tudják, hogy az Excel használatakor a lineáris algebra alapvető eszközét használják. Ugyanakkor egy cégszintű optimalizálás esetén feltétlen szükség van fejlett eszközökre (pl. AIMMS, GAMS, MOSEL) és szakértői gárdára.

Tapasztalatai szerint milyen területen tevékenykedő, illetve milyen méretű cégek élnek az optimalizálás adta lehetőségekkel?

Elsősorban a termelő közepes és nagyvállalatok említhetők meg. Például dolgoztunk a Graboplastnak, ami igen izgalmas feladat volt, vagy az SAB Miller menedzsment cégének. A termelés esetében viszonylag könnyebb megértenünk, hogy nem mindegy a kapacitáskihasználtság vagy a feladatok sorrendje. De a szolgáltató vállalatok esetében is éppoly fontos a költségek csökkentése. Példaként említeném meg a MAG Zrt.-ben történt kapacitásoptimalizálást. Bíztatnám a kkv szektorban a cégvezetőket, hogy a versenyelőny eléréséhez használjanak optimalizáló eszközöket.

Milyen időtávon, milyen eredmények érhetők el optimalizálással? Tudna korábbi tapasztalataiból konkrét példát említeni?

Egy optimalizáló projekt jellemzően egy éven belül megtérül, de nem ritka az sem, amikor hetekben tudjuk mérni a megtérülési időt. Természetesen ez függ a cég méretétől is, de ha csak a gyors döntéshozatalt és a munkaidő megtakarítást vesszük figyelembe, már akkor is az egyik legprofitábilisabb projektforma az optimalizálás bevezetése.