Ha az adós időben kezdeményezné a csődeljárást és rögtön moratóriumot kapna, akkor amikor még minden cégnek van vagyona és mozgástere az átmeneti likviditási probléma megoldására, akkor számos cég elkerülhetné a felszámolást. A jelenlegi csődszabályozás egyelőre nem ad módot az azonnali moratóriumra, melynek meg is van a számokban is tükröződő eredménye - írja a Világgazdaság.
A csődbejelentés után és a moratórium előtti időben a hitelezők bármit megtehetnek, így könnyedén kivehetik a vagyont a cégből. Elgondolkodtató, hogy ma évente alig néhány csődeljárás indul (mely a cég megmentésére irányul), miközben már 20 000 vállalkozás áll felszámolás alatt.
Szakértők szerint egyre súlyosabb jelei mutatkoznak annak, hogy a jelenlegi, 15 éves és számos alkalommal módosult csődtörvény nem képes betölteni feladatát. A törvény nem biztosítja a hitelezői igények kielégítését az adós vagyonából, mert az eljárások 90%-a gyakorlatilag már kiürített cégek ellen folyik. A felmérések szerint a bejelentett hitelezői igények 1%-a sem elégíthető ki.
A szabályozás tavaly nyáron is módosult, ekkor vált lehetővé, hogy a biztosított hitelezők 100%-os kielégítési lehetőséget kapjanak. Ez annyit tesz, hogy a biztosított vagyon értékesítéséből befolyó pénzt azonnal ki kell fizetni a biztosított hitelezők részére, abból tehát még a kifizetetlen munkabérük miatt sorban álló alkalmazottak sem kaphatnak semmit. A gyakorlat még csak most fog szembesülni ezzel a problémával.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Portfolio Gen Z Fest 2025


