A közbeszerzésekhez manapság sokaknak negatív képzet társul, nem biztos, hogy alaptalanul. Mielőtt azonban pálcát törnénk bárki, vagy bármelyik ország rendszere felett, jó, ha tudjuk, a közbeszerzés nem is annyira ördögi. Egy, még tavaly napvilágot látott tanulmány szerint egyelőre a kisvállalkozások csupán kis részt vesznek ki a közbeszerzési eljárásokból, pedig az számukra is lehetőséget biztosítana az indulásra. Azonban ahhoz, hogy bárki indulni tudjon egy-egy eljáráson, mindenképp tisztában kell lennie a közbeszerzés alapjaival, szabályaival. Éppen ezért sorozatunk célja, hogy lerántsuk a leplet erről a világról, s rávilágítsunk arra, mi az, amit érdemes tudni a közbeszerzésekről!
Sorozatunk jelen cikke azzal foglalkozik, mi is történik akkor, ha lejár az ajánlattételi határidő.
Az ajánlattételi határidő
Az ajánlattételi határidőt természetesen az ajánlatkérő határozza meg, azonban az nem lehet rövidebb, mint a hirdetmény feladásának napjától számított 52 nap. Bizonyos esetekben ez a határidő lerövidíthető 36, illetve 22 napra, előbbi akkor valósítható meg, ha a hirdetmény feladása előtt maximum 1 évvel az ajánlattevő már előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt jelentetett meg. Utóbbi pedig csak akkor, ha sürgősségről van szó, s feltétel, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.
Az 52, illetve a 36 napos határidő lerövidíthető 7 nappal, ha a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon került feladásra. Ezt további 5 nappal lehet még rövidíteni, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
Az ajánlattételi határidővel kapcsolatosan összességében arra kell figyelni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidőt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, ennek tényét és indokát az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni. Az ajánlattételi határidő végéig a feltételek módosíthatóak (ekkor új ajánlattételi határidő kell), illetve az ajánlattevők is módosíthatják ajánlataikat.
Ha vége a határidőnek, egyik oldal sem módosíthat, sőt, az ajánlattevő a hirdetményben közzétett eredetileg megadott, tervezett szerződéskötési időpontig kötve is van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
Az ajánlatok bontása
Az ajánlatok felbontására kizárólag az ajánlattételi határidő lejártát követően kerülhet sor. A bontást a határidő lejáratának pillanatában kell megkezdeni, ez előtt az ajánlatkérő még előírhatja, hogy az ajánlatot erősítsék meg az ajánlattevők. A bontásnál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, az általuk meghívott személyek, valamint további jogszabályokban meghatározott személyek lehetnek jelen.
A bontás maga pedig addig tart, amíg az összes, a határidő lejártáig beérkezett ajánlat felbontásra nem került. A bontásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bontástól számított 5 napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Elbírálás
Ezután következhet az elbírálás szakasza, amikor az ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban közzétett, valamint a dokumentációban, s a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az elbírálás kötelessége az ajánlatkérőnek, ez alól csak egyetlen esetben lehet kibújnia, ha a közbeszerzés megkezdése után olyan előre nem látható és elháríthatatlan lényeges körülmény állott be, amely miatt nem lenne képes a szerződés megkötésére, vagy annak megkötése esetén a teljesítésre. Ha ez történik, úgy az eljárást eredménytelennek kell minősíteni.
Hiánypótlás
Az ajánlatkérőnek a felhívásban kell arról rendelkeznie, hogy lehetővé teszi-e a hiánypótlást, illetve milyen körben biztosítja azt. Amennyiben az Európai Unióból származó forrásról van szó, úgy az ajánlatkérőnek legalább egy alkalommal biztosítania kell a hiánypótlás lehetőségét.
A hiánypótlás után az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, hogy a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett része megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Ha eltérést talál, vagy az ajánlattevő nem, vagy nem megfelelően teljesítette a hiánypótlást, úgy az eredeti ajánlati példányt kell figyelembe venni.
Sorozatunk előző részei:
Ott akarsz lenni a pénzosztásnál? Akkor olvasd ezt el! (2007. december 5. 12:00)
Zavarosban halásznál? Lerántjuk a leplet a közbeszerzésekről! (2008. január 3. 12:00)
Zseb(be)pénz vagy tisztességes forrás? - Kalauz a közbeszerzésekhez (2008. február 7. 12:00)
Hogyan zajlik a nagy pénzek osztása? (2008. március 4. 12:00)
Összeférhetetlenül a közbeszerzésben (2008. április 4. 5:55)
Kapard ki magadnak a gesztenyét! - Mit kell tudnod hozzá? (2008. május 22. 12:00)
Kirekesztve a közbeszerzésekből... (2008. augusztus 15. 5:55)
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.