Volán, MÁV, telekocsi: mutatjuk, melyikkel éri meg legjobban vidékről ingázni a munkahelyre

Naponta több tízezer magyar akár 150-200 kilométert is ingázik, mert nem engedheti meg magának, hogy a jövedelmet biztosító álláshelyéhez közelebb költözzön. Egy néhány éves statisztikában már hihetetlen számú ember, több mint 1,3 millió ember volt olyan státuszban Magyarországon, aki ingázni kényszerül - és ezek munkavállalók voltak, az egyetemek miatt folyamatosan sokat utazók bele sem kerültek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben ráadásul az utazási költségek is megnövekednek, legalábbis akkor biztosan, ha saját autónk van. Ha például munkavállalónként céges autót használunk, máris buktuk az árcsökkentett benzint, és a cégek is meg fogják gondolni, mennyi ilyet adnak ki, hogy biztosan rentábilis legyen a bejárás.

Magyarországon évről évre népszerűbb a telekocsizás, de sokan még most is idegenkednek tőle, hiszen nem szívesen ülnek be olyan valaki mellé, akit előtte soha nem láttak, nem ismerik. Nem mindegy azonban, hogy a nehéz gazdasági helyzetben mennyit költünk a munkába vagy iskolába jutásra: megnéztünk három várost a fővárostól 100 km-es körön belül, mennyibe kerül oda eljutni különböző módokon, így képet kaphatsz arról, melyik éri meg a legjobban.

Drága mulatság az autót használni

Az út számítását úgy végeztük, hogy az autó esetében egy átlagosnak mondható, 7 L/100 km fogyasztású gépjárművet használunk, azonban nem vettük bele az autópálya-matricát, csak a benzint számítottuk bele. Az üzemanyag esetében saját, tehát nem céges autót vettünk figyelembe, ezzel ugyanis sokkal olcsóbb még benzinhez jutni, mintha céges autót használnánk, melyre jó ideje nem vonatkozik már a benzinárstop. 95-ös benzinnel számoltunk, amelynek ára cikkünk írásakor 480 forint volt literenként - természetesen árstoppal.

Budapestre nagyon sokan járnak mind Gyöngyösről, mind Kecskemétről, és meglepő módon Székesfehérvárról is dolgozni: korábbi adatok alapján mindhárom vizsgált városból sokan ingáznak naponta oda-vissza. Mint a táblázatból is kitűnik, saját kocsival a legdrágább eljutni mind a három célpontból a fővárosba: a legnagyobb összeget egy kecskeméti út viszi el, ahol pontosan 2957 forintnyi benzint kell fizetni, ha be akarunk jutni munkába. Picivel olcsóbb mindez Gyöngyösről, egész pontosan 2688 forint egy ilyen út benzinköltsége, a legjobban pedig a fehérváriak jártak, akiknek egy reggeli út esetében 2150 forint benzinpénzzel kell számolniuk - persze ez is rengeteg, ha azt vesszük, hogy a munka végeztével haza is kell jutni.

Gyorsabb és olcsóbb a tömegközlekedés

Nézzük most azt az esetet, hogy valaki sem céges, sem pedig magánautóval nem rendelkezik, idegenek mellé pedig nem szeretne naponta akár többször beülni egy autóba, tehát csak távolsági busszal vagy vonattal közelítheti meg a munkahelyét. Itt már jóval barátságosabb árak vannak. Átszállás nélkül néztük meg az utakat, ezért van az, hogy Gyöngyösről a Volánbusz árát néztük, a másik két város esetében pedig a vasutat. Székesfehérvárról Budapestre egy másodosztályú vonatjegy 1600, egy gyöngyösi Volán-út 1400 forint, Kecskemétről pedig - szintén a MÁV segítségével - 1700 forint körüli összeget kóstál. Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a vonat, mivel kötött pályán közlekedik, talán nincs annyira kitéve mondjuk egy reggeli belvárosi dugónak a csúcsforgalomban, ráadásul a munkáltatók sokkal szívesebben fizetik a havi tömegközlekedési költségeinket, mint az aranyárban mért benzint.

Telekocsi: idegen, de olcsó

Az évek óta egyre népszerűbb telekocsit már nem csak alkalomszerűen használják az utazók, hanem a kedvező árak miatt akár a napi ingázáshoz is igénybe veszik. Ennek a közlekedési módszernek azonban hátulütője, hogy nem biztos, hogy naponta fogunk találni a lakóhelyünktől a fővárosba menő fuvart, szemfülesnek kell lenni, ha így szeretnénk a munkába, illetve onnan vissza is menni.

Ha azonban egyszer sikerül, akkor a legjobb árakat itt találjuk: egy gyors keresést lefuttatva az jött ki, hogy toronymagasan veri a telekocsis közlekedés ára a két másik módszerét. Gyöngyösről 1150, Székesfehérvárról és Kecskemétről pedig akár ezer forintért is találhatunk sofőrt, aki elvisz minket a célhoz, vagyis havi szinten több tízezer forintot spórolunk, ha rendszeresen ezt használjuk ingázásra.

Mennyi az annyi?

Végül pedig nézzük meg, mennyibe kerülnek az egyes közlekedési módok, ha napi két úttal számolunk (tehát a munkahelyre és vissza) egy 22 munkanapos hónap során.

• Budapest-Székesfehérvár: saját autóval 94 600 Ft, vonattal 70 400 Ft, telekocsival 43 560 Ft havonta;
• Budapest-Gyöngyös: saját autóval 118 272 Ft, Volánbusszal 62 304 Ft, telekocsival 50 600 Ft havonta;
• Budapest-Kecskemét: saját autóval 130 108 Ft, vonattal 76 516 Ft, telekocsival pedig 44 000 Ft minden hónapban az útiköltség.

Mint a táblázatból is kiderül, több tízezer forintos különbségek vannak a közlekedési módok között, ebben a helyzetben, a rezsiemelés korszakában pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan spórolunk: ennek az egyik jó módja, ha az utazási költségeken is igyekszünk faragni. Érdemes lehet tehát ezt alárendelni a közlekedésről vallott szokásinknak vagy elveinknek, és olyan módszerekre átszokni, amiket eddig kényelmetlennek vagy akár "gyanúsan olcsónak" gondoltunk.

Napijegyek helyett

Számításunkból természetesen nem hagyjuk ki azt a lehetőséget sem, ha valaki inkább bérlettel oldja meg a napi közlekedését, hiszen a társaságok is úgy lövik be az árakat, hogy jobban megérje egész hónapra, vagy akár egy évre előre megvenni az utazásra jogosító dokumentumot. A MÁV honlapján található táblázat szerint Székesfehérvárra és Gyöngyösre (70 km-es díjszabás) 49 800, Kecskemétre pedig (80 km-es díjszabás) 51 600 forintba kerül a 30 napos vasúti bérlet.