Két fájdalmas év után idén nyáron durván berobban a turizmus: komoly áremelésre kell készülni

„A két évnyi kényszerű improvizáció, fejlesztés és megújulás nem múlt el nyomtalanul a globális szállodaipar felett: a hotelek ma sokkal hatékonyabb üzletmenettel, rugalmasabban képesek szembenézni az aktuális kihívásokkal – emeli ki az elemzés kapcsán Takács Márton, a kiadványt jegyző Moore Global Hotel és Turizmus munkacsoportjának globális vezetője. – Az akkori pánikhelyzetben gyorsan bevezetett és bevált intézkedések mára jórészt standarddá váltak, amelyeket a vendégek is elfogadtak.”

A vendéglátó szektort az elmúlt két évben sújtó világjárvány hatására az alkalmazottak jelentős hányada vándorolt át más szektorokba, ennek eredményeképp a hoteliparnak idén mintegy 60 millió fős munkaerőhiánnyal kell szembesülnie – főként a gyengébben fizetett alacsonyabb beosztások esetében kiugró a munkaerőhiány. A járványhelyzetben bevezetett újítások azonban legalább részben segíthetnek ellensúlyozni ezt a problémát.

Az online bejelentkezés, a napinál ritkábban végzett szobatakarítás, a QR-kód segítségével végzett ételrendelések olyan, mára még a felső-középkategóriás szállodákban is standard eljárásokká váltak, amelyeket újabb innovatív eszközök is követhetnek. A szállodai tartózkodás minden elemét optimalizáló okostelefonos applikációk mellett akár a tisztasági, akár a felszolgáló feladatok ellátásában hamarosan teret nyerhetnek a robotok, és a foglalástól a fizetésen keresztül a távozásig világszerte egyre több technológiai megoldást alkalmaznak majd a szálláshelyek. Ily módon a személyzettel való interakciók a valóban fontos személyes kiszolgálás területeire koncentrálódhatnak majd.

A hotelipar az elmúlt két borús évet követően igen izgalmas szakaszba lépett át, az új lehetőségek befektetők széles körét vonzzák újra a szektorba – folytatja Takács Márton, majd hozzáteszi:

Az új hotelberuházások tekintetében Európa áll az élen, az idei évben minden eddiginél több, 110 ezer új hotelszoba-kapacitást fognak átadni a kontinensen, a márkákkal fémjelzett fejlesztések mintegy 50 százaléka mögött öt nagy hotellánc, a Marriott International, a Hilton, az IHG Hotels&Resorts, az Accor, valamint a Radisson Hotels állnak. A fejlesztések többsége Nyugat- és Dél-Európában zajlik, így azokra az ukrajnai eseményeknek csak korlátozott és közvetett hatásai lehetnek.”

Egyértelműen kedvező jelek mutatkoznak az Egyesült Államok hotelpiacain is, ahol az átlagos napi szobaár (Average Daily Rate) különösen a tengerparti üdülőhelyeken és a luxuskategóriás helyeken emelkedett meredeken az idei év elején. Bár sok magánszemély a hosszú kihagyás után most sokkal nagyvonalúbban költekezik, a céges rendezvények és konferenciák területén továbbra is kedvezőtlen a helyzet: számos eseményt továbbra is online vagy hibrid formában rendeznek meg, és úgy tűnik, az esetek egy részében ez a jövőben is így marad majd.

Ázsiában a hosszú és szigorú lezárási periódust követően csak most kezd éledezni a szállodapiac. A turisták által kedvelt Malajzia jó példa a fokozatos újranyitásra: szakértők idén az év egészére 50 százalékos foglaltsági szintet jeleznek előre, ami komoly előrelépés, de még mindig alaposan elmarad a hagyományosan megcélzott 65 százalék körüli aránytól.

Hazai előrejelzések

2022. január elseje április 30-a között már összesen 8,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek (kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek együttesen). A Magyar Turisztikai Ügynökség előrejelzése szerint ez a szám megközelítőleg 37,5 millió vendégéjszakáig nőhet év végére a tavalyi 28,6 millióról. A dinamikus növekedés a 2021-es év első negyedévben még érvénybe levő korlátozások miatti alacsony bázisnak is köszönhető, ugyanakkor ki kell emelni, hogy a prognózis szerint a jelenlegi romló nemzetközi gazdasági környezet és az ukrán konfliktus ellenére is várhatóan egyértelműen növekszik az utazások volumene. A mennyiségi növekedés a gyorsan emelkedő árszínvonallal együtt összességében jelentősen növelni fogja a turizmusgazdaság összbevételét idén.

Mivel Budapestre koncentrálódik a külföldi vendégforgalom 80 százaléka, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér légiutasforgalma kiváló indikáció a város turisztikai teljesítményére vonatkozóan. Az idei első negyedévben a repülőtér közel kétmillió légiutast szolgált ki, ez közel kétharmada a 2019-es abszolút rekordév hasonló időszaki adatainak. A jelek szerint Budapest turisztikai forgalma a várakozásoknak megfelelően fokozatosan, de meggyőző ütemben épül vissza, így az ENSZ Turisztikai Világszervezetének az a várakozása, hogy az utazások volumene 2024-ben éri majd el a 2019-es rekordszintet, Budapestre vetítve is reális cél.