Most érkezett! Brutál járatritkítás jöhet két fontos HÉV-vonalon: nincs elég működőképes kocsi

A probléma gyökere a járműpark elöregedése és a forráshiány. Az állami tulajdonba kerülés óta a HÉV-szerelvények átlagéletkora már közel 50 év, és új járművek beszerzésére egyelőre nincs kilátás. A helyzetet súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a forgalomképes motorvonat.

A MÁV-HÉV Zrt. két lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki a helyzet kezelésére. Az "A" terv szerint a ráckevei vonalon csúcsidőben minden második járat kapacitása felére csökkenne, míg a gödöllői vonalon reggel és délután is jelentős kapacitáscsökkentés várható. A "B" terv emellett a csepeli vonalat is érinti, ahol ritkább járatindítást terveznek.

A főváros, bár nem ért egyet a tervezett intézkedésekkel, jogilag nem tehet mást, mint tudomásul veszi azokat. A kapacitáscsökkentés különösen érzékenyen érintheti a csepeli utasokat, akik számára ez már a második szolgáltatásromlást jelentené az elmúlt években.

A tervezett változtatások következményeként a HÉV-vonalakon akár 70-90 százalékos zsúfoltság is kialakulhat, ami jóval meghaladja a BKK által ideálisnak tartott 70 százalékos kihasználtságot. Ez a helyzet arra ösztönözheti az utasokat, hogy az autózást válasszák, ami további forgalomnövekedést és környezeti terhelést okozhat a fővárosban.

A HÉV-vonalak 2016-os állami átvétele óta a várt fejlesztések elmaradtak. Bár korábban kormányhatározat született a járműpark teljes cseréjéről, a tervezett beszerzéseket forráshiány miatt lefújták. Lázár János miniszter ígérete ellenére a HÉV-fejlesztés 2023-ban sem indult el.

A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy az állami fenntartás alatt a HÉV szolgáltatás színvonala romlott, miközben a szükséges fejlesztések és beruházások elmaradtak. Az utasok számára ez a közösségi közlekedés versenyképességének csökkenését jelenti, ami hosszú távon negatív hatással lehet a főváros közlekedési és környezeti helyzetére.

Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán