Méghogy csak a csórók utaznak így: olcsóbban kijöhet a francia Riviéra, mint a Balaton

Az Eurostat friss jelentése szerint, 2017-es adatok szerint az EU-ban 28 400 regisztrált kempingben lehetett pihenni. Érdekesség, hogy ennek a mennyiségnek a kétharmadát Franciaország (28%), az Egyesült Királyság (17%-2016-os adat), illetve Németország és Hollandia adta, utóbbi kettő egyaránt 10-10 százalékkal. Mindez persze nem véletlen, a Pénzcentrumnak megszólaló szakértő szerint ezek a nemzetek igazi kempinges országoknak számítanak az európai palettán, de erről majd később. 

A hivatalos statisztikákból az is kiolvasható, hogy 2017-ben összesen 397 millió éjszakát töltöttek turisták az EU kempingekben, ami az EU-n belüli idegenforgalmi szálláshelyek összes éjszakájának 12 százalékát tették ki. Valamivel több mint minden tízedik éjszakát tehát a szabad ég alatt töltötték a pihenésüket töltő európaiak. A kempingezés tehát manapság is virágzik, sok országban töretlenül, de Magyarországon például elég hektikus, mikor hozza úgy az éppen aktuális divat, hogy menő legyen kempingezni. Pedig mint látjuk, Európában óriási kemping potenciál rejlik, amit akár nagyon olcsón is ki lehet aknázni.

A kempingezés költségeiről, a lehetséges top desztinációkról és az éppen aktuális trendekről Barna Béla, világjáróval beszélgettünk. Amiből kiderült többek között, hogy adott esetben a francia Riviérát olcsóbban megússzuk családostul, mint a Balatont...

A kemping nem a csóróság szimbóluma

- mondta el a Pénzcentrumnak Barna Béla világjáró, a Csámborgó Túrák túravezetője. A szakember ezzel együtt elmondta azt is, hogy Nyugat-Európában ez a szellemiség sosem volt így, ezért még idehaza inkább lenézték azokat, akik kempingeztek, addig 

Ez pedig rendkívül fontos kitétel, hiszen az osztrákok, németek, hollandok, franciák több évtizede hódolnak a kempingezésnek, ami magával hozta azt is, hogy mind Horvátországban, mind pedig Magyarországon kialakultak olyan kempingek, amik voltak annyira minőségiek, hogy a külföldiek is szívesen jöjjenek ide pihenni. 

- mondta el a világjáró, aki beszélt arról is, hogy már 10 éve sem, illetve manapság is mennyire nem a pénztelenséggel függ össze a kempingezés:

Saját példa, igazi már vagy 6-8 éve történt, hogy Horvátországban, egy jó kempingben sátorhely plusz 2 ember, saját vízparttal drágábban jött ki, mintha egy apartman béreltünk volna, mondjuk az üdülőhelyen kintebb vagy egy eldugottabb helyen.

A világjáró túravezető azonban felhívja a figyelmet arra, hogy egy kemping, illetve utazás árát érdemes mindig ár-érték arányban meghatározni. És mindig az alapján döntést hozni, hogy ki milyen kategóriát szeretne, illetve engedhet meg magának.

Miért kemping?

- mondta el lapunknak a túravezető. Barna Béla potenciális desztinációkat is javasolt, szerinte lakókocsival vagy anélkül sátorral egészen bátran neki lehet vágni Észak-Olaszországnak, Horvátországnak, a francia Riviérának, de akár Szlovéniának is, ha csak a mediterrániumot vesszük. 

- számolt be a külföldi kempingezési lehetőségekről Barna Béla. A meditterrániumon kívül persze másfelé is lehet kempingezni, így például északon, Skandináviában is nagy hagyománya van az ilyesfajta természet közeli pihenésnek. De ugyanígy a briteknél is, Walesben is kitűnőeket lehet pihenni. 

A világjáró Skandináviával kapcsolatban kiemelte, hogy ellentétben Európa számos más országával szemben, az északi országokban szinte kivétel nélkül lehet vadkempingezni, persze az adott földtulaj beleegyezésével. Így sokszor a kempinghelyért úgymond nem is kell fizetni, teljesen ingyen meg lehet úszni. 

Oké, de mennyibe van?

Egy kezdő, sátrazó szettnek két főre nagyjából a következő kellékeket kell tartalmaznia:

• sátor,
• két derékalj,
• hálózsák,
• kempinggáz.

Mindezzel már simán neki lehet vágni egy főzőcskés kempingezéshez, de persze mindezt úgy, hogy mondjuk az ember a földön ül, nem kempingszéken, és így tovább. Hogy számokban mindez mit jelent azt persze nehéz megmondani, ugyanis az egészen olcsótól a csillagászati árakig terjedhet az egyes felszerelések ára.

De olcsó, kétszemélyes sátrat 10-20 ezer forint között már lehet kapni, ugyanígy derékaljat, hálózsákot is már 8-20 ezer forint között, míg például egy kempinggáz is meglehet 6-12 ezer forintból. Ez mondjuk már egy indulásra kész pakk, amihez persze az útiköltségeket még hozzá kell dobni.

Azzal persze érdemes számolni, hogy milyen éghajlatú helyre megy az ember. A mediterrániumba nyáron sokkal olcsóbb felszerelések is elegek lehetnek, olcsóbb sátor, olcsóbb derékalj, hiszen éjszaka is még simán meleg van, csapadék sok esetben nem várható, kitűnő, meleg az időjárás. Ezeket például olcsóbban megúszhatjuk. Ezzel szemben azonban vannak sokkal kritikusabb és ezáltal drágább desztinációk is:

- emlékezett vissza Barna Béla, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a célhely éghajlati sajátosságaival maximálisan képben kell lenniük azoknak, akik oda is szeretnének utazni. A túravezető sajátbevallása szerint ugyanis már vitt olyan túrást a kirgiz hegyekbe, aki egy olcsó fesztiválsátorral vágott neki a hegynek, ahol például éjszaka akár -10 fok is lehet, 

- mesélte a világjáró. Az éghajlat mellett persze más sajátosságok is fontosak, ilyen például az is, hogy a felszerelésünket mivel visszük magunkkal.

Gyalog, biciklivel vagy mondjuk kocsival megyünk. Előbbi kettő esetében például a felszerelés súlya is nagyon meghatározó. Nem árulunk el nagy meglepetést, ha azt mondjuk, nyílván egy pihekönnyű, jó minőségű sátor sokkal drágább, mint mondjuk egy nehezebb, egyszerűbb anyagokból készült. Mindezt a kempingezés előtt érdemes felmérnie annak, aki erre a pihenési fajtára adná a fejét nyáron vagy akár bármilyen másik évszakban.