Százezer magyar kapja meg levelét: sokuk költözhet

A felvételi ponthatárok holnapi kihirdetésével nagyjából százezer felsőoktatásba jelentkező fiatal sorsa dől el, a felvételt nyert hallgatók számára pedig az egyik első teendő a lakhatásuk biztosítása. Mindez pedig érezhető lökést ad ilyentájt Budapest, illetve az egyetemi városok albérleti piacának. "A fővárosban, illetve a vidéki nagyvárosokban is jellemző, hogy már július végén-augusztus elején elkelnek a legjobb adottságú, frekventált helyen lévő, az egyetemhez és a belvároshoz közeli, 1,5-2-3 szobás, alacsony rezsijű téglalakások - ez esetben persze augusztust is ki kell fizetni, de a jó lakásért a diákok még ezt is vállalják -, így könnyen kompromisszumokra kényszerülhet az a diák, aki csak augusztus közepén kezd el keresgélni" - mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője.

Manapság már ritkának számít, hogy valaki főbérlővel együtt béreljen szobát egy lakásban, inkább az a jellemző, hogy többen összeállnak, és közösen bérelnek lakást. Az egyetemisták választási szempontjai között - legyen szó akár Budapestről, akár a többi nagyvárosról - elsődlegesnek a bérleti díj és a várható rezsiköltség számít, valamint az egyetem és a belváros közelsége - előbbi a tanulás, utóbbi a szórakozás miatt. Emellett egyre erőteljesebb igény van a fiatalosan berendezett lakásokra, és manapság már az internetkapcsolat megléte is fontos tényezővé vált az albérletet keresők szemében. A külföldi diákok választása már gyakrabban magasabb bérleti díjú, új építésű, vagy néhány éve épült ingatlanra esik, hiszen kevésbé árérzékenyek, és nagyobb szerepet kap a döntésükben az, hogy rendezett házban, kellemes környéken lévő lakást béreljenek otthonuknak.

Budapesten a külső pesti kerületek kivételével szinte bárhol szívesen vesznek ki albérletet a hallgatók, ami annak is köszönhető, hogy szétszórtan helyezkednek el a fővárosban a különböző egyetemek és főiskolák. A legkedveltebbek a belvárosi, a V-VI-VII. kerületben lévő, jó közlekedési lehetőségek közelében található lakások, valamint különösen népszerű a budai oldalon, a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér környéke, ami az ELTE, a Műegyetem és a Kertészeti Egyetem közelségének tudható be. "A fővárosban négyzetméterenként nagyjából 1000 - keresett környéken inkább 1200-1500 - forintról indulnak a havi bérleti díjak, természetesen ezek az összegek nagyban függnek az ingatlan paramétereitől, állapotától, bútorozottságátől és elhelyezkedésétől" - mondja Kosztolánczy György. A válság következtében, 2009-ben jelentősen estek a bérleti díjak a piacon, azóta inkább a stagnálás volt jellemző, az elmúlt időszakban pedig kezd ismét magára találni a piac.

A körülbelül 30 ezer hallgatót számoló Debrecenben az árak jó pár éve befagytak, jellemzően havi 40-60 ezer forint körüli összegért lehet 1-2 szobás, átlagos felszereltségű lakást találni az albérleti piacon. A város kedvelt részeinek az egyetemhez közel eső részek számítanak, például Nagyerdő, Sestakert, illetve Újkert keleti része. Az utóbbi időkben azonban megjelentek a kínálati piacon a nagy értékű ingatlanok is, amelyeket tulajdonosaik azért adnak ki, hogy megbirkózzanak a megnövekedett törlesztő részlettel. Az ilyen, általában 100 négyzetméternél is nagyobb, zömében a Nagyerdő és a belváros környékén lévő házakat elsősorban a külföldi, arab-perzsa-afrikai diákok veszik ki, akik hajlandók kifizetni az akár 150 ezer forintot meghaladó havi bérleti díjat - emeli ki Kosztolánczy György.

Győrben nagyon pörög az albérleti piac, a lakások forgási sebessége hónapon belüli, a városban gyakorlatilag az Audi gyárában és beszállítóinál dolgozó munkások versenyeznek az egyetemistákkal az albérletekért. Elsősorban az olcsó, 1,5-2 szobás panellakások keresettek az egyetem szomszédságában, ezeket állapottól és alapterülettől függően 45-60 ezer forinttól lehet kibérelni. Az árak színvonala az évről-évre növekvő keresletnek köszönhetően már elérte a válság előtti szintet.

A pécsi egyetemisták száma mintegy 30 ezer fő, átlagosan 4 százalékuk külföldi diák. Az elmúlt években több kollégium is teljes renováláson esett át, emiatt átmenetileg nem üzemelt. Így jóval több albérletre volt igény, mint általában. Jelenleg Pécsett túlkínálat van az albérletekből, ami az árakban is megmutatkozik. Jelzi ezt, hogy míg korábban egy 60 négyzetméter körüli, viszonylag jól felszerelt, jó állapotú lakást 70-80 ezerért is ki lehetett adni, addig ugyanezért manapság már csak 55-60 ezer forintot hajlandók kifizetni az albérlők. A piac nyár közepén szokott felbolydulni, és 1-2 hónap alatt eldől, hogy melyik tulajdonos tudja végül kiadni a lakását a tanévre. A városban, az egyetemek szomszédságában a tégla- és a panellakások egyaránt keresettek, a belvárostól távolabb, a pécsi kertvárosban pedig az olcsó panelok a legnépszerűbbek. Ezeket már havi 30 ezer forintért is meg lehet kapni. Az albérleti piacon a külföldi diákok jelentik az igazán fizetőképes keresletet, ők összetársulva szívesen vesznek ki egyszerre több lakást is a néhány éve épült lakóparkokban. Szinte kizárólag újszerű, exkluzív lakásokat keresnek, amelyekért havi 100-130 ezer forintos bérleti díjat fizetnek. A pécsi albérleti piac a külföldi hallgatók érkezésével, szeptember elején indul be igazán - hangsúlyozza Kosztolánczy György.

Szegeden nagyságrendileg 30 ezren tanulnak, ami természetesen jelentős hatással van az albérleti piacra. A tapasztalatok szerint az egyetemisták jellemzően az intézményekhez közeli, egyedi fűtésű, 1,5, 2, vagy 3 külön nyíló szobával rendelkező, alacsony bérleti díjú téglalakásokat keresik, amelyeket többen vesznek ki. Ugyanakkor mivel a városnak nagyon jó a tömegközlekedési ellátottsága, az intézményektől távolabbi lakásokat is elég jó eséllyel ki lehet adni. Természetesen Szegeden is jelentős a külföldiek aránya, ők a magasabb kategóriájú - jobban gépesített, színvonalas berendezéssel ellátott - albérleteket keresik.