Tízezreket vonzanak a magyar konferenciák

A hazai MICE (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions) iparág az ország turizmusának egyik fontos szegmense. A globális válság hatásai ezen a területen is érzékelhetőek, de az elmúlt hónapok adatai további bizakodásra adnak okot.

2010 első kilenc hónapjában 235 db, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő konferenciát rendeztek Magyarországon, amely 40%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A konferenciák közül a legtöbb szeptemberben került lebonyolításra, amely az összes rendezvény 19%-át jelenti.

2010. január-szeptemberben összesen 1032 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek átlagosan 4,4 napig tartottak. (A nemzetközi konferenciák átlagos időtartama 2008. I-IX. hó: 3,7 nap; 2009. I-IX. hó: 3,5 nap.) A nemzetközi konferenciáknak több mint 40 %-a 2-3 napos volt, de jelentős százalékkal bír a 4-5 napos (33,6%) rendezvények száma is.

Az év első kilenc hónapjában megrendezett 235 nemzetközi konferencián több mint 60.000 fő vett részt. A 2010 első kilenc hónapjában regisztrált résztvevők száma nemcsak a 2009. I-IX. havi adatokat haladta meg (+58%), hanem 2008 azonos időszakához képest is növekedést mutat (+20%).

A magyarokon kívül németek, britek és franciák érkeztek leggyakrabban Magyarországra nemzetközi konferenciákra

A konferencián a résztvevők 83,2%-a külföldről, míg 16,8%-uk Magyarországról érkezett. A 2010. januártól-szeptemberig tartó időszakban a konferenciák kétharmadán volt jelen magyar résztvevő. Egy-egy nemzetközi rendezvényen átlagosan 12 ország képviseltette magát. Egyenletes növekedés tapasztalható a nemzetközi konferenciákon részt vevő nemzetek átlagos számában, amely az elmúlt negyedévhez képest is 16%-kal nőtt.

Az év első kilenc hónapjában a magyarokon kívül Németországból (73,6%), Nagy-Britanniából (66,4%) és Franciaországból (57%) érkeztek leggyakrabban hazánkba nemzetközi konferenciákra. A középmezőny nemzetei - olasz, amerikai, lengyel, holland, spanyol, cseh és osztrák - megközelítőleg azonos gyakorisággal képviseltették magukat a nemzetközi konferenciákon. Az előbb említetteken kívül feltétlenül említésre méltó még a Belgiumból, Svájcból, Skandináviából és a környező országokból, mint Szlovákiából, Romániából, valamint Oroszországból érkező résztvevők gyakori jelenléte a nemzetközi konferenciákon.

Egyre szívesebben szerveznek vidékre jelentős, nemzetközi konferenciákat

A korábbi évek tendenciáját követve 2010 első kilenc hónapjában is Budapesten került megrendezésre a legtöbb nemzetközi konferencia (74,5%). A fővárost Sopron (6%) és Pécs (4,3%) követi, de szerveztek nemzetközi rendezvényeket valamennyi ismert "konferencia-településen" is, mint például Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron, a Balaton partján és Veszprémben (a felsorolás nem teljes). Az említett települések mellett minden negyedévben megjelennek új helyszínek is: az utolsó három hónapban Herceghalom, Dobogókő, Piliscsaba, Fehérvárcsurgó és Velence is otthont adott egy-egy nemzetközi konferenciának, erősítve ezzel azt a tendenciát, hogy egyre nagyobb arányban és egyre szívesebben visznek vidékre a szervezők jelentős, nemzetközi konferenciákat.

Tovább folytatódott a szállodák mint konferenciahelyszínek térhódítása

Januártól szeptemberig a nemzetközi konferenciák közel 80%-a valamely magyarországi szállodában került megrendezésre. A fennmaradó rendezvények 9,8%-a kongresszusi központban, 6,8%-a pedig egyetemen, míg 3,8% -a egyéb rendezvényhelyszíneken zajlott.

Továbbra is Magyarországról érkezik a legtöbb megrendelés

A Magyarországon zajlott nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálatából kitűnik, hogy továbbra is a magyar megrendelők állnak az élen, arányuk az elmúlt három hónapban további 10%-kal emelkedett. 2010 három negyedévében a megrendelők rangsorát a magyarok után a belga, német, francia, brit és osztrák megrendelések követik.

A nemzetközi konferenciák megrendelőit típus alapján 2009 januárjától vizsgálja a magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája. Az elmúlt közel két év adatait vizsgálva, megállapítható, hogy a legtöbb megrendelés külföldi vállalatoktól érkezett (2009. I-IX. hó: 16%, 2010. I-IX. hó: 26,8%), ezt követik a külföldi (14,1%) és magyar szervező (13,7%) irodák, akik aránya szinte teljesen megegyezik egymással. Jelentős aránnyal bírnak a magyar vállalatok is a maguk 13,2%-ával. Legritkábbak a világszövetségek (4,4%) által rendelt nemzetközi konferenciák voltak. Igen jelentős százalékot jelentenek az egyéb kategóriába tartozó állami intézmények, minisztériumok, alapítványok és egyesületek, amelyek az összes megrendelő 16,1%-át teszik ki.

Színes a paletta a konferenciák témáját tekintve

A nemzetközi konferenciák témáját tekintve a legtöbb konferencia továbbra is orvosi (24%) témájú volt, illetve jelentős százalékot képviselnek a gazdasági (18%) és egyéb (17%) tudományos témakörök is. A partnereink által, az egyéb kategóriában megadott válaszok között politika, sport, vallás és kozmetika, vagy éppen gyógyszeripar, bűnügy egyaránt szerepelnek, mint konferencia témák. Ebből is látszik, hogy e téren igen színes és széles a paletta.

Az év első háromnegyedében összesen 52 alkalommal kapcsolódott kiállítás a nemzetközi konferenciákhoz, mely a 235 nemzetközi rendezvény esetében 22%-os arányt jelent.