Egyre több magyar jön rá, itt sokkal olcsóbb bevásárolni: tömegek fordítanak hátat a hazai boltoknak

Áprilisban a teljes fogyasztói árindex 24%-ra esett, és a KSH maginflációs indexe is 25% alá csúszott. Az inflációs nyomás tehát lassan, fokozatosan enyhül, ami jó hír. Kevésbé örülhetünk azonban annak, hogy a dezinfláció szerkezete távolról sem optimális, a mérséklődés még mindig csak néhány termékcsoportnak (köztük kiemelten a feldolgozott élelmiszereknek) köszönhető. Az infláció ütemében pedig magasan vezettük a rangsort: a 2-5. helyezett országok inflációja nagyságrendileg 10%-ponttal alacsonyabb, de a maginflációban is óriási a különbség. Bár a Központi Statisztikai Hivatal által azóta publikált, májusi számok már minden területen javulást mutatnak, vélhetően még mindig hazánkban az egyik legnagyobb mértékű az általános drágulás (A kiskereskedelem számait mindenesetre még csak az év negyedik hónapjára vonatkozóan tette elérhetővé a KSH, ezért az egyszerűség kedvéért cikkünkben is azokat tekintjük majd mérvadónak). 

Nem véletlen tehát, hogy többek között nyaralásukat is egyre többen külföldön  töltik. Ezt a Pénzcentrum nemrég publikált felmérése is igazolta. A válaszadók 12,5 százaléka ugyanis egyáltalán nem tervezi, hogy akár egy napot is nyaral itthon. De nem csak a pihenésüket intézik egyre többen a határainkon kívül, hanem a bevásárlási célú ingázás is durván felpörgött az idén.

A szegénység kreatívvá tesz bennünket, tehát el kell gondolkodnunk azon, hogy mit mire költünk, optimalizálni kell a bevételeinket

- nyilatkozta jelenségről még februárban Kübekháza polgármestere. Molnár Róbert szerint a környékről egyre többen járnak át Romániába vásárolni. Bár különadók Romániában is vannak, az árakon ez mégsem érződik úgy, mint Magyarországon.

Jó eséllyel ezzel magyarázható, hogy 2022 azonos időszakához képest az idei év első negyedévében a KSH adatai szerint a magyarok külföldre irányuló utazásainak száma 29 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Mindezek mellett pedig a magyar utazók 252 milliárd forintot költöttek el hazánk határain kívül.

2023 első negyedévében a magyarok összesen 4,4 millió utat tettek külföldre. Az egynapos utazások száma negyedével, a többnaposoké 35 százalékkal bővült. A legnépszerűbb úticélok a szomszédos országok és Németország voltak. Az összes utazás kétharmada irányult Ausztriában, Szlovákiába és Romániába. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek utazásaik során külföldön, ami egy szignifikánsnak nem mondható, 5,5 százalékos növekedés a tavalyi számhoz képest.

Ezzel szemben a különböző utak céljait nézve sokkal komolyabb változások láthatóak. Nagyot nőtt a külföldi üzleti utak száma, melyekből 91 ezerrel rögzített többet a statisztikai hivatal. A szabadidős célú utazások száma pedig ennél is nagyobb mértékű, 152 ezres számú növekedést produkált az előző évhez képest. És mindebbe azt is érdemes belekalkulálni, hogy a nyári szezon előtt az ilyen célú utak esetében az igazi bumm valószínűleg még hátra van, a változás reális mértékét pedig inkább csak a második negyedéves számokból lehet lemérni.

Kérdéses viszont hogy hova tud még növekedni termékek és szolgáltatások beszerzése céljából történő utak száma (tehát az olcsóbb áruért a szomszédos országokba ingázásnak), illetve további magáncélú utaknak (ezek többek között orvosi kezeléseket, tanulást, vadászatot takarhatnak). Előbbi esetében a tavalyi 665 ezerrel szemben idén már 1 millió 100 ezer utat számolt a KSH, ami 65 százalékos növekedést jelent, utóbbinál pedig 151 százalékos az emelkedés, tehát két és félszer annyi útra indultak a magyarok ilyen célokkal.

Külföldre viszik a magyarok a pénzüket

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 57 százalékkal többet, 252 milliárd forintot költöttek utazásaik során. Egy utazó napi átlagos költése 21 ezer forintot tett ki, ami 16 százalékkal magasabb volt a tavalyi. Január–márciusban a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (56 milliárd forintot), amiben vélhetően nagy szerepe volt annak, hogy hosszú hétvégékre is népszerű úticél, jelenleg pedig, a sokak által egyébként jobb minőségűnek vélt termékek egy részéhez már olcsóbban is juthatunk ott. Ezen kívül számottevők voltak a Németországba és a Szlovákiába látogatók költései is (33 milliárd és 19 milliárd forint). Előbbit nyilván  a munkavégzés céljával történő és a rokonlátogatások is növelték, míg utóbbi országba vásárolni járhattak át a legnagyobb számban.

Az összes költést tekintve egyébként a különbségek hatalmasak. Csak Szabadidő és szórakozás céljából 39,4 milliárddal többet költöttünk az idei év első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.

De a vásárolni ingázók elszálló számának köszönhetően termékekre és szolgáltatásokra is 13,3 milliárd forinttal több pénzt költöttek a magyarok. Ez az impresszív, 54 százalékos növekedést pedig annak ellenére következett be, hogy már tavaly is jócskán motiváltak voltak a magyarok a hasonló túrák megtételére, a szárnyaló infláció miatt.

Egyre több külföldi jön, de mire elég ez?

Jó hír, hogy a külföldiek körében viszont egyre népszerűbbnek tűnik Magyarország. 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 8,8 százalékkal több utazás történt ugyanis hazánkba és az utazók kiadásai is egyharmados növekedést produkáltak.

A külföldiek a KSH adatai szerint összesen 9 millió utazást intéztek hazánkba. Ezen belül az egy napos utazások voltak a leggyakoribbak (6,6 millió ilyet rögzítettek), ami körében 7,5 százalékos növekedést mértek. A látogatások majdnem kilenctizede magánjellegű volt és csupán 8 százalék fűződött munkavégzéshez, 3,1 százalék pedig üzleti célokhoz. A többnapos utazások száma eközben 2,5 milliós volt, ami 13 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Bár a számok kétségkívül impozánsak, grafikonunkra nézve az is látszik, hogy a koronavírus előtt megszokotthoz viszonyítva koránt sem töltöttek olyan sok időt a külföldi vendégek hazánkban. A hazánkban tett utazások összesített tartózkodási ideje ugyanis 2019 első negyedévében 25,9 millió nap volt, szemben az idei évben rögzített 20,7 millióval. A 2021-es 11,6 millió, illetve a 2022-es 19,3 millió napos számhoz képest persze a mostani is komoly előrelépés, de a koronavírus járvány hatásait és az utána még gyengélkedve újrainduló turizmust figyelembe véve az utak számai önmagukban semmiképp sem tűnnek kiemelkedőnek.

A külföldi utazók azonban ebben az időszakban 517 milliárd forintot költöttek, ami egyharmados növekedés az egy évvel korábbi összeghez képest. A költések növekedésében persze igen fontos szerepet játszott az infláció és a forint gyengülése (utóbbi az előző évhez képest az euró ellenében 6,7, a dollárral szemben 12 százalékos volt).

A külföldi utazók legnagyobb arányban a KSH által csak "további magáncélú utak" jelzővel illetett jellegű itt tartózkodások céljával lépték át az országunk határát. Tehát sokan járhattak nálunk tanulni, orvosi ellátáson ( a fogorvos-turizmus hazánkban még mindig virágzik), vagy akár vadászni. 

A legnagyobb növekedést viszont a szabadidős célú utak produkálták- Ezekből majd 370 ezer darabbal többet szerveztek az idei év első három hónapjában, mint az előző év azonos időszakában.

Az emelkedés pedig a költéseik célját is megnézve még inkább ebben a szegmensben tűnik a leginkább drasztikusnak. A termékek és szolgáltatások vásárlását célzó utakra például "csak" 13 milliárddal, de rokonlátogatásokra is csupán 16 milliárddal költöttek többet, az egyéb célú költések összege pedig (vélhetően éppen a hazánkban elszálló árak miatt) még esett is közel 20 milliárddal.

A szabadidő, szórakozás, illetve egészségmegőrzés céljával tett utak során viszont a külföldiek közel dupla annyit, 94 milliárd forinttal több pénzt költöttek az ilyen utazásokra.

Mindeközben KSH adatai szerint a kiskereskedelmi szektor erőteljesen megsínylette az első negyedév nehézségeit. A legfrissebb, áprilisra vonatkozó számok szerint kizárólag Budapesten és Közép-Magyarországon (szintén Budapest miatt) mutatott fel a szektor jobb teljesítményt, mint az eddigi sok éves mélypontnak számító 2020 áprilisi.

Fontos látni, hogy a turisztikai régiók sem számítanak kivételnek. A Közép-Dunántúlon (ahova Veszprém megye tartozik) például 2022-ben még 115,5 százalékos teljesítményt hozott a kiskereskedelem az egy évvel korábbi értékeléshez, míg idén áprilisban ez az arány 87,1 százalékosra esett. De a Dél-Dunántúlon (amely régióba Somogy megye is esik) még ennél is nagyobb volt a visszaesés, a tavalyi 117,8 százalékosról 86,1-re zuhant a volumenindex. Azért is fontos kiemelni ezeket a régiókat (és megyéket), mert itt látszik, hogy már az üdülés szempontjából kiemelt fontosságú Balaton és a  Velencei-tó sem élteti. Hiába rendelkeznek a két tó partján rengetegen nyaralóval és voltak népszerűek már az előszezonban is, most ez kevés volt a pozitív mérleghez.

Az pedig, hogy a magyarok tömegei járnak át Szlovákiába, vagy Romániába vásárolni vélhetően minden érintett régió kiskereskedelmi teljesítéményére (de leginkább a Közép-Dunántúléra és az Észak-Alföldére) rányomta a bélyegét. A leginkább aggasztó viszont talán a Nyugat-Dunántúlra vonatkozó statisztika. Az Ausztria közelsége miatt is az egyik leginkább prosperáló régiónkban ugyanis a kiskereskedelmi teljesítmény volumenindexe a tavalyi 127,1-ről (ami messze a legkiemelkedőbb volt országos szinten, még a fővárosit is jócskán túlszárnyalva) 80,5-re, azaz az egész országban a leggyengébbre zuhant vissza. Simán elképzelhető tehát, hogy a bevásárlóturizmus már Ausztria felé is élénkülőben van, de legalábbis hogy az eleve a szomszédunkban munkát vállaló sok tízezer, ebben a megyében élő magyar a fizetését is egyre inkább ott költi el, mint határainkon belül.

Abban hogy Budapest ezzel szemben relatíve jól vészelte át az inflációs krízist meghatározó szerepe lehet annak, hogy a főváros hazánk gazdasági központja. Nem csak a belföldi munkavállalók százezrei áramolnak tehát ide, költeni a forintjaikat, hanem a külföldiek körében is fontos célállomás. Mind a már tárgyalt egészségügyi, illetve munka célú utazások többségének Budapest a célpontja és a rövidebb üdülési célú utak is jellemzően egy itteni városnézést takarnak (kevés külföldi utazik mindössze egy-két napos időtartamra például a Balatonra). Ezeket a megállapításainkat jól tükrözi az is, hogy a főváros mostani teljesítménye nem csak hogy jóval jobb volt a pandémiás krízis betörése után tapasztalténál, de az eltérés itt volt a leginkább drasztikus. Ennek okai éppen az előbb taglaltak. A koronavírus betörése miatt ugyanis már márciusban több európai ország, így a nemzetközi utazások szempontjából a legfontosabb küldőországok közé tartozó Németország is lezárta határait, ezért a külföldiek által elköltött százmilliárdok is elapadtak, amit a főváros sínylett meg a leginkább. Örvendetes tehát, hogy ezzel a faktorral most nem kell számolni, ettől függetlenül viszont, különösen az ország egészét nézve válságosnak tűnik a kiskereskedelem helyzete. Idén pedig, bár a nyári szezon közeledtével egyes régiók számíthatnak még valamekkora pozitív fordulatra, nem valószínű, hogy az különösebben átütő erejű lesz.

Nemrégiben kérdeztük meg ugyanis olvasóinkat utazási céljaikról, nem reprezentatív kutatásunk eredményei pedig azt a képet erősítik, hogy idén a megszokottnál jóval többen fogják nyaralásaikat is a határon kívülre szervezni. A megkérdezettek legnagyobb része Európán belül, sokan pedig kimondottan egy tengerpartra szervezik nyári pihenésüket. Bár a Balaton is felfért a harmadik helyre, az európai utat tervezőknél nagyságrendileg kevesebb olvasónk választotta ezt az opciót. Ennél is szembetűnőbb viszont, hogy milyen kevesen terveznek egyéb hazai tópartra utazni, illetve hogy a Budapesten pihenni tervezők száma mennyire marginális (kevesebb, mint 7 százalék). Ezek alapján tehát nyárra is inkább csak egy-egy megyében lélegezhet fel a szektor valamelyest, de a valódi kilábalásra vélhetően az infláció drasztikusabb mértékű mérséklődéséig kell várnia a kiskereskedelmi szektornak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült, hol nyaralnak idén nyáron a magyarok a Balaton helyett: tényleg annyival olcsóbb?

A Pénzcentrum legújabb, a magyarok utazási szokásairól szóló felméréséből kiderül, hol nyaralnak idén a  családok.