Elkészült Magyarország legfrissebb boldogságtérképe: kiderült, hol most a legjobb élni

A Pénzcentrum oldalán idén év végén is elindítottuk szokásos felmérésünket, a Nagy Boldogságkutatást, hogy kiderüljön, az ország melyik részében élnek a legboldogabb magyarok. Ahogy minden évben, idén is próbáltuk megfejteni több cikken keresztül, tulajdonképpen mi is a boldogság – ez természetesen nem sikerült, de talán találtunk újabb nézőpontokat, melyeken keresztül érdemes vizsgálni a kérdést.

A kérdőív összeállításakor, mely 2023 utolsó heteiben futott a Pénzcentrum oldalán és közel 15 ezer olvasónk töltötte ki, elsősorban egy általános elégedettségi szintet értettünk a fogalom alatt. Kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi, tavalyelőtti év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. 1-10-es skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a 10-es pedig a legjobbat jelöli.

Persze az idei év sem volt megpróbáltatásoktól mentes, de talán a 2022-eshez képest valamivel könnyebb volt az élet itthon. Az infláció lassult, igaz még mindig 17,9 százalékot várnak az elemzők éves átlagban, a szomszédunkban dúló háború pedig mára a mindennapjaink részévé vált.

Magyarország Boldogságtérképe

A fenti térképen jól látszik, melyek azok a vármegyéi az országnak, ahol a legelégedettebb magyarok laknak: az ország nyugati felében és a fővárosban, a legkevésbé boldogok pedig Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban.

Mivel tavaly is elvégeztük a felmérést, nagyon hasonló kérdések mentén, így össze tudjuk hasonlítani az eredményeket. Az első két helyezett nem változott, a főváros viszont az ötödik helyre csúszott a harmadikról, a helyére Veszprém jött fel. Borsod-Abaúj-Zemplén négy helyet javított, így az utolsó három helyen 2023-ban Bács-Kiskun, Somogy (5 hellyel lejjebb csúszva) és Nógrád vármegye végzett - már ami az általános boldogságot illeti.

A pontok viszont jóval magasabbak, mint egy évvel ezelőtt: Vas vármegye átlaga egyedüliként átlépte a bűvös 6-os értéket, ami amúgy még mindig egy hihetetlenül alacsony szám. 

De érdemes más szempontok szerint is megvizsgálni az eredményeket: nemek szerinti bontásban például az jött ki, hogy őrült különbségek nincsenek, nagyjából egyforma arányban jelölték a skálán a számokat a nők és a férfiak. Életkor, iskolai végzettség, és foglalkozás szerint azonban már sokkal markánsabban a különbségek.

Kor szerinti megoszlásban az látszik, hogy ebben az évben a 41 és 55 év közöttiek voltak a legboldogabbak, míg 2022-ben inkább a fiatalok, a 25 év alattiak – most ők a sor végére kerültek.

Iskolai végzettség szerint a tavalyi évhez hasonlóan az jött ki, hogy minél iskolázottabb valaki, annál boldogabb: aki legfeljebb általános iskolát végzett, az átlagban 4,9 pontra értékelte saját helyzetét, akik viszont a legmagasabb tudományos fokozatot is elérték, nekik az átlaguk 6,4.

Foglalkozás szerint vizsgálva idén ismét a vállalkozók nyertek, és nem meglepő módon a munkanélküliek a legkevésbé boldogok. Státusz szerint a házasok a legboldogabbak, az egyedülállóak pedig a legboldogtalanabbak, gyermekek száma szerint pedig a nagycsaládosok.

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

Ahogy öregszik a kontinens, egyre több az ellátásra váró beteg, az orvosok és az ápolók száma pedig folyamatosan csökken. Mostanra időzített bombaként ketyeg az egészségügyi ellátás válsága a legtöbb országban, Magyarországon pedig az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Kevés az orvos, sokszor nehéz hozzáférni az ingyenes orvosi vizsgálatokhoz, rengeteg beavatkozásra kell várni hónapokat, éveket – mindez nyilván kihat az elégedettségi szintre is.

Tavaly a 10-es skálán 5,8-as lett az átlag, ahogy idén is.

Megyénkénti lebontásban pedig így fest a helyzet:

Négy vármegye is van, ahol 6-os átlagot adott a lakosság saját egészségügyi helyzetére, nem meglepő módon azon a részein az országnak, ahol az általános boldogságérzet magasabb, ahogy az átlagkereset is: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér vármegyék, valamint a főváros. Somogy, Bács-Kiskun és Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, bőven az országos átlag alatt értékelik saját helyzetüket itt az emberek.

Az, hogy minél idősebb valaki, annál betegebbnek érzi magát, annál elégedetlenebb saját egészségügyi állapotával, talán nem meglepő, az azonban sokkal inkább, hogy az iskolai végzettség is befolyásolja ezt. Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb értéket jelölt meg ennél a kérdésnél: míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 4,8, addig a Phd-val rendelkezők átlagosan 6,5 pontot adtak maguknak. De a foglalkozás is befolyásolja ezt a kérdést: jól látszik, hogy a munkanélküliek a legpesszimistábbak, míg a vállalkozók a legoptimistábbak ebben a kérdésben.

Hogy ennek mi az oka? Korábbi egészségszociológiai kutatások is feltártak ilyen jellegű összefüggéseket Magyarországon, tehát minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban értékeli saját egészségügyi helyzetét. Ennek oka, hogy az iskolázottság fokozza azt a képességet, hogy megbirkózzunk nehézségeinkkel, hatékonyabban, racionálisabban kezeljük problémáinkat. Más vizsgálatok viszont az iskolázottság magasabb szintje és az egészséges, nem önkárosító magatartásformák és szokások között mutattak ki szoros kapcsolatot. Az iskolai végzettség alakítja a munkát és az anyagi körülményeket. A magasabb iskolázottságúakat kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, az egészségi okok miatti nyugdíjazás (rokkantság), kevesebb köztük a munkaképes korú eltartott (nem foglalkoztatott), az egészséget kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyeztető munkát végeznek; munkájuk inkább kielégíti őket, jobban megfelel várakozásaiknak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeké. Jövedelmük kedvezőbben alakulhat és kevésbé küszködnek anyagi gondokkal. Ily módon a magasabb iskolai végzettségűek munkája és anyagi körülményei védő hatással lehetnek egészségükre – áll a KSH Népességtudományi Kutatóintézet egy korábbi tanulmányában. Mindezen eredményeket a mi kutatásaink is alátámasztják.

Anyagi helyzet

Ezzel el is érkeztünk az egyik legizgalmasabb kérdésünkhöz, a szubjektív anyagi helyzethez, a pénzügyi biztonsághoz. Mert mint tudjuk, a pénz nem boldogít, azonban az anyagi biztonság nagyban befolyásolja a közérzetünket, az életminőségünket, így elválasztani egymástól a kettőt talán nem is lehet egy ilyen vizsgálatban. A tavalyi év extrémnek számított, akkor 2021-hez képest a lakosság szubjektív pénzügyi helyzete 6,5-ös szintről 4,8-ra zuhant.

A javuló helyzetre utal, hogy idén visszakapaszkodott az átlagérték az 5,5-ös szintre, ami még mindig egy elborzasztóan rossz szám, ha belegondolunk.

Ehhez nyilván hozzájárult a lassuló infláció, valamint az, hogy a hazai munkahelyek kénytelenek voltak komoly béremeléseket végrehajtani, hogy megtartsák a munkaerőt, a minimálbér is nőtt, a lakosság pedig egyszerűen hozzászokott a megváltozott pénzügyi környezethez.

A térképről is kiderül, hogy a szubjektív anyagi helyzet átlagértéke Győr-Moson-Sopronban, a fővárosban és Vas vármegyében a legmagasabb, a nyugati megyék végeztek az élen. Somogy, Bács-Kiskun és Nógrád pedig az utolsó három helyen - ez összecseng a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó felméréseivel, azaz az átlagkereset alakulásával vármegyénként.

Egészen markáns különbségek vannak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásban: a legfeljebb az általános iskolát befejezők 4,1 pontot adtak maguknak, míg a legmagasabb végzettségűek 6,8-at.

Foglalkozás szerint az látszik, hogy a munkanélküliek és a közmunkát végzők érzik legkevésbé stabilan magukat,

a nyugdíjas korú magyarok viszont szinte hozták az országos átlagot: nem érzik tehát annyira reménytelennek a saját helyzetüket.

Hátul végeztek még a Gyesen, Gyeden lévő szülők, az abszolút nyertesek pedig a vállalkozók lettek 6,6-os átlagpontszámmal.

A kutatás kiértékelése folytatódik az új évben.