Szabályosan özönlenek ezekre az üdülőhelyekre a magyarok: már nem is a Balaton a favorit?

Nyári cikksorozatában a Pénzcentrum hazánk régióit vizsgálja meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. Közép-Magyarország régiójával, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magában, külön nem foglalkozunk, mivel a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már korábban foglalkoztunk. A sorozat első részében - a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régió -, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúl régiót vettük górcső alá. Jelen cikkünk pedig a Dél-Dunántúl régiót vizsgálja, külön kitérve az egyes vármegyékre: Somogyra, Tolnára és Baranyára. Friss elemzésünkből kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül a Balaton déli partját, vagy akár más üdülőtelepüléseket, a déli határ környéki falvakat, vagy hogy melyek a legnépszerűbb helyek a Mecsekben.

Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent 2023 év elejéhez mérten, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva. A belügyminisztériumi nyilvántartás szerint hazánk állandó lakossága 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. A Dél-Dunántúlon mindössze 895 ezer állandó lakost tartottak nyilván 2024 januárjában, 2023-hoz képest 0,71, 2020-hoz képest 2,54 százalékos a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy a Dél-Dunántúlon mind az országos átlagnál, mind az eddig tárgyalt Közép-Dunántúlnál és Nyugat-Dunántúlnál rosszabb a helyzet elnéptelenedés szempontjából.

A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Baranya vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 31 baranyai, 16 somogyi és mindössze 3 tolnai, az ötéves összevetésbe pedig nem is került Tolna vármegyei település. Az 50-ből 27 baranyai, 23 somogyi. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy számszerűen eleve Baranyában sokkal több település található és a két déli megye jellemzően aprófalvas is, míg Tolnában lényegesen kisebb a településszám és a településszerkezet is más.

A legnépszerűbb települések az egyéves listán mind községek, a 2020-hoz viszonyított lakosságszám változás rekorderei közé több város is került. A törpefalvak ezúttal is előnyben voltak, de több 1000 fő feletti település település is fel-felbukkan a listákon. 2023 év eleje óta kiugró volt a állandó lakosságszám növekedés üteme a baranyai Drávapiski, Velény, Kisbeszterce és Tengeri, valamint a somogyi Somogysimonyi településeken. Tengeri az ötéves összevetésben ugyancsak az élen jár, a TOP5benn négy somogyi község követi: Somogybükkösd, Libickozma, Hosszúvíz és Szőkedencs. Tengeri Baranya vármegye egyik legkisebb települése, egy egyutcás, eldugott kis falu, melyet az elmúlt években felfedezhettek maguknak a beköltözők.

A TOP50-be két város tudott bekerülni ötéves viszonylatban: Harkány és Kozármisleny. Kozármisleny lényegében Pécs agglomerációjához tartozik, Harkány kicsit távolabb van, ezáltal közelebb a déli határhoz is, és gyógyfürdője miatt vonzó üdülőtelepülés is. Igal lett volna a következő város, ami bekerülhetett volna, az 55. helyen végzett a ranglistában. Ki kell még emelni a toplistán található ezer főnél nagyobb állandó lakosságú falvakat is, melyek között szintén több tóparti, üdülőtelepülés akad: Orfű, Balatonberény, Mesztegnyő, Balatonkeresztúr, és Ságvár.

Számszerű növekedést nézve is az üdülőtelepülések dominálnak Harkány áll az élen, ahol 5 év alatt 459 fővel nőtt a lakosság, második Kozármisleny, harmadik már jóval lemaradva Balatonkeresztúr. Közel 100 fővel bővült Ságvár, Orfű, Balatonberény, Balatonmáriafürdő, Mesztegnyő, Igal, és Balatonfenyves lakossága is. A még nem említett városok közül 5 év alatt csak Zamárdi, Nagybajom, Fonyód és Balatonlelle tudott növekedést felmutatni. 2023 év eleje óta pedig Mágocs, Nagymányok és Balatonboglár lakossága nőtt. A nagyobb, 10 ezer fő feletti lakosú városokra mindenhol a fogyás jellemző.

Legnépszerűbb települések Baranya vármegyében

Baranya vármegyében 370 484 fő volt az állandó lakosok száma 2024. január 1-jén. A fogyás egy év alatt 0,7 százalékos, öt év alatt pedig 2,6 százalékos volt. Egy kisvárosnyi lakos "hiányzik" 2020 óta, 9825 fő.

A baranyai toptelepülések nem okoznak nagy meglepetést, hiszen mindegy szerepel a régiós ranglistán is. Egy év alatt Drávapiski, Velény, Kisbeszterce és Tengeri mutattak 8 százalékot meghaladó növekedést, a toplistára kerüléshez 3,3 százalékos lakosságszám-emelkedés kellett. 2020 óta pedig több mint 10 százalékkal nőtt Tengeri, Vékény, Magyarlukafa, Meződ, Ellend, Szárász és Feked állandó lakossága. A TOP20-ba jutáshoz 7,3 százalékos növekedés kellett.

Azokon az ezer főnél nagyobb lakosságszámú községeken túl, amelyek bejutottak a toplistára, ki kell még emelni Kővágószőlős, Szalánta, Bogád, Pellérd, Görcsöny, Pogány, Nagykozár, Hosszúhetény, Magyarszék, Dunaszekcső, Keszü, Szederkény, Szászvár és Egerág településeket, melyek növekedést tudtak mutatni. A városokat nézve kiemelkedik Harkány és Kozármisleny, melyek egy és ötéves távon is növekedést mutatnak. Mágocs állandó lakossága 2023-hoz képest nőtt, 2020-hoz képest csökkent. Az összes többi városban csökkenés látszik.

A legnagyobb mértékű csökkenés nem is megyeszékhelyen történt - ahogy ez más megyékre jellemző. A legnagyobb mértékben Szigetvár (-5,3%) lakossága csökkent, melyet Szentlőrinc (-4,8%) és Sellye (-4,6%) követ a sorban. Csak ezután következik Pécs, ahol Komlóhoz és Villányhoz hasonlóan 4,3 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma 2020 óta. Számszerűen nézve természetesen Pécs lakossága csökkent a legtöbb fővel, egy híján 6300zall.

Legnépszerűbb települések Somogy vármegyében

Somogyban 309 075 állandó lakos volt bejelentve az idei év kezdetén, 0,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Ez jobb arány, mint a baranyai, de valamivel rosszabb, mint az országos átlag. Összesen 5516 fővel van kevesebb, mint öt évvel korábban.

A somogyi települések rangsora sem sokban különbözik a régiós toplistán látottaktól, csak néhány új név tűnt fel. Az egyéves rangsort Somogysimonyi, Kaszó, Potony és Somogycsicsó vezetik több mint 6 százalékos növekedéssel. Erre a listára már 2,08 százalékos állandó lakosság növekedéssel be lehetett kerülni. Felsőmocsolád, Rinyabesenyő és Rinyaújnép épphogy lecsúszott a TOP20-ról, melybe csak községek kerültek. Az egyetlen város, amelynek volt esélye bejutni, az Igal volt: a 26. helyet szerezte.

Az ötéves összevetésben kiemelkedik Somogybükkösd, Libickozma, Hosszúvíz, Szőkedencs, Pusztaszemes, Csákány, Balatonmáriafürdő, Potony és Nagyszakácsi: legalább 10 százalékos növekedést tudtak elérni 2020 óta. Város ezúttal sem került a topba, Igal csak a 25. helyet tudta megszerezni. Egyúttal ez az egyetlen város, amely egy és öt éves távon is növekedni tudott.

A többi város nem ilyen szerencsés, Zamárdi, Nagybajom, Fonyód és Balatonlelle 2020 óta ugyan tudott növekedni, de az utóbbi egy év során nem. Míg Balatonboglár állandó lakossága 2023róll 2024-re bővült, de hosszabb távon már visszaesést mutatott. A többi városban pedig általánosságban jellemző a lakók számának csökkenése. A legnagyobb mértékű fogyás 2020 óta Nagyatádon volt, csak ez után következik Kaposvár a sorban. Kiugrónak mondható még Tab és Barcs lakosságcsökkenése.

Legnépszerűbb települések Tolna vármegyében

Tolnában laknak a régióban a legkevesebben, 2024. január 1-jén 215 837 fő volt bejelentve. Ez 0,8 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban és 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Így az országhoz, a régióhoz, illetve az egész Dunántúlhoz viszonyítva sem túl fényes a helyzet Tolnában. Összesen 8041 fővel laknak idén kevesebben a vármegyében, mint 2020-ban, ami számszerűen is sok a többi megyéhez mérten.

Ahogy említettük a régiós rangsornál, a TOP50-be kevés tolnai település tudott bejutni, növekedésük is lényegesebb szerényebb, mint a baranyai és somogyi településeké. Legjelentősebb mértékben Nagyvejke, Izmény és Mucsi lakossága nőtt 2023 óta, a TOP20-ba a vármegyéből pedig a városok közül egyedül Nagymányok jutott be. Egyúttal ez az egyetlen város, amely a megyében egy év alatt növekedést tudott felmutatni.

2020 óta pedig Nagyvejke, Fácánkert és Koppányszántó érték el a legnagyobb növekedést. A ranglistára csak községek tudtak bekerülni.

A tolnai városok közül Nagymányok kivételével mindenhol lakosságcsökkenés látszik, legnagyobb mértékben 2020 óta Szekszárd, Bonyhád, Paks és Dombóvár lakószáma csökkent. Szekszárdról közel kétezren "hiányoznak".

Demográfiai cikksorozataink

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk a lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúlt, aktuális cikkünkben pedig Dél-Dunántúl került a fókuszba. A jövő héten Észak-Magyarország régiót vesszük górcső alá. majd ezután következik Észak-Alföld és Dél-Alföld régiója. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.

Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusicsok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.

Hogyan kellene korlátozni a mobiltelefon-használatot az iskolában?

Az Országgyűlés nemrégiben egy új jogszabály-módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi a diákok iskolai mobiltelefon-használatának korlátozását. A módosított törvény szerint a kormány jogosult lenne meghatározni azokat a tárgyakat, amelyeket tilos az iskolákba és kollégiumokba bevinni, illetve azokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel lehet az órákon használni. Ugyanakkor a kérdés egyelőre igencsak megosztja a szülőket, így most leginkább az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak, hogyan is kellene rendezni a gyeremekek iskolai mobiltelefon-használatát. Kérjük, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi, anonim kérdőívünket.