Mikor váltsunk eurót a nyaraláshoz?

Mielőtt a forint árfolyamát várhatóan lényegesen befolyásoló tényezőket sorra vesszük, érdemes arra is utalni, hogy a gazdasági válság mellett hány családnál releváns téma a külföldi nyaraláshoz kapcsolódó euróvásárlás kérdése. A Magyar Turizmus Zrt. nemrég publikált felmérése szerint idén nyáron a megkérdezett háztartások harmadában (közel 35%) terveznek utazást (tavaly 54% volt) és közülük - a desztinációt már kiválasztók - 72 százaléka tervez belföldi utazást, ezen belül csak belföldön a válaszadók 62 százaléka fog utazni.

Az erősödés háttere

Amint azt minapi piaci körképünkben már bemutattuk, jórészt két főbb tényezőre vezethető vissza a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása:

1.) Alapvetően javult a külpiaci befektetői környezet a májusi jelentős és csaknem folyamatos romlást követően. A javulásban egyrészt természetes korrekció, másrészt a görög választások viszonylag piacbarát kimenetele, harmadrészt az amerikai jegybanktól várt újabb monetáris élénkítő lépésére való piaci felkészülés játszotta a legfontosabb szerepet. Utóbbi bár csak felemásra sikeredett, ez mégsem szegte igazán kedvét a befektetőknek. Ennek egyik oka az, hogy Ben Bernanke ismét megígérte: ha igazán nagy a baj, akkor a Fed kész további (hathatós) lépéseket tenni a válságkezelés (hangulatjavítás) érdekében. A javuló hangulat egyébként amellett következett be, hogy az eurózóna jövőjét, illetve például a harmadik és negyedik legnagyobb tagjának (Olaszország és Spanyolország) piaci alapú adósságfinanszírozási képességét továbbra is nagy bizonytalanság övezi. Ezt mutatják a rendkívüli magasságban mozgó állampapír hozamaik, amelyek kapcsán az elmúlt napokban vezető spanyol és olasz döntéshozók is megkongatták a vészharangot, illetve beavatkozást sürgettek.

2.) A magyar kormány az új IMF-főtárgyaló személye mellett érezhető stratégiaváltást hajtott végre június első hétvégéjén, látva a bőven 300 fölé szaladó euróárfolyamot. Varga Mihály ugyanis előbb annak a szavazásnak az elhalasztását kérte a parlamenttől, amely az EU/IMF/EKB elvárásait nem kielégítő jegybanktörvény módosításról szólt volna, majd az intenzív egyeztetések nyomán végül olyan módosító csomag kidolgozását érte el (a kormányon belül is), amely kielégíti a Magyar Nemzeti Bank vezetésének, és így valószínűleg a nemzetközi szervezeteknek az elvárásait is. Ez pedig kilenc hónapnyi egyeztetés után végre valóban megnyithatja annak lehetőségét, hogy július második felében tárgyalóasztalhoz üljön az EU/IMF-páros a kormánnyal egy elővigyázatosságinak nevezett hitelcsomag ügyében. Az, hogy a befektetők már legalább a tárgyalások elindulásának kezdetét látják, fontos stabilizáló erő a magyar piacok, így például a forint- és állampapírpiac számára. Közép távon ugyanis abban bizakodik a piac, hogy meg is születik a megállapodás, az pedig a gazdaságpolitika növekvő hitelességéhez, kiszámíthatóságához is hozzájárulna, egyértelműen tovább növelve a magyar piac vonzerejét.

Az előttünk hetekben több olyan tényező is mutatkozik, amely az utóbbi két hétben kibontakozott globális befektetői hangulatot akár tovább is javíthatja, így hozzájárulhat még erősebb forint árfolyamszintek kialakulásához is:

1.) Holnap az eurózóna pénzügyminiszterei várhatóan feloldják a Magyarországnak 2013-tól esedékes uniós kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntésüket. Ez elképzelhető, hogy átmeneti forinterősödést még kivált. Ennél nagyobb piaci hatása lehet annak, hogy szintén holnap külön "minicsúcsot" tartanak a német, francia, spanyol és olasz vezetők, amelyen az eurózóna válságkezelésének irányait, így például a Mario Monti olasz kormányfő által minap felvetett kötvényvásárlási lehetőséget is megvitatják. A találkozó a június 28-29-i uniós csúcstalálkozóra való felkészülést, az álláspontok közelítését is célozza, igaz a német kancellár tegnap már azt is egyértelműsítette, hogy a válságkezelő alapok (EFSF, ESM) általi, feszültségcsökkentési célú kötvényvásárlás a periféria országok piacain inkább csak elméletben létező lehetőség.

Az elmúlt két év általános tapasztalata, hogy a közelgő uniós csúcstalálkozó előtt javul a piacok hangulata jórészt azon várakozás miatt, hogy sikerül áttörést elérni, azaz végre igazán hatásos válságkezelő lépésekről szóló döntéseket meghozni. Ezt a bizakodást most több téma napirendre kerülése is táplálhatja. Így például az, hogy a közös eurózóna kincstárjegy-, illetve kötvénykibocsátás kereteit mutatja be Herman Van Rompuy tanácsi elnök, bizonyára szóba kerül a közelmúltban a köztudatba dobott bankunió javaslata, illetve a válságkezelő alapok piaci bevetésének témája is terítéken lesz. Az elmúlt két év tapasztalatához az is hozzátartozik, hogy a csúcstalálkozók eredményeit általában csalódással fogadják a befektetők jórészt amiatt, mert látva a nehézkes érdekegyeztetést, a politikai széthúzást, elbizonytalanodnak a sikeres válságkezelési képességet illetően. Amennyiben ez a menetrend valósul meg a nemzetközi piacokon, akkor az június végéig a forintot inkább erősítheti, majd gyengítheti.

2.) Az eurózóna adósságválságának újabb és újabb fejezetei mellett érdemes megemlíteni azt, hogy a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a vezető részvénypiacait mindez csak korlátozottan viselte meg eddig. A vezető indexek viszonylagos ereje (pl. S&P 500 index) pedig többek között azt jelenti, hogy nem beszélhetünk általános és erőteljes kockázatkerülésről a világban. A nulla százalék közeli fejlett piaci hozamkörnyezet mellett a tőke így továbbra is intenzíven keresi a magasabb kamatozású vonzó feltörekvő piaci eszközöket.

Az EU/IMF-tárgyalások megindulásának belátható ideje miatt ez a háttér a magyar piacok számára továbbra is fontos, mivel fenntarthatja, illetve fokozhatja például az állampapírpiacunk vonzerejét a külföldiek körében. Ez főként annak tükrében lehet igaz, hogy EU/IMF-megállapodás mellett 3-6 hónapos távon az MNB felőli kamatcsökkentés(ek)re is megnyílhat a lehetőség. Ez a folyamat hozzájárulhat a további forinterősödéshez is. Számos nagy befektetési alap az ismert (gazdaságpolitikai) kockázatok miatt eddig egyértelműen alulsúlyozta a magyar piacokat portfóliójában, most azonban az EU/IMF-megállapodás növekvő esélyét kihasználva módosíthat ezen a forint eszközök javára.

Az S&P500 részvényindex általában jól együtt mozog a forint euróval szembeni teljesítményével. Az alábbi ábra egyrészt az említett részvényindexet, másrészt a chicagói opciós tőzsdén forgó eladási és vételi részvényopciók volumenének arányát adja meg (put/call ráta), amelynek szintje átlagos befektetői hangulatot tükröz. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két hétben látott hangulatjavulás nyomán nem beszélhetünk extrém optimizmusról a tengerentúlon, azaz lehet még tér a további javulás előtt. Ezt például a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás előtti, jellemző piaci bizakodás is táplálhatja.

A fenti folyamatoknak természetesen lehet egy negatív olvasata is, azaz olyan irányba is haladhatnak a dolgok, amelyek csak a forint ideig-óráig tartó "tündöklését" teszik lehetővé, így akár érdemes lehet rövid távon kihasználni a mostani kedvező árfolyamokat a nyaralásra szánt valuta beszerzéséhez:

1.) Látva azt, hogy az eurózóna válságkezelése kapcsán felmerült legtöbb ötletet merev elutasítással fogadják (főként) a németek, a megosztottság miatt bármikor újra akár jelentősen romolhat a befektetői hangulat az eurózóna adósságválsága miatt. Újra nagy nyomás alá kerülhetnek például a spanyol és olasz piacok és az eurózóna szétesését vizionáló hangok újra erősebben szólhatnak, a negatív hangulat pedig a forintot is akár nagyon gyorsan megviselheti.

2.) Mindeközben az sem kedvező, hogy a friss adatok szerint már az Európa motorjának számító német gazdaság is jelentős lendületvesztést mutat, a perifériához sorolt országokban pedig már recesszióról beszélhetünk. A gazdasági visszaesés azonban nehezíti az éppen zajló költségvetési hiánycsökkentés és szerkezeti reformok sikeres végrehajtását, így az a vita, amely keményvonalas német költségvetési kiigazításról, és például a franciák által szorgalmazott megengedőbb hozzáállásról szól, továbbra is napirenden maradhat. A viták egyik fontos mozgatórugója, hogy a társadalmi feszültség Európa-szerte növekszik a sorozatos megszorítások, emelkedő munkanélküliség miatt, ez pedig legutóbb a francia, illetve a görög választási eredményekben is visszaköszönt.

3.) A most felállt új görög kormány kapcsán is van egy fontos rövid távú kockázat, amely a globális befektetői légkört továbbra is alapvetően befolyásolhatja a romlás irányába. Ha ugyanis az új görög vezetés olyan engedményeket akar kicsikarni az EU/IMF-program tervezett újratárgyalásakor, amelybe a nemzetközi szervezetek nem hajlandók belemenni (pl. lassabb hiánylefaragás, emiatt harmadik görög hitelcsomag megszervezésének kötelezettsége), akkor elzáródhatnak a pénzcsapok az ország irányába. Ekkor a teljes görög államcsőd, illetve az eurózónából való kilépés forgatókönyvének esélye újból hirtelen megnőhet, jelentősen rontva például a forint kilátásait is.

4.) Azt is érdemes rögzíteni: azzal, hogy elindulnak a hitelkeretről szóló, a piacokat stabilizáló tárgyalások a magyar kormány és az EU/IMF között, még egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel be is fejeződnek. Ennek egyik oka az lehet, hogy számos ütközési pont alakulhat ki a gazdaságpolitikában a két fél között (pl. adórendszer), és a vitás pontok feloldása időigényes lehet. Egy másik ok az lehet, hogy a (most még) hatalmas likvid állami pénztartalékok miatt a kormány magabiztossága továbbra is megmaradhat. Több hónapig is képes lehet ugyanis finanszírozni az államadósságot akár súlyos piaci feszültség mellett is, így nem feltétlenül érzi szükségét a gyors megállapodásnak. Amikor ennek jeleit a piac elkezdi beazonosítani (valószínűleg augusztus-szeptember körül), akkor az ismét inkább a gyengülés irányába terelheti a forintot. Addig viszont még kitarthat a pozitív várakozás azzal kapcsolatban, hogy valamikor az ősz során pecsét kerülhet a gazdaságpolitikai hitelességet, kiszámíthatóságot növelő megállapodásra.

Technikai szemmel

A forint euróval szembeni mozgását a grafikon alapján megvizsgálva közel járunk a hazai fizetőeszköz erősödésének végéhez. A 287 forintos kulcsszint alatt 282-280 forintnál várhatjuk az erősödés megtorpanást, így ebben a zónában már érdemes lehet forintot euróra váltani. Ha mégis folytatódna a hazai fizetőeszköz erősödése, akkor akár a 275-ös szintekig is elszáguldhat a kurzus, ennek azonban már kisebb valószínűséget adhatunk. A forint gyengülésének irányába ellenállásokat 295 forinttól kezdve 5 forintonként 300 illetve 305 forintnál találunk.