Súlyos látlelet érkezett a magyarokról: fárasztó és stresszes az élet - egyre boldogtalanabbak vagyunk

A világ legboldogabb országát kereső kutatók 149 ország Gallupos közvélemény-kutatásának eredményeit vetették össze és 10 fő kategóriában összegezték különböző faktorok szerint az egyes országok lakóinak boldogságát. Ahogy az elmúlt jópár évben, idén is Finnország bizonyult a világ legboldogabb országának.

Úgyszintén megszokott módon a világ 10 legboldogabb országának listáján túlnyomóan észak- és nyugat-európai országokat találunk. Kelet-Európa és a világ többi része tehát sok egyéb dolog mellett a boldogság fokmérőit tekintve is lemaradásban van. A boldogsági toplista a következő:

1. Finnország
2. Dánia
3. Izland
4. Svájc
5. Holland
6. Luxemburg
7. Svédország
8. Norvégia
9. Izrael
10. Új-Zéland

Finnország egyébként sorban a negyedik éve végez a kutatásban az első helyen, fővárosa, Helsinki pedig a közelmúltban a világ legboldogabb városa címet is megkapta. A lista másik végén Afganisztán volt, amely lakosainak alacsony várható élettartama mellett az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék alacsony arányának köszönhetően lett a világ legboldogtalanabb országa. A kutatás egyébként még az Afganisztánban történt tálib hatalomátvétel előtt zárult, ami a jövőbeni statisztikákra egész biztosan kihatással lesz. A negatív dobogóra két másik afrikai ország, Zimbabwe és Ruanda került még fel. És hogy hazánkban hogy alakult a helyzet? Nem a legjobban.

Boldogtalanabbak a magyarok, de kérdés, hogy miért

Hazánk 2020-ban még a 43. helyen állt a világ legboldogabb országainak listáján. Ehhez képest a tavalyi eredmények alapján - 8 helyet visszaesve - az 51. helyen végeztünk. A kutatás során az egyes országok lakói tízes skálán pontozhatták, mennyire elégedettek életükkel, amin a 0 jelentette a legrosszabb, a 10 pedig a legjobb életminőséget jelenti. Amíg a finnek átlagosan 7,8 pontra értékelték életüket, addig az átlag magyar 6,8 pontot adott rá. A legboldogtalanabbnak számító Afganisztán lakói pedig átlagosan az egészen lesújtó 2,4 pontra értékelték boldogságukat.

Összetett dolog egy ország "érzelmi klímája"

"Hogy áll jelenleg a világ érzelmi klímája" címmel a Gallup tavaly 10 fontos kérdésre vetítve is átfogó közvélemény-kutatást végzett a világ országaiban, hazánk pedig ennek eredményei alapján sem teljesített különösebben jól. A nemrégiben publikált kutatás eredményei az alábbi módon alakultak.

Düh

Első kérdésük arra vonatkozott,  voltak-e a megkérdezettek dühösek a kutatást megelőző napon. Erre a magyarok 12 százaléka válaszolt igennel és 88 százaléka nemmel. Ezzel bár a legkevesebbet dühöngő finnek 5/95 százalékos arányától jócskán elmaradunk, a leginkább sokat idegeskedő libanoniaknál azért nagyságrendekkel nyugisabbak vagyunk. Az ottani válaszadóknak ugyanis nem kevesebb, mint 49 százaléka húzta fel magát valamin az előző nap.

Szomorúság

Érthető módon szomorkodni sem szomorkodunk annyit, mint például a legkevésbé boldog afgánok. Míg az ázsiai országban a megkérdezettek 61 százaléka, addig a magyar válaszadók csupán 17 százaléka érezte magát letörtnek valamiért. A legkevesebbet egyébként a Koszovóiak keseregtek. Náluk csupán a kutatásban résztvevők 5 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy az elmúlt napban volt-e szomorú.

Stressz

Stresszben viszont elég erősen teljesítettünk. A magyar válaszadók nem kevesebb, mint 31 százaléka érezte stresszesnek magát a kérdést megelőző napban. Érdekes, hogy ezen a területen egyébként például a finneknél (40 százalék stresszelt) is jobban állunk és leginkább nálunk nehezebb sorsú országok, mint az a még a háború előtti Ukrajna (20 százalék) produkáltak jobb számokat. A legkevesebbet a kazahok stresszeltek, náluk csupán 12 százalék érezte stresszesnek magát a kérdés feltevését megelőző 24 órában.

Aggodalom

Aggódni pedig még többet aggódtak a magyarok. 28 százalék életét keserítette ez az érzés a kérdést megelőző napon. Világszinten ez sem kiemelkedő szám. A szomszédos országok lakói például hasonló mértékben, de valamivel többen aggódtak. Szlovákiában ez a válaszadók 29, Ausztriában és Csehországban pedig a 31 százalékukat jelentette. A legaggódósabbak az afgánok voltak, ahol a megkérdezettek 80, a legnyugisabbak a kazahok, ahol csupán 15 százalékuk idegeskedett valamin.

Fájdalom

Ami ennél meglepőbb, hogy a megkérdezett magyarok 31 százaléka valamilyen fizikai fájdalmat is érzett hétköznapjai során. Ezen a területen pedig bőven "túlszárnyaltuk a fejlett országok jó részét. Viszonyításképpen Szlovákiában 25, Szlovéniában 24 százalék nyilatkozta ezt, de Ausztriában már csak a megkérdezettek 23 százaléka.

Élvezet

Azért azt nem mondhatjuk, hogy a magyarok ne próbálnák pozitívan élni az életüket. A hazai megkérdezettek 79 százaléka nyilatkozta például a közvélemény-kutatáson, hogy lelt valamilyen élvezetet az előző napjában,  ezzel pedig a finn megkérdezettek 75 százalékos számánál is pozitívabbnak tűnik a helyzet. A szomszédunkban pedig nálunk is jobban habzsolták az élvezeteket. A csehek és az osztrákok 82, míg a szlovákok és a lengyelek 81 százaléka nyilatkozott így.

Fáradtság

Kipihentnek ellenben csak a magyarok fele érezte magát, amivel az ötödik leginkább kimerült ország vagyunk a tavalyai számok alapján. Csak Törökországban, Libanonban, Ukrajnában és Afganisztánban nyilatkozott több fáradt válaszoló. Ezzel szemben a szlovákoknak például 70, a szlovénoknak a 78 százaléka érezte magát kipihentnek, az osztrákoknál pedig a válaszadók 79 százaléka nem érezte magán a fáradtság jeleit.

Tanulás

Viszonylag kevés új impulzus érhette mindennapjaik során a magyarokat. Csupán a hazai megkérdezettek 49 százaléka vallotta ugyanis, hogy úgy érezte, tanult valami újat az elmúlt napban. Ezzel világszinten a középmezőnyben vagyunk, de régiós szinten elég hátul kullogunk. Szlovákiában például a kutatásban résztvevők 57, Ausztriában a 62 százaléka vallotta ugyanezt. A boldogságrekord Finnországban egyébként ez a szám 75 százalék volt, tehát akár az állandó tudásszomjunk kielégítése lehet az emberi boldogság egyik kulcsa.

Mosoly

A magyarok, ha nem is kiváltképp boldogok, legalább mosolygósak. Hazánkban a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt napban mosolyra állt a szája, amivel némiképp vigyorgósabbnak számítunk például szlovákoknál (69 százalék), de elmaradunk csehektől (79 százalék) és legboldogabb finnektől is (75 százalék).

Megbecsülés

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok elenyésző része érezte az őt övező megbecsülés teljes hiányát (6 százalék), de erre a kérdésre a fejlett világból nagyon kevés kiugrónak számító válaszarányt regisztráltak. A környező országokban például nagyjából a hazánkéval megegyező 5-6 százalékos eredmények születtek. Meglepő eredmény jött viszont Paraguayról, ahol csupán a válaszadók 1 százaléka nem érezte úgy, hogy az előző nap kapott volna megbecsülést.