Érik a lakhatási katasztrófa: rámehet a magyar idősek háza, lakása is a rezsiemelésre

Amióta bejelentették a rezsicsökkentés részleges megszüntetését, rengetegen kezdtek el számolgatni, hogyan tudnának spórolni az árammal és gázzal, illetve miből tudják majd befizetni a magasabb számlákat. A pontos rezsirendelet a Magyar Közlönyben ma jelent meg, mely szerint az átlag feletti fogyasztás esetén az áram közel duplájára, a gázár pedig több mint hétszeresére emelkedik. Sokan már már most úgy látják: kénytelenek lesznek az eddigi rezsi sokszorosát kifizetni. Emiatt az eleve alacsony jövedelemből élők kerülhetnek hamarosan kilátástalan helyzetbe, köztük is az a nyugdíjas réteg, aki már nem tud min spórolni.

Szegény ember gázzal főz

Az elmúlt hetekben lapunk számos statisztikát tekintett át, amelyekből kiderült, hogy a legnagyobb terhet azoknak jelentheti majd a bevezetésre kerülő rezsiemelés, akik eleve alacsony jövedelemből élnek. Az energiaszegénység ugyanis eddig is jobban sújtotta azt a réteget, amelynek keresete a mediánbér 60 százalékát sem teszi ki. (Magyarországon 2020-ban bruttó 320 582 forint volt a mediánkereset, melynek a 60%-a nettóban körülbelül 128 ezer forint.)

A lakosság 4,2 százaléka - vagyis nagyjából 410 ezer magyar - nem tudta az Eurostat adatai szerint megfelelő hőmérsékletűre felfűteni a lakását Magyarországon 2020-ban. Jóval az átlag felett van azonban az otthonukat felfűteni nem tudók aránya a gyermeke(i)t egyedül nevelők, a három vagy többgyermekes családok, és az egyededül élő magyarok körében. Az alacsony jövedelmű 65 év felettiek körében, akik egyedül élnek, 20,9 százalék, vagyis legalább minden ötödik idős érintett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen tél várhat 410 ezer magyarra: nagy bajban vannak, a rezsiemelés csak ront a helyzeten

Magyarországon a lakosság 4,2 százaléka - vagyis nagyjából 410 ezer magyar - nem tudta megfelelő hőmérsékletűre felfűteni a lakását. Mi jöhet 2022 telén?

A gyermeket nevelők között egyértelműen a gyermeküket egyedül nevelő szülők körében vannak többen, akik nem tudnak megfelelően fűteni télen. Az alacsony jövedelműek körében még kritikusabb a helyzet: minden ötödik gyermeke(i)t egyedül nevelő felnőtt (19,8%), akinek alacsony a jövedelme, nem tudja megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonát!

Mindemellett a statisztikák szerint Magyarországon minden 10. lakosnak gondja akadt a csekkek befizetésével. 

A lakosság 10,4 százalékának keletkezett közüzemi díj hátraléka 2020-ban, az alacsony jövedelmű rétegeknél az előfordulás aránya viszont jóval magasabb: 25 százalék. Vagyis minden 4. lakos, aki a mediánbér 60 százaléka alatt keres, késve fizette be a számlát. Köztük is szintén kiugró a gyermeke(ke)t nevelő háztartásokban a közüzemi díj hátralékos fizetésének gyakorisága (38,4%).

Mindkét említett statisztika az alacsony jövedelmű nagycsaládosok is kiugró arányban vannak kitéve az energiaszegénységnek, azonban az ígéretek szerint rájuk nem fog vonatkozi a rezsiemelés. Az egyedül élő nyugdíjasok és a gyermeke(ke)t egyedül nevelők viszont nagymértékben ki lesznek téve a változásoknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így fogják kiszámlázni a rezsiemelést: ezt kell tudnia az átalányosoknak, havonta diktálóknak

Kiderült, hogyan fogják kiszámlázni a rezsiemelést azoknak, akik átalányt fizetnek, és azon fogyasztóknak, akik diktálás alapján fizetik ki a számlát. Erre kell számítani!

Átok minden plusz négyzetméter

Magyarországon a teljes lakosságot nézve 24,5, csak a 65 év felettiek arányát tekintve pedig 40,6 százalékot tesznek ki, akik igényeiket meghaladó méretű ingatlanban élnek. Mit jelent ez? Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem azok is, akiknek több szoba jut a háztartásában fejenként, mint ami feltétlen szükséges lenne.

Ez még nem jelenti, hogy az ott élők tehetősek lennének, sőt bizonyára sok háztartásnak nagy terhet is jelent a nagyobb ingatlan fenntartási költsége. A statisztikák szerint a medián jövedelem 60%-a feletti jövedelemmel rendelkező 65 évesek körében a túl nagy ingatlanban élők aránya 41,5 százalék, az ennél kevesebb jövedelemmel bíró időseké pedig 35,7 százalék, tehát a különbség nem drasztikus.

Gyakori élethelyzet, hogy a családi házban, nagyobb lakásban élők, miután a gyermekeik felnőttek, kirepültek, ott maradnak ketten egy olyan méretű ingatlanban, amelynek mérete építéskor, vásárláskor egy egész család igényeihez lett méretezve. Később a házastársuk halála után a már idős korúak egyedül maradnak az ilyen ingatlanokban, melyeket két keresetből talán még fent lehetett tartani, viszont egy nyugdíjból - amely sok esetben egyre kevesebbet ér - már annál nehezebb. Így a kisebb jövedelemmel bírók idővel akár el is szegényedhetnek amiatt, hogy túl nagy ingatlant tartanak fent, főként egyedül.

Magyarországon míg a teljes, 18 év feletti lakosság 16,7 százaléka él egyedül 2021-es adatok szerint, addig a 65 felettieknek 35,1 százaléka, vagyis jelenleg minden harmadik 65 év feletti magyarnak egyedül kell fenntartania a háztartását. Ráadásul az egyedül élő időseknek 77,3 százaléka volt nő, akiknek jellemzően a nyugdíja is alacsonyabb. Emellett arra is van adatunk, hogy Magyarországon nagy mértékben fenyegeti az időseket az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye. Minden ötödik magyarra, pontosabban 1 millió 854 ezer emberre jelent ez veszélyt,  és köztük van 367 ezer nyugdíjas korú is. Hiába volt jellemző korábban, hogy a 65 év feletti lakosság kevésbé fenyegetett, a 2020-as év fordulatot hozott ebben is.

Az energiaválság súlyosbítja a lakhatási válságot

Az, ha bizonyos társadalmi rétegek nem tudják megfizetni a lakás fenntartási költségeit, ugyanúgy súlyosbítja a lakhatási válságot, mint a megfizethetetlen ingatlanárak. A lakásfenntartási és rezsiköltségek megfizethetősége attól függ, hogy ezek a kiadások mekkora részt képviselnek a jövedelmekből. Az Eurostat definíciója szerint a lakhatás akkor megfizethető, ha egy háztartás a rendelkezésre álló jövedelmének kevesebb mint 40 százalékát költi lakhatásra. A Habitat for Humanity kiadványa, az Éves lakhatási jelentés 2021 szerint 1980-as évek 10%-áról az 1990-es évek közepére duplájára növekedett a lakhatási kiadások aránya a jövedelmekből. A lakásfenntartási költségek a 2000-es és a 2010-es években a háztartások jövedelmének nagyjából 20-25%-át tették ki, tehát javult az arány.

2020-ban a háztartások összes kiadásából 22,2 százalékot tett ki a lakhatás és rezsi költségeinek fedezése.

Csak az áram-, gáz- és egyéb energiakiadások 4,2 százalékot jelentettek. 2022-ben egy sor váratlan változás nagymértékben drágította a lakhatást, emelkedtek a ingatlanárak, az albérleti díjak, a hitelkamatok, az infláció az egekbe szökött és a forint gyengülése is negatívan hatott a magyar háztartások pénztárcájára. Egyre nagyobb részt vihet el tehát a jövedelemből a lakhatás és rezsi, ez a helyzet pedig a rezsiemelést követően még tovább romolhat.

A rezsiköltségek megemelkedése a rezsihátralékosság növekedésével is mindig együtt jár, a 2020-as adatok szerint minden tizedik háztartás érintett volt a rezsicsökkentés ellenére is. A közműdíj-hátralékok pedig súlyosabb esetben a szolgáltatás kikapcsolásához, majd végrehajtáshoz és lakásvesztéshez is vezethetnek.

Most kell előre menekülni?

A rezsibejelentés nem maradt következmények nélkül, a lakosság azonnal elkezdett kalkulálni a költségek növekedésével már a múlt héten. Megindult a roham a napelemekért, azonnal elkezdték felvásárolni a tüzelőanyagokat (fát, szenet, brikettet), fűtéskorszerűsítést és egyéb energiahatékony felújítási munkálatokat tervezni. Sokan a spórolás terén keresik a megoldást: hogyan lehetne kevesebb gáz- és áramfogyasztással megúszni az elkövetkező időszakot.Lehetséges, hogy a vésztartalékokhoz kell majd nyúlni, hogy a háztartások ki tudják fizetni a magas rezsidíjat.

Azonban az, aki nem tud már min spórolni és nincs is elég megtakarítása a felújításra, korszerűsítésre, vagy egy váratlanul nagy csekk kifizetésére, valószínűleg szorongva várja az elkerülhetetlen anyagi károkat. Mit tehet egy kisnyugdíjas, aki csak az egyre inkább inflálódó, elértéktelenedő nyugdíjára támaszkodhat? Megtakarítás, állás nélkül kevés lehetősége van. Mit tehet egy gyermeke(i)t egyedül nevelő szülő, aki eddig sem tudta mindig időben befizetni a csekkeket?

Kiutat jelenthet az elszegényedésből a jelenlegi ingatlan kisebbre cserélése.

Ahogy korábbi elemzésünkből kiderült, Magyarországon rengetegen élnek olyan ingatlanban, amely az igényeiket meghaladja, miközben a jövedelmük szerint nem számítanak tehetősnek. Ez igazán akkor jelenthet problémát, amikor a lakás fenntartási költségek már megfizethetetlenné válnak. Mint egy egyedül élő kisnyugdíjasnak a háromszobás nagypolgári 3,5 méteres belmagassűgú lakás kifűtése gázkonvektorral. Vagy a túlméretezett családi házban élők számára - ahol esetleg a gyerekek már kirepültek - a leválaszthatatlan emeletek hűtése, fűtése. Rengeteg egyéni példát lehetne még hozni.

Természetesen az otthonától, ahol évtizedek óta lakik, nem szívesen válik meg az ember. Azonban vannak olyan élethelyzetek, amikor mégis át kell gondolni ezt a lehetőséget. Ráadásul a nagyobb ingatlan kisebb, fenntarthatóbbra cserélésével még jelentős ingatlanvagyon is felszabadítható, amelyből tartalék, befektetés képezhető.

Az idősebb generáció az életútja során megszerzett ingatlan értékesítésével olyan tőkére tehet szert, amelyből olcsóbb ingatlan vásárlása esetén akkora különbözethez jut, hogy abból befektetési céllal vásárolhat egy másik ingatlant. Ez a megoldás a nyugdíjas évekre plusz jövedelmet jelent

- ismertette korábban Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője az öngondoskodás egyik lehetőségét. Ráadásul a pandémia hatására most akár a vidéken található, korábban nehezebben eladható ingatlanokat is jobb áron el lehet adni - mivel a városiak, családosok szinte menekülnek a fővárosból, illetve a nagyvárosokból és kifejezetten keresik a kistelepüléseket, akár a Balatonnál. Olyan falvakba is megindult a beköltözési hullám, amelyeknek lakosságszáma évek óta csak apadt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre a vidéki településekre a pestiek: itt a 2022-es toplista

Amíg nagyon sokáig inkább a falvak, kistelepülések elnéptelenedése volt a jellemző, az utóbbi években változás állt be ebben a folyamatban.

Egy fővárosi, fekventált helyen lávő lakás értékesítésével, költözéssel, vagy egy népszerű agglomerációs településről egy kevésbé keresett helyre költözéssel, de akár a lakóhely megtartásával, kisebb alapterületű ingatlan vásárlásával is jelentős ingatlanvagyon szabadulhat tehát fel, amely megóvhatja az elszegényedéstől a tulajdonos(oka)t.

Túlélünk-e még egy válságot?

Természetesen azt is tudjuk, hogy sokak számára tűnhet úgy, elfogytak a lehetőségeik. Nem szabad azonban hagyni, hogy éppen most megbénítson valakit a szorongás, depresszió, hiszen az csak rossz pénzügyi döntésekhez vezethet, amelyeket most különösen érdemes elkerülni.

Az idősebb generációk már túléltek hasonló válságokat, szembesülthettek brutális inflációval, benzin- és áruhiánnyal, a hitelkamatok elszállásával, valamint a rezsi drasztikus emelkedésével is. Így ők tudhatják, hogy mindig lehet megoldást találni, akkor is, ha kilátástalannak tűnik a helyzet. A fiatalok számára talán ez egy új tapasztalat, azonban az ő lehetőségeik, mozgásterük viszont még nagyobb, rugalmasságuk lehet a kulcsa a válság átvészelésének. Arról, hogy a  nehéz pénzügyi helyzetet hogyan "éljük túl" lelkileg is, és őrizzük meg mentális egészségünket, ebben a cikkben írtunk részletesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar rohanhat a vesztébe: nem csak az anyagi biztonságuk, hanem az egészségük a tét

A válságok nemcsak a háztartások anyagi helyzetét befolyásolják, hanem a lakosság mentális egészségre is rendkívül negatívan hatnak.