Vigyázz min spórolsz, nehogy megüsd a bokád!

Hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya tavaly 42 százalékos volt, ami éves szinten 146 millió dolláros iparági veszteséget jelent - derül ki a Business Software Alliance nemrégiben megjelent kutatásából. Egy IDC tanulmány szerint, ha ezt tíz százalékponttal csökkentenénk - vagyis legális szoftvereket használnánk - több mint ezer új állás megszületéséhez járulnánk hozzá, 47 milliárd forint bevétellel növelnénk a magyar gazdaság teljesítményét, valamint 11 milliárd forint adóbevételt generálnánk.

Sajnos a gazdasági válság azonban nem épp a kifehéredés irányába tereli a szoftverpiacot, hiszen - ahogy azt az IDC kutatási igazgatója megjegyezte - , a lecsökkent vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Másik oldalon viszont az olcsó netbook-ok terjedése, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftver eszköz kezelő (SAM) programokkal árulnak, a legalizálódás irányába hatnak.

Mi jár az illegális szoftverhasználóknak?

Mint az ismeretes, az illegális szoftverhasználat bizony bűncselekmény, és mint ilyen, büntetést von maga után. A szoftverekkel, illetve azok jogvédelmével általánosságban a Szerzői Jogi törvény foglalkozik, amely az elkövetési értéket veszi alapul a büntetések meghatározásakor.

Alapesetként már egy illegális másolat továbbadása is illegális terjesztésnek minősül, amely több másolat esetén elérheti a "jelentős vagyoni hátrány" és a "különösen nagy vagyoni hátrány" kategóriát is, akár 8 évig terjedő szabadságvesztést vonva maga után.

A nyomozó hatóságok azonban nem csak a nagy halakra utaznak, hiszen minden olyan esetben, amikor felmerül az illegális szoftver terjesztésének gyanúja, kötelesek eljárni, tehát ne gondolja azt senki, hogy egy kisvállalkozás esetében nem tehet feljelentést a BSA, ha olyan információk birtokába jutna, hogy ott illegális szoftverhasználat folyik.

Akik esetleg nem tudnák, hogy itthon hogyan működik az illegális szoftverhasználat elleni küzdelem, azoknak néhány szóban bemutatnánk a rendszert. A már többször említett, itthon a köznyelvben csak szoftverrendőrségként emlegetett BSA egy nemzetközi jogvédő szervezet, amely a legfontosabb feladatának a biztonságos és jogszerű számítástechnikai környezet biztosítását tekinti.

A tévhitek eloszlatása végett azonban le kell szögezni, hogy a BSA nem hatóság, semmilyen hatósági jogosítványa nincsen, mindössze annyit tesz, hogy a jogsértések észlelése esetén büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen, mindezt gazdasági társaságok, mint felhasználók, illetve a nagy illegális terjesztők ellen, vagyis magánszemélyek esetén soha.

Sokan azt hiszik, hogy a BSA egyfajta besúgó szerv, amely különféle bejelentések, vagy gyanúk alapján indíttat eljárást cégek ellen. Sarlós Gábor, a szervezet szóvívője azonban elmondta: a BSA bejelentések alapján tesz feljelentést, méghozzá empirikus tapasztalataik alapján elsősorban az elbocsátott alkalmazottak és az egymásra nagyon figyelő versenytársak tesznek bejelentést. A BSA továbbá nem ellenőriz, hanem tájékoztat, és terjeszti a szoftver licencek és azok nyilvántartásával kapcsolatos ismereteket. Ezen kívül szakmai támogatást nyújt a szoftverekhez kapcsolódó hatósági munkához, akik a BSA-tól elkülönülten végzik a feladatukat: az APEH ellenőriz, a rendőrség és a VPOP pedig nyomoz.

Kérdésünkre, hogy mi alapján történik a bírságok, büntetések kiszabása, Sarlós elmondta: az illegális szoftverek után az APEH szab ki bírságot, melynek alapját az elmaradt adó képezi. A rendőrségi eljárás eredménye a bírósági tárgyalás lehet, ahol az ítéletet a bíróság hozza és a bírságot is ő szabja ki.

Amennyiben közvetítői eljárásra kerül sor, amely során a gyanúsított és a sértett (a szoftverfejlesztő) megegyeznek egymással, akkor a BSA - felkérésre - közvetítő szerepet vállal fel. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő kérheti a kára megtérítését (a szoftver megvásárlását) a BSA pedig egy kártérítési összeget kezdeményezhet, de ennek mértéke a megállapodáson múlik.

Sokan talán nem tudják, hogy egy ellenőrzés során mivel tudják igazolni szoftvereik jogtisztaságát. A BSA szóvivője elmondta, jogtisztaságot az eredetiséget bizonyító dokumentumokkal (licenc szerződés, COA matrica, dokumentáció, stb.) és a birtokba kerülési dokumentumokkal (számla, ajándékozási okirat) kell igazolni. Ez utóbbira azért is szükség van, mert a vállalkozás ennek hiányában nem tudja a szoftvert a könyvelésében szerepeltetni és így elszámolni, leírni sem lehet.

Inkvizíció, vagy jogérvényesítés?

Az illegális szoftverhasználat jogellenességét valószínűleg senki nem vitatja, hiszen a szoftverekért is, mint minden termékét fizetni kell, mielőtt valaki használni kezdené. Azonban néhányukban talán felmerül a kérdés, hogy ha a BSA-nak valóban az a célja, hogy a jogsértő felhasználást visszaszorítsa, akkor miért nem tesznek arról említést, hogy léteznek ingyenes, szabad forráskódú szoftverek, amelyek képesek helyettesíteni a sokak által megfizethetetlen alkalmazásokat. Ha tényleg az a cél, hogy mindenki jogtiszta szoftvereket használjon, akkor talán azon kellene ügyködniük, hogy olcsóbban hozzá lehessen férni ezekhez, és ne kelljen illegális kibúvókat találniuk a magánszemélyeknek és a cégeknek sem a költséges kiadások alól.

Az is kérdéses, hogy az APEH-nek miért feladata egyáltalán a jogellenes szoftverhasználat elleni küzdelem, amelyről a BSA-val aláírt megállapodása szól, hiszen az adózás rendjéről szóló törvényben erre nincs arra utalás, hogy az adóhatóság a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnüldözői feladatokat is elláthatna.

Néhány éve botrányt kavart ugyanis, hogy a BSA olyan "fenyegetőleveleket" küldött ki cégek számára, amelyben burkoltan azt állt, hogy az APEH kimegy, ha illegális szoftvert használnak. Kicsit úgy tűnik, mintha a BSA tenne szívességet az államnak, azáltal, hogy az illegális szoftverhasználat miatt kieső adóbevételek felkutatásában segít, valójában azonban jóval nagyobb előny az a BSA alapító tagjai számára, hogy hatóságokat képesek mozgósítani az állítólagos jogsértők ellen.

Talán nem véletlen az sem, hogy 2002-ben ez a szervezet kapta a Technika az Emberért Alapítvány által évente kiosztásra kerülő Nagy Testvér díjat, amely a magánszféra megsértéséért jár.