Így számolná fel az EU a terrorparát: biztonságos most külföldre utazni?

Itt a nyár vége, ha utazásokról van szó, akkor ez azt jelenti, hogy a tengerparti nyaralásokat a városlátogatások váltják. Mivel az elmúlt években több olyan helyszínen is követtek el terrortámadást, ahova fapados repülővel vagy akár vonattal is rövid idő alatt és olcsón eljuthatunk Magyarországról, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lépések történtek mostanában annak érdekében, hogy kisebb rizikó legyen ezekre a helyekre utazni.

KATTINTS! Három egyszerű tipp, hogy túlélj egy terrortámadást

Ehhez egy csütörtökön megjelent uniós jelentést használtunk fel, amely EU-s szinten vizsgálta, hogy milyen biztonsággal kapcsolatos intézkedések történtek az elmúlt hónapokban. Az irományt az Európai Bizottság jegyzi, hivatalosan a "Tizedik értékelő jelentés egy hatékony és valódi Biztonsági Unió felé" nevet kapta.

Az első érdekesség, hogy uniós szinten együtt kezelik a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Ez olyan tapasztalatokból eredhet, mint a 2004. március 11-i madridi terrortámadás, amikor a reggeli csúcsforgalomban vonatokat robbantottak fel az Al-Kaidához tartozó terroristák, 192 ember halálát okozva és több mint kétezret megsebesítve. 

A feladat tehát összetetteb annál, mint hogy kizárólag politikai motivációjú erőszakos cselekményeket előzzenek meg, ráadásul az EU-n belüli szabad mozgás, bár kényelmes az állampolgárok számára, csak tovább fokozza a biztonsági kockázatokat.

- jelölte ki 2016-ban az EU-s biztonsági célok egyik sarokkövét, az unióba érkezőkkel kapcsolatos fokozottabb átláthatóságot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Nézzük akkor, hol is tartunk:

1. Az Európai Unió külső határainak védelme

2017. április 7-én életbe lépett a belső EU-s határokat felszámoló Schengeni Egyezmény módosítása. Ez mostantól előírja, hogy minden, az EU külső határait átlépő utazót ellenőrizni kell különböző adatbázisokban, többek között a Schengeni Információs Rendszerben, amelyben szerepelnek körözött, keresett, ellenőrzés alatt álló és beutazási tilalom alá eső személyek is. 

A jövőben egyébként tovább fogják fejleszteni a rendszert, nemcsak ellenőrizni, hanem rögzíteni is fogja az utazási adatokat, igaz, ez viszont már csak a nem EU-s állampolgárokra fog vonatkozni.

2. Az információcsere javítása

A Bizottság, a fenti schengeni rendszert fejlesztendő, 70 millió euróval támogatja a tagállamokat abban, hogy megfelelően implementálják saját jogrendszerükbe az EU releváns irányelvét, mely az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) terrorista és egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos felhasználásáról rendelkezik és egyébként már életben van.

Ehhez kapcsolódik még az európai rendőri szerv, az Europol megerősítése, a 2018-as EU-s költségvetés már 550 munkavállaló alkalmazását engedi meg ilyen célra.

3. Lezárni a terror működési terét

Ezen a területen azon túl, hogy az áldozatok számára elérhető szolgáltatások bevezetésére kötelezik a tagállamokat 2018-tól, valamint, hogy kiszélesítették azoknak a fegyvereknek a körét, melyeket tilos az EU-ban értékesíteni, nem sok minden történt.

Erről a témáról egyelőre leginkább ötletelés, tesztelés és információcsere zajlik, pedig a magyar utazók szempontjából ez kulcsterületnek számít, a legtöbb, sok áldozatot követelő terroristacselekményt ugyanis pont ilyen célpontok ellen hajtották végre.

4. A radikalizáció megakadályozása

Az EU-s anyag rögzíti, hogy a terror elleni leghatékonyabb küzdelem, ha magát azt a folyamatot akadályozzák meg, amikor valaki szélsőséges nézeteket kezd el vallani, vagy eldönti, hogy politikai céljai elérése érdekében erőszakos eszközökhöz fog folyamodni.

Természetesen a radikalizáció egyik terepe az internet, rendkívül sok olyan anyag érhető el online, melyek segítik a terroristák toborzását. Az EU Internet Fórum nevű szervezetnek ezért két célja van: civil szervezetekkel közösen olyan internetes tartalmakat gyártanak, amelyek alternatívát nyújtanak a szélsőségesek által készített értelmezésekkel szemben, valamint, hogy az Interpolt értesítsék a terrorizmust támogató tartalmakról, akik az internet-szolgáltatókon keresztül elérhetetlenné teszik azokat.

Ennek a programnak a keretein belül már 35 ezer tartalmat jelöltek meg, és ezeknek 80-90 százalékát blokkolták is.

Vannak még ötletek, eredmények

A bizottsági jelentés kiemel néhány területet, melyeket a jövőben is kiemelten kell kezelni, ezek közé tartozik, hogy korlátozni kéne a hozzáférést azokhoz az anyagokhoz, melyek felhasználásával házi robbanószerkezeteket lehet barkácsolni.

Ahogy a cikk elején írtuk, ezen EU-s intézkedések párhuzamos célja a szervezett bűnözés visszaszorítása is. Ebből adódóan eredményként tüntetik fel, hogy a "Soha többé váltságdíj" kezdeményezés elindítását követő egy évben, 2017. július 25-ig 28 ezer esetben hatástalanítottak olyan vírusokat, amelyek számítógépeket blokkoltak, és pénzt követeltek azért cserébe, hogy feloldják a gépet érintő titkosítást. Az Európai Unió, több mint száz partnerével közösen, 26 nyelven kínál 50 fajta feloldási technikát, olyan támadások esetére, mint amely nemrég ért több mint száz országot, köztük hazánkat is. Ezek az eszközök eddig 8 millió eurót spóroltak meg a megtámadott számítógépek tulajdonosainak.

A fenti témákat továbbra is minden hónapban értékeli az Európai Bizottság, új biztonsági célokat és lényeges intézkedéseket előreláthatólag szeptember 13-án fog bejelenteni az Európai Parlament előtt Juncker bizottsági elnök, az Európai Unió állapotáról szóló éves értékelőbeszédében.