Magyar bankkártyákat csapoltak meg: Te is veszélyben lehetsz

Az elmúlt hetekben ismét magyar bankkártyákat támadtak - feltételezhetően nemzetközi - csalók - értesült a Pénzcentrum.hu.

Volt olyan ügyfél, aki vasárnap reggel azzal szembesült, hogy miközben ő Budapesten aludt, hitelkártyáját Dél-Európában csapolták meg, több százezer forinttal. A károsult azonnal felhívta bankját, ahol nem lepődtek meg az eseten, gyorsan kezelték az ügyet, így minden bizonnyal a pénzintézet állja a kárt.

Információink szerint a támadások mágnescsíkos bankkártyák ellen irányultak. A Pénzcentrum.hu megkereste az érintett bankokat, egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A bűnelkövetés módja arra utal, hogy a csalók úgynevezett klónozásos technikával dolgoztak, azaz az adatokat a kártya használatakor egy illegális adatszerző eszközzel szerezhették meg, a klónozott kártyákat pedig máshol (például olyan országokban, ahol inkább a régi típusú, mágnescsíkos kártyák az elterjedtek) használták fel.

A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozott bankkártyákat legtöbb esetben ATM-es készpénzfelvételre használják, igen ritka, hogy vásárlás is történjen vele (információink szerint azonban a csalók most vásárlásra is használták a plasztikokat, például benzinkutaknál).

A mágnescsíkkal lehet a baj

A felmérések szerint a magyarországi bankkártyás tranzakciók (például kártyás vásárlás, online fizetés) 30 százalékát még mindig mágnescsíkos bankkártyákkal végzik. Bár évről-évre egyre elterjedtebbek a jóval biztonságosabb chipes kártyák, a mágnescsíkos plasztikoknak még néhány évük hátra van a teljes kivonásig. A SIA-csoport (kártyakibocsátó és kártyaelfogadó bankok vezető hazai IT szolgáltatója) kimutatása szerint 2012-ben az év utolsó hónapjában a tranzakciók 70 százaléka már chip-alapú volt, vagyis ezekben az esetekben volt a bankkártya és az elfogadó eszköz is csipes elfogadásra alkalmas. A megelőző év azonos időszakában ugyanez az arányszám még 60 százalék csipes, és 40 százalék mágnescsíkos kártyával kezdeményezett tranzakciót jelentett, ez jól mutatja, hogy egyre elterjedtebbek a biztonságosabb chipes bankkártyák.

A magyar statisztikák Európához és a világhoz viszonyítva sokkal kedvezőbbek, arányaiban ötöde, hatoda annak a visszaélés-mennyiségnek, mint amit globálisan, illetve az EU-ban regisztrálnak. Szakértők szerint a magyar bankok komoly lépéseket tettek a kártyabiztonság fejlesztése érdekében. Az egyik fontos eszköz az SMS értesítő a kártyás tranzakciók után, a másik az a kifinomult kártyás műveleteket ellenőrző monitoring-rendszer, mely segítségével a bankok nagy pontossággal szűrik ki a gyanús tranzakciókat.

A magyar helyzet látványos javulásán nagyon sokat segített az a nemzetközi, a chip bevezetését előíró szabály, amit a nemzetközi kártyatársaságok a kétezres évek közepén írtak elő a bankok számára. 2011-től már nem lehet olyan kártyát kibocsátani, amelyiken nincs chip, a forgalomban lévő kártyákat pedig záros határidőn belül le kell cserélni.

Szakértők szerint a chipes kártyák másolása gyakorlatilag nem lehetséges, a chipadatok még egyszer nem használhatók fel egy újabb tranzakcióra. A chipen történt műveletek jóval magasabb biztonságot képviselnek, mint a korábbi technológia, a mágnescsík.

A chip mellett ugyanakkor még mindig, az új kártyákon is helyet kap a mágnescsík. Ennek az az oka, hogy a chipesítés Európában indult el, és itt meg is történt, mind az eszközök, mind a kártyák migrációja a chipre. A kártyatársaságoknak viszont az a célja, hogy globális felhasználási lehetőséget biztosítsanak az ügyfelek számára. Ha valaki más régióból Európába jön, és itt akarja használni a kártyáját, akkor tudja a mágnescsíkos technológiát továbbra is használni, illetve ha az európai ügyfelek szeretnének más régióban fizetni, pénzt felvenni, azt másképp egyelőre nem tudják megtenni, mint mágnescsík-alapon. Természetesen a többi régió is próbál felzárkózni, a világ nagy részében elfogadták a chipesítést, látják ennek az előnyeit. Kanada, Dél-Amerika, Afrika, a Távol-Kelet számos országa komoly lépéseket tett már a chipesítés irányába, de globálisan még nem tartunk azon a szinten, hogy megoldható lenne, hogy a mágnescsíkot ne szerepeltessük a kártyán.

Mit tehetünk mi?

A bankok alapvetően sokat tesznek annak érdekében, hogy olyan ellenlépéseket alakítsanak ki, hogy az ilyen csalásokat nagyban megnehezítsék, illetve ellehetetlenítsék. A bankok monitor rendszere és az ügyfeleknek küldött SMS ugyanakkor általában nagyon rövid idő alatt kiszűrik ezeket a tranzakciókat, az ügyfelet pedig rövid vizsgálat után teljes mértékben kártalanítja a bank.

A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás: azaz a napi limit beállítása, illetve az sms-értesítés, amely tudatja, ha olyan tranzakciót hajtottak végre, amelyet nem a tulajdonos kezdeményezett. A napi limit beállításánál javasolt egy alacsonyabb összeget megadni, és csak nagyobb vásárlások/készpénzfelvétel idején (akár mobilbankunk segítségével) ideiglenesen megemelni a limitet. Ha olyan pénzmozgást tapasztalunk, amit nem mi kezdeményeztünk, ne habozzunk, azonnal hívjuk fel bankunk ügyfélszolgálatát, és érdeklődjünk arról is, szükséges-e rendőrségi feljelentést tennünk.