Kiderült: ekkora lakásban él a legtöbb magyar

A lakásállomány alakulása

Bár a 2001-et követő időszakban a lakásépítés intenzív növekedése, majd stagnálása után az építést ösztönző kedvezmények megszűnése és a gazdasági válság hatására 2011-re az épített lakások száma mélypontra zuhant, ennek ellenére 318 ezerrel több lakást számoltak össze a népszámlálás során mint 2001-ben. A KSH tájékoztatása szerint ez pontosan 4 millió 389 ezer lakóegységet, ezen belül pedig konkrétan 4 millió 383 ezer lakást jelent. A 2000-es évtized folyamán tehát 7,8 százalékkal növekedett a lakásállomány, ami az 1990-es évek alacsony növekedési üteménél valamivel erőteljesebb emelkedést jelent.

A KSH által közzétett adatok szerint egyébként a lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 13, Budapesten pedig 10 százalékos volt a növekedés. A legszerényebb, 2 százaléknál kisebb mértékben pedig Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakások száma.

Kattints: "Itt vannak a népszámlálási adatok: egyre fogy a nemzet"

Bár a lakások darabszáma jelentősen növekedett, a lakásállomány területi megoszlása ugyanakkor nem változott jelentős mértékben - egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon tálalható, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tizedik Pest megyében van. A lakásállomány településtípusok közötti megoszlásában minimális mértékben tovább nőtt Budapest részesedése, és mérséklődött a községeké. Budapesten és a többi városban található a lakások 71,4 százaléka.

A KSH által közzétett adatok szerint egyébként a lakásállományon belül 88,5 százalék a lakott lakások aránya. Az elmúlt tíz évben tovább emelkedett az üresen álló, a más célra (pl. irodaként, orvosi rendelőként) vagy csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt lakások száma.

A lakásállomány nagyság szerinti összetétele

A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete 3 négyzetméterrel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 négyzetméterrel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt.

A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók a legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel egyötöde 40 négyzetméternél kisebb alapterületű, míg a városokban, községekben a lakások 7,1, illetve 2,5 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

A községek lakásállományának többsége, 63,1 százaléka 80 négyzetméter vagy annál nagyobb alapterületű, a városokban pedig közel 60 százalékos arányban a 80 négyzetméternél kisebb lakások találhatók.

A laksűrűség alakulása

A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott. 2001 óta a laksűrűségmutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Budapesten és a többi városban a csökkenés 7 százalék, a községekben 3,5 százalék volt. Ennek következtében 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma Budapesten 215, a többi városban 251, a községekben 276 fő volt.

A nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége, 235 ezer fő intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalanok és a lakás fogalmába nem sorolható. úgynevezett lakott egyéb lakóegységben élők száma pedig 17 ezer fő volt. Ez utóbbi kategóriába tartozók száma az adatok részletes feldolgozását követően akár jelentősen is változhat, mivel az adatfelvétel során ők jelentették a legnehezebben elérhető lakossági csoportot, így előzetes besorolásuk is bizonytalanabb.