Így járják be a világot ingyen, miközben tanulnak, pénzt keresnek: alig tudnak róla, bárki jelentkezhet

Nemrég tettünk közzé egy cikket azokról a nemzetközi ösztöndíjakról, csereprogramokról, amelyek jelenleg a magyarok rendelkezésére állnak arra, hogy akár hosszabb időt is külföldön töltsenek a programokhoz járó anyagi, technikai és szakmai támogatásoknak köszönhetően. Akkor már futólag szó esett az ezekhez képest kakukktojásnak számító Erasmus+ programokról is.

Ezeknek egy része a kreditmobilitás, amely Európán kívüli országokba biztosít továbbtanulási lehetőséget, másik részét viszont az ifjusági mobilitási programok képezik, amelyek jellemzően rövid távú, nem formális oktatást kínáló programok. Ezekre bármely magyar fiatal jelentkezhet, csupán életkor tekintetében van megkötés – a tematika végtelen, a költségek minimálisak, sőt, legtöbb esetben nulla forint. Ebben a cikkben két olyan civil szervezet képviselőjével beszélgettünk, amely több tucat ilyen programot szervez és/vagy bonyolít le évente.

Mi az Erasmus+?

Az Erasmus+ az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós program, melynek költségvetése 26,2 milliárd euró, ez csaknem kétszerese az elődprogram pénzügyi keretösszegének. A 2021–2027-es időszakra szóló program kiemelt hangsúlyt fektet a zöld és a digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására. A képzések között a következő kategóriákban lehet fellelni programokat:

• Felsőoktatás
• Szakképzés
• Iskolai oktatás (beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást is)
• Felnőttoktatás
• Ifjúságügy
• Sport

Az Egyesek Ifjusági Egyesület szerint a program legfőbb előnye, hogy olyanok is részt vehetnek, akik anyagi/társadalmi helyzetükből adódóan korábban nem tudtak volna. Az Erasmus+ jó lehetőség azoknak akik szívesen tanulnának non-formális kereteken belül, de azoknak is remek lehet, akik szimplán utazni szeretnek és szívesen találkoznának más országokból érkezőkkel, megismerve más kultúrákat.

Bár az Erasmus+ több célcsoportot is megszólít, ők is megerősítették, hogy itthon főként csak a külföldi egyetemi tanulás lehetősége ismert, miközben a rövid távú programokon a hagyományos továbbtanulásra jelentkezők sokszorosa vesz részt évente. A szervezet elsősorban ifjúsági cserék formájában bonyolít le projekteket, ezek minden 14-30 év közötti fiatalnak elérhetők, hallgatói jogviszony sem kell hozzá. Itt inkább a közösségen, mintsem a szakmai ismereteken van a hangsúly. Az ifjúsági szektoron belül létezik még a szakemberek mobilitása (képzések, szemináriumok), stratégiai partnerségek, illetve ifjúsági tréningek, ahol ugyan konkrét szakképzés még nem folyik, ám olyan tudást adnak át, amely erre készít fel. Fontos még, hogy a támogatásra a megvalósító szervezetek pályáznak, a résztvevőknek ezzel nincs teendője, csak a projektet kell megtalálniuk.

A Tudatos Ifjúságért Egyesület szerint bár fontos az egyes programok tematikája, hiszen ez az, ami kijelöli a jelentkezők célcsoportját, és felhívja az érdeklődők figyelmét, a szellemisége mindegyiknek ugyanaz: a a kultúrák megismerése és a közösségi nyelvtanulás. Sokan azért jelentkeznek ezekre a programokra, mert komfortzónán kívüli élményt kínál: egy új, idegen közegben más nyelvet beszélőkkel aktívan együtt lenni még akkor is kihívás, ha a szervezés, és minden más feltétel egyébként biztosítva van. Az úgynevezett nemzetközi napok általában részei ezeknek a programoknak, itt a résztvevőknek komolyabb tréningek esetében prezentáción keresztül kell bemutatni az országukat, ifjusági cseréken inkább kötetlen beszélgetés, egymás ételeinek a megkóstolása, és ehhez hasonló programok várhatók.

Milyen tematikában szerveznek programokat?

Az EU-n belül rengeteg témában lehet találni lehetőségeket: ilyen témák a környezetvédelem, az emberi jogok, a kreativitás fejlesztése és a művészeti képzések. Akadnak azonban olyan, még mindig ifjusági programok is, amelyek kifejezetten szakmai tudást adnak: nevelői/oktatói munkára készítenek fel, a fiatal vállalkozókat segítik, vagy a médiával kapcsolatos szaktudásra lehet szert tenni.

Az Egyesek által szervezett hazai programokon is megoszlanak a tematikák: vannak Ifjúsági cserék, melyeknek témája az önkifejezés, és a csapatmunka. Képzések, melyekben amelyekben oktatás folyik a fiatalokkal végzett munkához kapcsolódóan (alkalmazott improvizáció, design thinking, coaching, média képzés). Emellett szerveznek képzést leendő ifjúsági szakembereknek, illetve van egy személyiségfejlesztő képzésük is ami lassan 2 évtizede működik. 

A Tudatos Ifjúság szerint most a mentális és fizikai egészség témák is rendkívül népszerűek, jelenleg ugyanis ez egy nagyon aktuális kérdés a fiatalok körében. Csakúgy mint a környezetvédelem, vagy a fenntartható életmód. Fontos innováció náluk, hogy arra is ügyelnek, egy-egy konkrét program ötlete is maguktól a fiataloktól érkezzen. Így jelenleg főleg olyan témákban dolgoznak melyek egyrészt őket érintik, másrészt az ő ötleteikre épülnek. 

Van olyan lehetőség, amivel még pénzt is lehet keresni

Felhívják a figyelmet, hogy egy ehhez hasonló másik nagy lehetőség az European Solidarity Corps (röviden ESC) is, aminek keretében fiatalok önkéntes munkával támogatják a fogadó civil szervezet munkáját, belföldön és külföldön egyaránt. Itt az ifjúsági cseréktől eltérően nem 1-2 hétről van szó, az időtartam hosszabb. A rövidtávú önkéntes programok jellemzően 1-3 hónaposak, a hosszú távú 3 hónaptól 1 évig terjed. Az önkéntesség során a fiatal kap szállást, étkezési támogatást, zsebpénzt.

Mivel a résztvevők saját költsége zéró, ez utóbbiból egy hosszabb projekt végére akár több százezer forintnyi összeg is felhalmozható, amely bár egy hagyományos munka fizetségétől messze elmarad, az utazással és a külföldi élményekkel együtt meglehetősen jó ajánlatnak tűnik.

Fontos még megjegyezni, hogy európai önkéntességből létezik egyéni vagy csoportos is. Csoportos programon akárhányszor részt vehet valaki, egy egyéni, hosszú távú önkéntesség viszont egyszeri lehetőség, ha valaki felhasználta, többször nem jelentkezhet. Európai intézményesített keretek között tehát ez életvitelszerűen nem folytatható. 

Egy másik (részben) EU-s lehetőség a Nemzetközi Önkéntes Szolgálat, amely értelemszerűen nem korlátozódik az Európai Unióra, továbbá ez sem életkorhoz kötött (nincs felső korhatár). Itt az önkéntesség az ESC-től eltérően rövidebb, 2-4 héten keresztül nemzetközi környezetben kínálnak önkéntes lehetőséget megannyi témában, a teknősmentéstől, várak restaurálásán át a médiamunkáig vagy az idősgondozásig. Ennél a programnál az önkéntes fedezi az útiköltségét, de a fogadó szervezet itt is biztosítja a munkájáért cserébe a szállást, étkezést és persze az élményt. Néhány esetben, ha EU-s országról van szó, ezeket a táborokat kisegíti ESC pénzügyi támogatással, így ezekben az esetekben az utazást is téríti a szervező. 

Milyen költségei vannak a részvételnek?

Gyakorlatilag semmilyen. A programok megvalósítása Európai Uniós forrásból történik, a lebonyolításért pedig a koordináló szervezeteken túl az adott országban található, úgynevezett Nemzeti Irodák felelnek. Konkrétan a következő feladatokat végzik el:

• Tájékoztatás a programmal kapcsolatban,
• Ellenőrzik a pályázatokat
• Népszerűsítik a programokat helyi és nemzeti szinten.
• Ezen túlmenően az irodák a pályázati szakasztól a projekt befejezéséig támogatást biztosítanak a program kedvezményezettjeinek

Az embernek tehát gyakorlatilag csak két feladata van: a jelentkezés, és a repülő/vonatjegy megvásárlása, amit ráadásul később vissza is térítenek.

Hogyan lehet jelentkezni?

Azokat a programokat, amik már a kezdetektől kooperációban valósulnak meg, az adott magyarországi egyesületek honlapján, közösségi felületein lehet nyomon követni – általában már hetekkel, hónapokkal előre meghirdetik őket. Aki még több lehetőség között szeretne böngészni, az az Európai Unió által csak erre létrehozott weboldalon teheti ezt meg, itt az említett rövid távú cserék és a hosszabb, önkéntes programok is megtalálhatók. Jelentkezéskor általában angol nyelven kell motivációs levelet mellékelni, ezután az adott szervezet rövidesen felkeresi a jelentkezőt. Ha valaki küldött motivációs levelet, és vissza is jeleztek neki, már csak egy kötetlen online beszélgetés választja el a részvételtől.

Mivel az Európai Unió kifejezetten szívügyének tekinti a minél magasabb létszámot ezeken a képzéseken, ezért sokszor a szervezetek szinte „halásszák” az embereket a programokra. Ha valaki már legalább egyszer részt vett valamilyen lehetőségen, vagy rendelkezik profillal a jelentkezésre szolgáló oldalon, sokszor előfordulhat, hogy a külföldi szervezetek maguk keresik fel 1-1 last minute ajánlattal.

Mit „várnak el” cserébe?

Ha valaki részt vesz egy ifjúsági cserén vagy szakmai képzésen, előfordulhat, hogy szerepelnie kell olyan médiatartalmakon, amelyek a későbbi programokat népszerűsítik, így tehát ebbe bele kell egyezni. Továbbá elvárhatják azt is, hogy egy program befejeztével valaki maga is ajánlót vagy élménybeszámolót írjon a kint tartózkodásról. Ezen túl viszont semmilyen speciális teher nem hárul arra, aki ilyen finanszírozott programokon vesz részt. 

Bár az Erasmus + világában csábító a támogatott utazás, az Egyesek arra figyelmeztet, ezen lehetőségek fő célja még mindig az, hogy a fiatalok és a szakemberek hozzájuthassanak olyan tudáshoz, amiért más esetben egyébként vagyonokat kéne fizetniük. Szerintük egy program során átélt élmény és szerzett tapasztalat akár gyújtószikrája is lehet annak, hogy a hazatérő résztvevő később sikeres lehessen a választott területén.