Mostantól már nem építkezhetünk akárhogyan: ezzel kell számolnia annak, aki belevág

A 7/2006 TNM rendelet szerint idén július 1-jétől az új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az összetett műszaki szabályozás, az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelezően magas elvárásokat. A követelményszint mind az épület egészének mind pedig az épületszerkezetek és az épületgépészet jellemzőit is meghatározza. Az épületnek három szinten kell teljesíteni az elvártakat: határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték); fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai mutató.

A közel nulla követelményszinthez további elvárás, hogy az épület energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból fedezzék. A követelmények teljesülését új és meglévő épületek esetén egyaránt a rendeletben előírt számítási módszerrel kell kiszámolni.A követelmények és a környezetvédelmi szempontok mellett, hosszútávon a pénztárcánkat is jobban kíméli egy energiatakarékos ház. Hiszen hatalmas különbség lehet a hőszigetelés terén egy átlagos régi családi ház és egy korszerű, a modern fejlesztéseket és szempontokat szem előtt tartó ház között. Tévhit, hogy a szigorodó előírásokat, illetve az ehhez szükséges kiemelkedő hőszigetelést csak úgy lehet elérni, ha a téglafalakra vastag hőszigetelő réteg kerül.

A négy „e” betűs fogalom – energiahatékony, élhető, elérhető és egészséges – köré rendezte az e4 épület filozófiáját. A projekt keretében 2015 szeptember végére készült el a mintaértékű családi ház, melyet azóta folyamatosan használ a tulajdonos család. Az épülettel való kapcsolat azonban nem szűnt meg az átadással, hiszen az építés során monitoring rendszert alakítottak ki, mely folyamatosan mérte és rögzítette az épület működésével kapcsolatos adatokat. A monitoring rendszer az épület közvetlen gépészeti rendszerének mérését fedi le.

Az e4 ház (energiahatékony, élhető, elérhető és egészséges) a mérések alapján magabiztosan teljesíti a mérhető követelményértékeket, és ebben az sem befolyásolta, ha az időjárás kedvezőtlenebbre fordult, vagy a felhasználói szokások eltértek a rendeletben meghatározottaktól. Például a teljes éves rezsiköltség az évek során 150 és 200 ezer forint között alakult, ami egy 147 négyzetméter nagyságú ház esetében kifejezetten kedvezőnek minősül. Ez azonban nem minden épületnél magától értetődő, így érdemes a projekt kapcsán tapasztaltakat is figyelembe venni:

• Az e4 ház nem csupán a Wienerberger egy-egy termékének felhasználásával, hanem azok együttes rendszerbe foglalásával jött létre. Mivel az épületenergetikai követelmény egy komplex elvárást támaszt az épülettel szemben, fontos, hogy nem egy-egy egyedi megoldáson (pl. falazóanyag kiválasztása) hanem a teljes rendszer együttes működésén múlik az épület végső energetikai hatékonysága.
• A megfelelően működő épület létrejöttében számos szereplő vett részt (tervező, kivitelező, felhasználó), ezért a teljesfolyamat során biztosítani kellett ugyanazt a magas színvonalat. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy gondos tervezés előzte meg az építést, a kivitelezés során folyamatos minőség-ellenőrzés történt és persze nem elhanyagolható, hogy megfelelő minőségű termékek kerültek beépítésre.
• Az épület energiahatékonyságát a passzív rendszerek (épületburok hőszigetelése, nyílászárók tájolása, árnyékolása), és az aktív rendszerek (hővisszanyerős szellőztetőgép, hőszivattyú, felületfűtés/hűtés) egyaránt befolyásolja. Ezek összehangolt működése biztosítja e4 házban a megfelelő komfortot az (jó hőérzet, friss levegő), és a hatékony energiafelhasználást is.
• Az e4 házban számos innovatív megoldás is megvalósításra került: itt alkalmaztak először Magyarországon ferde Porotherm födémet; a födémbe integrált légcsatorna rendszert építettek; az épület formája aktívan részt vesz a nyílászárók árnyékolásában; a merevítő falakban zsaluzó kerámia falazóelemeket alkalmaztak; talajkollektorral temperálták a szellőztetőberendezés levegőjét; stb. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az épület megabiztosan teljesítse az újonnan elvárt követelményszintet is.

Természetesen, a felhasználói szokások, az egyes tervezési paraméterek és az épületjellemzők különbözőképpen befolyásolhatják a hatékonyságot