Érik a fűtés-krach Magyarországon: milliós kazáncsere várhat rengeteg magyar családra

Az időjárás előrejelzések szerint a fűtési szezon most már nem csak egy jövőbeli gondolat, hiszen – ha lehet hinni a jóslatoknak – akkor jövőhéten már csak 15 fok környékén lesznek a csúcsok, így sokunknak kénytelen kelletlen, de be kell kapcsolnia a fűtést. Ami, hála annak, hogy augusztus óta az átlagfogyasztás felett piaci áron kell fizetnünk a gázért, a legtöbbünknek nagyon fog fájni. Éppen ezért rengeteg embernek a fejében megfordult, hogy lecseréli régi, elavult kazánját, esetleg kiegészíti azt egy hőszivattyúval, hogy spóroljon a fogyasztásán. Azonban aki csak most tért magához, az csak jövő tavaszra fog időpontot kapni.

Ennek oka, hogy az elmúlt hetekben a bejelentés óta a sokszorosára nőtt a kazánok iránti érdeklődés. Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének (MGVE) elnöke szerint leginkább a komolyabb, nagyobb teljesítményű kondenzációs készülékeket keresik az emberek, de vannak, akik kisebb teljesítményű kazánt vennének, amit egy hőszivattyúval egészítenének ki.

A kivitelezés esetében be van táblázva mindenki. Sokan már csak jövő tavaszra vállalnak munkát

– mondta el lapunknak Versits Tamás. A több hónapos, akár féléves kiszállási idő azonban csak az egyik probléma: az árak ugyanis folyamatosan emelkednek.

Milliókba is kerülhet egy kazáncsere

A kazánok esetében hasonló a helyzet, mint a napelemek esetében: az elnyert napkollektoros pályázatok esetében abból az összegből, amit megnyert a pályázó valójában már nem lehet megcsinálni a napkollektort olyan szinten megnövekedtek az árak.

A legtöbb készülék valamilyen valuta kitettségben van, így a forint gyengülésével párhuzamosan ezeknek a készülékeknek az ára is folyamatosan emelkedik. Ugyanezt lehet elmondani a legtöbb alapanyagra, eszközre is, ha egyáltalán be lehet szerezni a megfelelő készülékeket. Az ár növekedés pedig a szakértő szerint jóval meghaladta a 10 százalékot, hiszen – ahogyan az élet minden területén – itt is kifejtette a hatását az infláció.

Az egyik legnagyobb probléma jelenleg az euró árfolyama, hiszen a szektorban a legtöbb alapanyag importfüggő, ezért szoros összefüggésben állnak a devizapiaccal. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban tartunk egy megközelítőleg 25-30 százalékos ár növekedésnél tavaly szeptemberhez képest, de ez bizonyos termékcsaládoknál akár még magasabb is lehet

– mondta el még korábban Versits Tamás lapunknak, aki szerint csak tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az alapanyagok, segédanyagok és az egyéb beszerezhető eszközöknek is az egekbe emelkedett az ára, ha egyáltalán még be lehet őket szerezni.

Megéri lecserélni az elavult készülékünket?

Az MGVE elnöke szerint, ha spórolni szeretnénk a fogyasztásunkon akkor több lehetőség közül is tudunk választani.

Amennyiben nincs lehetőség arra, hogy más energiahordozó bekerüljön a képbe és a lecserélni kívánt készülék egy régi, keménybe kötött 20 éves eszköz, egy új, zártégésű kondenzációs kazánra való cseréje egy 30 százalékos potenciált rejthet magában. Ehhez megfelelően kell adaptálni a készüléket, kiválasztani a teljesítményét, hozzáigazítani egy meglévő rendszerhez, azt beszabályozni, beállítani stb. Akkor tulajdonképpen a monoenergetikus rendszert, azaz a földgázt nem bántom

– kezdett bele Versits Tamás. Abban az esetben viszont, ha a hálózatunk elbír több áramot – vagy bővíthető a rendszer – érdemes lehet inkább egy hőszivattyút vásárolni és a régi készüléket megtartani a hidegebb napokra. Ezzel jelentősen tudunk spórolni a rezsinken is, hiszen kis hatásfokon működtetjük a régi kazánunkat. Azonban vannak esetek, amikor csak egyféleképpen dönthetünk:

Amennyiben ez a kazán tényleg rossz, akkor a rezsi szempontjából a legjobb, ha a kazánt is cserélik, de hozzáillesztenek egy másik energiahordozót. Ez a megoldás csökkentheti a leginkább a rezsiszámlánkat, azonban ekkor a legmagasabb a beruházási költség is

– figyelmeztetett a szakértő mindenkit. A logika valóban azt diktálná, hogy egy modernebb eszköz jóval takarékosabb, mint egy 30 éves, ám mint a Víz-, gáz, fűtéstechnika szaklap kiadóvezetőjétől korábban megtudtuk, a matek nem ennyire egyszerű. Szilágyi László szerint ugyanis, ha nem konzultálunk előre a megfelelő szakemberrel nem, hogy nem fog csökkenni, de még nőni is fog a fogyasztásunk. Ez történt az egyik olvasónkkal is, aki 600 ezer forintot fizetett az új készülékért, majd megérkezett az arcpirítóan magas rezsiszámlája.

Alapvetően a szerelő részéről nem volt galádság eladni a már ugyan betiltott, de még raktáron maradt készüléket az olvasónak, de a műveletet mindenképp meg kellett volna előzze egy konzultáció egy energetikai tanácsadóval. Ugyanis, ha más energetikai korszerűsítés nem történt, akkor a beruházási költségeken tényleg spórolhatott, de a későbbi, fenntartási költségekben ez visszaüthet! Gyakorlatilag nem is történt fűtéskorszerűsítés, én ezt inkább szintentartásnak nevezném ebben a formában

– magyarázta a fenti esetet Szilágyi László.

Ha viszont kénytelenek vagyunk lecserélni a kazánt – esetleg azok között a szerencsés mázlisták között vagyunk, akik még az idénre sikerült időpontot egyeztetnie kazáncserére – akkor is készüljünk arra, hogy valószínűleg sok kompromisszumot kell majd kötnünk a folyamat során.

Óriási a készlethiány

A Szilágyi László által elmondottakat támasztotta alá Versits Tamás is, aki mindenkinek azt ajánlja az elmúlt időszak megkeresései alapján, hogy véletlenül se a szokásjog alapján tegyük le a voksunkat 1-1 készülék mellett.

Amikor ki szeretném cserélni a kazánomat, ami egy 24 kwh-os akármilyen kéményes kazán, akkor ne egy 24kwh-os kondenzációs kazánban kezdjünk el gondolkodni, hanem méressük fel az ingatlant, kérjünk szakmai segítséget egy szakértőtől. Meg kell tudnunk, hogy valójában mire van szükségünk, hiszen így olyan készüléket tudunk választani, ami lefedi az otthonunk valódi igényeit és rengeteget lehet rajta spórolni

– magyarázta az MGVE elnöke, amit Szilágyi László példája is alátámasztott:

Ha mondjuk a régi, 18 kW-os helyére felszerelt egy 24-eset, és a beállítások sincsenek rendben, akkor simán előfordulhat, hogy sokkal magasabb a fogyasztás. Egyébként ezek a 24 kW-os modellek a legelterjedtebbek, mert a legtöbben jócskán túlméretezik a fűtési rendszerüket, mondván, az a biztos. De közben lehet, hogy az ingatlanba elég lenne egy sokkal kisebb teljesítményű, ezáltal takarékosabb készülék is. Na, pont ezért fontos, hogy bármilyen beruházás előtt kérjük ki szakértő véleményét, ne ugorjunk bele ész nélkül, mert utána csak a kármentés marad!

A készlethiány viszont sajnos ezt a felkészültséget könnyedén keresztbe vághatja, éppen emiatt fokozottan fontossá vált, hogy egy szakember segítségét is kérjük, hiszen kompromisszumra kényszerülünk.

A gyártók esetében ugyanis most nem vagyunk könnyű helyzetben, mert az alapanyagellátottság és az energiahordozók problematikájából fakadóan nem tudunk akadálymentesen bármilyen készüléket bármilyen darabszámban szállítani. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó sok esetben találkozik olyan szituációval, hogy kompromisszumot kell kötnie. Lehet kicsit nagyobb lesz, vagy kicsit kisebb, így hordoz magában egy negatív megtakarítási faktort, de nem tudunk mit csinálni, mert nincs más. Jelenleg nincs olyan sokszor, hogy azt kapom, amit kértem, hanem azt tudom megvenni, ami éppen van. Ez a hőszivattyúkra is igaz sajnos. Vannak pozitív példák, de egyre többet találkozunk ezekkel a gondokkal

– húzta alá Versits Tamás.

De mégis mennyi az annyi?

Ahogyan azt már fent is írtuk a készlethiány, a forint árfolyamának billegése és a több mint 10 százalékos ár növekedés miatt nagyon szórnak az árak: 300 ezer forinttól egészen 1,5 millió forintig, vagy még tovább is emelkedhetnek.

Emiatt nehéz konkrét árat mondani, pláne egy társasház esetében, ahol még több tényező befolyásolja az árat. A kéményrendszer felújítása pedig százezrekbe is kerülhet háztartásonként, és akkor még nem beszéltünk magának a gázkazánoknak a cseréjéről.

Azonban hosszútávon megéri a befektetés, hiszen – a készüléktől függően – 10 éven belül megtérülhet a felújítás.

Gyakorlati példa: a napokban történt, hogy ajánlatot készítettem egy olyan családi házra, ahol kazánt is és hőszivattyút is szeretne a tulajdonos beépítteteni. A tulajdonost – aki nevezetesen közgazdász – elkezdte érdekelni, hogy mennyi idő alatt térülhet meg a befektetése, és kiszámolta a pillanatnyi fogyasztását és a várhatót a műszaki adatok alapján.Az jött ki neki, hogy körülbelül – ha minden optimális és az olcsóbb gáz árával számolunk – akkor 10 éven belüli megtakarítást lehet kihozni belőle. Ezt értsük úgy, hogy kevesebb, azért szoktam ezt a 10 évet mondani határértéknek, mert egy befektetés esetében is 10 éves időtartamban lehet gondolkodni. Hiszen nagyon fontos, hogy ez idő alatt az eszközök milyen avuláson mennek keresztül, vagy éppen mennyi ideig érvényes a garancia

– magyarázta Versits Tamás, aki kiemelte, hogy egy olyan készülék esetében, ahol 10 éves garancia jár a készülékünkhöz annak lejártáig megtérül az ára. De persze ahogyan megy fel az energiaár, úgy rövidül a megtérülési idő is.

De mégis miből?

Tény, hogy egy nagyobb beruházás jelentős mértékű rezsicsökkentéssel jár, viszont a tapasztalatok szerint Magyarországon egyelőre sokan megijednek a fenti összegtől. Pedig többféleképpen is finanszírozhatjuk a hőszigetelést. Ezek a köetkezők:

• önerő, azaz saját megtakarítás
• banki hitel (például szabad felhasználású jelzáloghitel) vagy személyi kölcsön
• állami támogatások (például lakásfelújítási támogatás, CSOK-hitel), és pályázatok
  ezek keverve

Az első a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb döntés mindközül: ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk a jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékekkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Azt persze nem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg még csak a kazáncseréről beszélünk, ahhoz, hogy a havi fűtésszámlán tetemes megtakarítást lássunk – esetleg lenullázzuk azt – muszáj elgondolkoznunk a nyílászárók cseréjén, illetve a hőszigetelésen is. Ezeknek az együttes megléte ugyanis felezheti, vagy akár a mostani rezsiszámlánk értékének kétharmadát le is csípheti. Mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből is belevágni a munkálatokba.

Ugyanis az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg közel akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha például 2 millió forint személyi kölcsönt veszünk fel azért, hogy korszerűsítsük az otthonunkban, akkor egy havi nettó 400 ezer forintos fizetés esetében 8 éves futamidővel már nem sokkal többet kell költenünk a törlesztőrészletre, mint a felújítások előtt a gáz, vagy akár a villanyszámlánkra. A legjobb konstrukció a Pénzcentrum Kalkulátorának számításai szerint az UniCredit Bank ajánlata, ami szerint most egy 2 millió forintos hitelt megkaphatunk 32577 forintos havi törlesztőre, 12,75 százalékos THM-el. Az Erste Most Extra Személyi kölcsönnel pedig a havi törlesztőnk 34504 forint lenne 15,04 százalékos THM-mutatóval.