Itt veszik a legtöbb panellakást Magyarországon

Másfél éve, vagyis 2012 utolsó negyedéve óta lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett. Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a DH összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé-, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több, mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél.

A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékéve visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.

Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. A megvásárolt lakások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek, a legolcsóbb pedig a Belváros (ez lényegében a VIII.ker.), ahol pedig 145-öt négyzetméterenként. Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja. A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer Ft/m2 áron, de az alföldi megyék is 165 ezer forint körül teljesítettek. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer Ft/m2 volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.

Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az újépítésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4 százalékban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9 százalékkal. Vagyis továbbra is a"jó" és "nagyon jó" besorolású ingatlanok a kelendőek.

A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4 százalék volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20 százalék lett.

A budapesti vevők harmada első laskását vásárolta meg márciusban. - áll a Duna House elemzésében. Átlagosan 14,4 millió Forintot költöttek 58 négyzetméteres ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt. Vidéken hasonló az arány, vagyis 33 százalék az elsőlakás vásárlóké és 23 százalék a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29 százaléka vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52 százaléka lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.