A budapesti Városligetet mindenki ismeri, de azt valószínűleg kevesebben tudják, hogy ez volt a világ első közparkja. A több mint 200 éves parkot most jelentősen felújítják: bár ez a folyamat sok kritikát kapott, az biztos, hogy egy igazi modern szabadidős komplexum jön létre 2021-re. Számos régi épület megújul, a rekontsrukció része egy további fontos, ám eddig alig említett újítás is, ami igazán 21. századivá teszi majd ezt a helyszínt. Lehetséges, hogy ennek köszönhetően a New York-i Central Parkéhoz hasonló hírnévre tesz szert a Városliget?
A nagyvárosok megjelenése óta többek között a közparkok biztosítják a lakosság számára a napi és a hétvégi szabadtéri kikapcsolódást. Ezek bárkinek elérhetőek, és általában nemcsak egy jó piknikezésre adnak lehetőséget: számos vendéglátóipari egységgel (étterem, cukrászda), mozgási lehetőséggel (sportpályák), valamint ismeretterjesztő és kulturális programmal (múzeum, állatkert) várják az embereket. Ez a teljes skála megjelenik a budapesti Városligetben, ami körülbelül 100 hektáros területével a város második legnagyobb parkja (a Népliget után). Ha méretben nem is áll az első helyen, népszerűsége több mint 150 éve töretlen, 2021-től pedig megújult formájában élvezhetik a látogatók.
A szó klasszikus értelmében vett, a városlakók által jól használható közpark van készülőben, ahol a történelmi-kulturális és a természeti értékek közösen biztosítják a nagyvárosi kikapcsolódás lehetőségét, és ahová a különféle kommunikációs-koordinációs és parkmenedzsment újításoknak köszönhetően érdemes lesz időről időre visszatérni, belföldről és külföldről egyaránt
- tudta meg a Pénzcentrum a Városliget Zrt.-től.
A Néprajzi Múzeum látványterve
Miért fontosak a közparkok?
Az elmúlt 5-10 évben egyre nagyobb figyelmet kaptak a városi szabadterek, és az azokkal kapcsolatos szükségletek. A Michigani Egyetem kutatása néhány éve elsőként világított rá arra, hogy a közparkok mennyire fontosak a nagyvárosok életében: egy órányi séta a természetben 20%-kal javította a vizsgált személyek rövidtávú memóriáját és koncentrálóképességét.
Azonban nemcsak a természetes közeg pozitív, nyugtató hatásai miatt van szükség közparkokra, hanem azért is, mert egy másik alapvető emberi szükséglet, a társas igények kielégítéséhez is hozzájárulnak. Ez egyre fontosabbá válik, hiszen a nagyobb városok lakónegyedeiben a közösségei identitás elvesztése figyelhető meg, vagyis az emberek ritkán teremtenek kapcsolatot, és elszigeteltnek érzik magukat - olvasható a Landscape And Urban Planning folyóirat tanulmányában.
Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy egyre több szakvélemény mutat rá arra, hogy a gazdasági jólét tükröződik a szabadterek állapotán: a fejlett országok több és rendezettebb szabadtérrel, zöldfelülettel rendelkeznek.
Ennek fényében nem meglepő, hogy hazánkban jó ideje büszkén hivatkoznak a tényre, hogy Budapesten létesült a világ első közparkja, a Városliget, aminek felújítása jelenleg a legnagyszabásúbb európai parkrehabilitációs projekt.
A Városliget története
A budapesti Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja, története a 18. század végén indult. 1794-ben Boráros János városbíró javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból már 1799-ben megkezdték, de a park megvalósítására csak 1813-ban írtak ki pályázatot. 1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak részben valósult meg. Később azonban folytatódott a fejlesztés: 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő. Az 1880-as évek közepére igazi nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal, és idővel a tó szerepe is felértékelődött a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával. A Városliget fénykorában a polgári Budapest legnépszerűbb szórakoztató központja volt. Az 1896-os millennium idején épült meg többek között a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a többi ismert épületegyüttes.
A Park látványterve
Így újul meg 2019-re Budapest egyik legnagyobb közparkja
Egész Európában egyedülálló városi szövet jött létre a Városligetben, ahol a zöldfelületi kikapcsolódás és a kulturális, rekreációs intézmények sokasága több mint egy évszázada van jelen együtt. Erre a hagyományra építve újul meg a terület, méltón lezárva a Budai Vártól kiinduló útvonalat, amelyre virtuálisan és a valóságban is fel lehet fűzni a főváros kulturális kínálatának jelentős részét. A régi épületek megújítása mellett teljesen új épületek is készülnek, és a zöldfelületek aránya is jelentősen bővül a felújítás keretében, amely várhatóan 2021-ben fejeződik be.
Szolgáltatásaiban és atmoszférájában hasonló összetettségű park, illetve parkfejlesztés nagyon ritka globális szinten is. Olyan világszerte egyedi helyszínről van szó, amelyben állatkert, termálfürdő, muzeális létesítmények és vendéglátóipari, valamint szabadidős szolgáltatások érhetőek el, ráadásul mindez egy világörökségi környezetbe ágyazódik
- közölte a Városliget Zrt., amely szerint a jelenleg nemzetközileg kevésbé ismert Liget márka a maga történelmével, egyedi összetettségével és folyamatosan megújuló tartalmával egy világszerte jegyzett látványossággá válhat, amelyet mindenki ismer, mint például New Yorkban a Central Parkot.
A világ leghíresebb közparkjai Central Park (New York, Amerikai Egyesült Államok) A 3,41 négyzetkilométer területű nyilvános park már több mint 150 éves. Több mesterséges tó, sétány, korcsolyapálya, sportolásra használható füves terület és játszótér található itt. A kocogók, biciklisták és görkorcsolyázók körében népszerű a parkot körülvevő 10 kilométer hosszú út, különösen hétvégenként és este 7 után, amikor az autóforgalom be van tiltva. Nyáron ingyenes könnyűzenei koncertek és Shakespeare-előadások várják a látogatókat.
Fotó: Lehotka László/MTI
Művészetek és Tudományok városa (Valencia, Spanyolország) A 350 ezer négyzetméteren elterülő, széleskörű kikapcsolódást biztosító kulturális és tudományos központ 1996-ban nyílt meg. A medencékkel és folyamokkal körülvett "város" és környezete nemcsak egy pihentető sétára kitűnő: található itt planetárium, operaház, számos múzeum és egy hatalmas oceánológiai park, amely a legnagyobb Európában. Erzsébet Királynő Olimpiai Park (London, Egyesült Királyság) A 2,5 négyzetkilométer nagyságú terület rehabilitálása a 2012-es londoni olimpia kapcsán kezdődött. A sportimádóknak azóta ez valódi kánaán, hiszen az Aquatics Centre úszómedencéit ma már mindenki használhatja, illetve egy színvonalas, családbarát parkot is létrehoztak, kulturális intézményekkel, és olyan látványosságokkal, mint az Orbit kilátó, amelyet később gigantikus csúszdává alakítottak.
Fotó: Shutterstock
A Meiji-szentélyt övező erdő (Tokió, Japán) A Meiji-szentélyt körülvevő, hatalmas területű erdőből 83 ezer négyzetméter egész évben nyitva áll a látogatók előtt, és sokak kikapcsolódási helyéül szolgál Tokió központjában. Van itt teaház, lugas, lehet halászni, és itt található a város egyik legnagyobb zöldövezete, a Yoyogi Park, ahol koncerteket rendeznek, a cseresznyevirágzás idején pedig a helyiek és a turisták itt gyönyörködnek a világhírű, rózsaszínes szirmokban.
Megkezdődtek a látványos munkálatok
A parkmegújítás első üteme már elindult, melyben azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek a látássérültek, a környező iskolák, illetve a "kutyások" igényeit szolgálják. Megújul a Vakok kertje, létrejön egy korszerű sportközpont, amely alkalmas az iskolai testnevelésórák megtartására, valamint kialakításra kerül egy kutya-élménypark. Mindezek mellett megújul a Szépművészeti Múzeum zöld környezete is, hogy az épület felújításának befejezésével az azt övező természeti környezet is betölthesse funkcióját. A Szépművészeti Múzeum felújítása célegyenesben van. Az intézmény átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint 70 éve lezárt Román Csarnok.
A futópálya látványterve
Az Olof Palme ház felújítása 3 hónapja zajlik, ami Millennium házaként nyitja meg kapuit 2019 tavaszán Budapest aranykorát megidéző, interaktív kiállítással, gyönyörűen restaurált Zsolnay kerámiákkal, a rózsakert felé forduló, egykori pompáját idéző főbejárattal és korabeli hangulatú kávézóval. Tavaly novemberben megkezdődött az új Néprajzi Múzeum kivitelezése, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves intézmény története során először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. Június-júliusra prognosztizálható a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervei alapján készülő Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatainak elindulása a volt Hungexpo romok helyén, illetve a Pritzker-díjas japán SANAA tervezőiroda elképzelései alapján a Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Háza pedig év végén fordulhat kivitelezési szakaszba.
A Román Csarnok látványterve
A teljes parkfelújítás célja a rekonstrukció mellett az, hogy a 21. századnak megfelelő szintre emeljék a Városligetet. Ez nemcsak egy-egy jellegzetes épület létrehozását vagy megújítását, hanem a teljes helyszín funkcióbővítését jelenti. Mindezt az egyes funkciók kommunikációjának és szolgáltatásainak összehangolásával, valamint "okos" parkmenedzsment-megoldásokkal igyekeznek majd könnyen elérhetővé tenni a látogatók számára.
Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy ha valaki például több mint 90 percet korcsolyázott a műjégen, az ingyen parkolhat majd a mélygarázsban. Vagy ha a Vajdahunyad várában megnézte az állandó kiállítást, és utána a Magyar Zene Háza aljában, a sörkertben megivott egy kávét, akkor kaphat egy utalványt, hogy a Magyar Innováció Házába a következő alkalommal kedvezményesen vehessen részt egy múzeumpedagógiai foglalkozáson.
Nagyon kevés a Városligethez fogható komplexitású hely létezik a világon, van néhány újonnan épített példa, de azok épp ezért nem tudják produkálni az itteni intézmények több száz éves történelmét.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új Vidéki Otthonfelújítási Program tervezetét, amely 2025 elejétől 2026 közepéig lesz elérhető az 5 000 fő alatti településeken.
Lényegében korcsolyázhatunk idén is tavalyi áron, csak oda kell figyelni, mikor megyünk. Ha kiemelt időszakban mennénk, 33-50%-os drágulást tapasztalhatunk.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
