Az öröklési illetéket minden olyan ház, lakás, termőföld, haszonélvezeti jog, háziorvosi tevékenység és ingóság után kell megfizetnünk, amely valamilyen haláleset folytán került a birtokunkba (a rablógyilkosságot más törvény szabályozza). Vannak azonban bizonyos esetek, mikor nem vagy csak egy részét kell befizetnünk a kiszabott tarifának.
Mennyit keres az állam ?
Ez az adófajta "mindössze" hárommilliárd forint bevételt jelentett tavaly a költségvetésnek, ugyanennyit az önkormányzatoknak. Az alábbi táblázatot böngészve és a halálozási statisztikákat végignézve (hiszen egyre jobban fogy a népesség, tehát egyre többen örökölnek) ez tényleg nem " túl sok". A törvény szerint, ha gyermek örököl a szülőtől, 18 millió forintig a hagyaték értékének 2.5 százalékát kell leróni. Tizennyolc és 35 millió között a mérték 6 százalék, 35 millió felett pedig tizenegy. Az illeték összege pedig még jobban megnő, ha nem a gyermek, hanem az unoka az örökös ( azért itt is lehetnek kivételek, minthogy a későbbiekben látni fogjuk).
Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke |
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) | 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21% | 18 millió forintig 2.5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11% |
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%35 millió forint feletti rész után 30% | 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15% |
III. Minden más örökös terhére | 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40% | 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21% |
Forrás: Veszprém Megyei Illetékhivatal | |
Enyhítő körülmények
Nem kell fizetnünk illetéket, ha lemondunk az örökségről, illetve felajánljuk az örökölt képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt az államnak, önkormányzatnak, felsőoktatási intézménynek (ha nagylelkűek vagyunk akkor velünk is azok). Lakóház építésére alkalmas telek öröklése esetén, abban az esetben, ha mi arra négy éven belül lakóházat építünk ( legyen az bármekkora) akkor nem kell befizetnünk az illetéket. Ha termőföldet öröklünk akkor az illeték felét kell befizetnünk, amennyiben családi gazdálkodók vagyunk akkor csak a negyedét.
A kiskorú örökös ( pl. unoka) az eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. Amennyiben a kiszabott illetéket a nagykorúvá válás előtt fizetjük vissza, akkor a tartozás annyiszor 10 százalék, de maximum 70 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítjük.
Vegyünk egy egyszerű példát: meghalt az egyik nagyszülő, és a fia megörökli a 10 millió Ft értékű házat. Ekkor neki be kell fizetnie 250.000 Ft (2,5 %) illetéket. Ha ugyanezt a házat a 11 éves unoka örökli akkor az ő illeték fizetési kötelezettsége nagykorúvá válása napján 600.000 Ft (6 %), amennyiben viszont ezt befizetik már az öröklés pillanatában akkor ez az összeg csak 180.000 (mivel ekkor ki tudjuk használni a max. 70 százalékos kedvezményt mert az unokának még 7 éve van a nagykorúvá válásáig).
Ezenkívül az örökös méltányossági kérelemmel fordulhat az illetékhivatalhoz, az összeg mérsékléséért, illetve részletfizetésért. Hiszen lehetséges, hogy még szülei életében ő maga is pénzt fektetett az ingatlanba. Ám a beruházás tényét és nagyságát bizonyítania kell. Ugyancsak igazolást kérnek, ha az illeték csökkentésére vagy a részletfizetés lehetőségére nehéz anyagi helyzete miatt van szüksége.
Ha a gyereké a ház
A szülők egy része a gyermek nevére vesz házat, nyaralót, telket, mert így akarnak gondoskodni arról, hogy később ne kelljen örökösödési adót fizetnie. Azt azonban már csak nagyon kevesen tudják, hogy a kiskorú nevére vett ingatlannal többé nem rendelkezhetnek szabadon, mert belép a képbe a gyámhivatal is. A szülők csak akkor terhelhetik meg, vagy adhatják el, cserélhetik el az ingatlant, ha ebbe a gyámhivatal is beleegyezik. Hogyha a gyereknek lesz egy ingatlana, amiben esetleg nem laknak, akkor a szülők másik kötelezettsége az, hogy ezt megfelelően hasznosítsák, és az ingatlannal kapcsolatos állagmegóvási munkákat elvégezzék.
A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy ha a gyermek ingatlanát eladják, vagy elcserélik, akkor az ebből befolyt vételárat csak a gyerek érdekében lehet felhasználni, azaz vehetünk neki egy másik házat vagy a pénzt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe kell tenniük. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szülők csak a gyámhivatal engedélyével, a gyerek érdekében vehetnek ki pénzt, a vásárlást igazoló számlát pedig be kell nyújtani a hivatalnak.
Eladhatom- rögtön az öröklés után
Az öröklést követően az ingatlan tulajdonjogáról akkor lehet rendelkezni, ha a tulajdonost az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Örökösödés esetén tehát meg kell történnie a hagyaték közjegyzői átadását követően a Földhivatali bejegyzésnek, ezért a közjegyző a végzést minden esetben megküldi a hivatalnak. A tulajdonjog bejegyzését követően értesíti a Földhivatal az örökösödési illeték kirovása érdekében az Illetékhivatalt.
A tulajdonjoggal történő rendelkezésnek azonban nem akadálya, hogy az eladást megelőzően az Illetékhivatal az örökösödési illetéket még nem állapította meg. Tehát, ha az örökös neve szerepel az örökölt ház tulajdoni lapján, eladhatja a megörökölt házat.