Penészes a lakásod? A szakértő válaszol 2.

Bár sok esetben az ingatlanokban jelentkező penész gyakorta azonos okokra vezethető vissza, azonban Nagy Zsolt, az Eurographics Kft. építészmérnöke felhívja a figyelmet arra, hogy ezen megoldások csak egy elméleti sémát vázolnak, amelynek pontos alkalmazását nagyban befolyásolja a helyszín és az épület egyéb adottságai. Ebből adódóan a szakértő azt tanácsolja, hogy a javítási munkák megkezdése előtt a tulajdonosok kérjenek személyes konzultációt egy környékbeli szakembertől!

Újabb 4+4 kérdés és válasz penész ügyben

Családi házunk szobáiban a padló és a fal találkozása fölötti részen penészedés látható, e mellett sok helyen a parketta is fel van púposodva. Bár nem tudjuk, hogy lehet e köze a dologhoz, de kívülről hullik a vakolat. Hogy oldhatjuk meg a problémát?

A külső falak menti nedvesedést alapvetően a rossz vízszigetelés okozza. Ideális esetben a teljes padló alatt megfelelő vízszigetelő lemez van, amely egészen a külső fal külső síkjáig tart és megakadályozza a talajban lévő pára, víz bejutását az épületbe. Új építés esetén az ilyen probléma ritkább, de szakszerűtlen kivitelezés esetén előfordul. Régebbi épületeknél jellemzően vékony, az idők folyamán elöregedő szigetelő lemezeket használtak, amelyek 40-50 év után már nem képesek ellenállni a talajpára, talajvíz nyomásának, így kialakul a kérdésben is említett jelenség.

Sajnos a nem megfelelő vízszigetelés javítása igen költséges dolog. A legjobb eredmény a padlóburkolat teljes bontása után lerakott korszerű vízszigetelő lemez alkalmazásával érhető el. A falak utólagos szigetelése is megoldható, több módszer létezik, amelyek közül a meglévő fal anyaga alapján lehet kiválasztani a leggazdaságosabb megoldást. Tégla-, vályogfal esetén a szigetelő réteg lehet egy acéllemez, amelyet besajtolnak a falba, vagy a fal szakaszos átvágásával helyeznek el. Kevésbé brutálisnak tűnő megoldás a falszerkezet injektálása, azonban ennél a módszernél is viszonylag sűrűn meg kell fúrni a falat, hogy az injektáló anyagot be lehessen fecskendezni.

Érdemes megemlíteni, hogy a javításnál nem érdemes félmunkát végezni, mert ha nem tökéletes szigetelést készítünk, akkor azon a helyen, ahol félbehagytuk a munkát fokozottan fog jelentkezni a káros nedvesedés. Ilyen esetben akár a meglévőnél súlyosabb problémát is okozhatunk.

Hasonló penészedést láthatunk akkor is, amikor ugyan van szigetelés az alaptest és a külső fal között, de az nem képes ellenállni nagy mennyiségű víznek. A problémát az esővíz és/vagy hó okozza, amely folyamatosan áztatja a ház falát. Ebben az esetben ki kell javítani a rosszul kialakított, sokszor a ház felé lejtő, vagy régi, töredezett járdát, illetve ellenőrizni kell az ereszcsatorna rendszert, hogy az a háztól valóban elvezesse a vizet.

Társasházi lakásunkban az ablakok és az erkélyajtó felett penészedik a fal. Milyen megoldással szüntethetjük meg a jelenséget?

A 40-50' évektől kezdve a nyílászárók felett általában vasbeton áthidalókat kezdtek el alkalmazni, de a gerenda elé hőszigetelés helyett legtöbbször téglaburkolat vagy beépített, hőszigetelés nélküli redőnytok került. A vasbeton szerkezeti elemek hőszigetelő képessége azonban sokkal rosszabb még a hagyományos kisméretű tégláénál is, így ezek a felületek a környezetüknél jobban lehűlnek. A hidegebb felületen kicsapódik a pára, így itt jelenik meg a penész is. Ebben az esetben a gerenda vonalának külső hőszigetelése is segíthet, amennyiben ezt esztétikusan ki lehet alakítani. A teljes homlokzat hőszigetelésénél is arra kell figyelni, hogy ezeken a területeken jobb, vagy több hőszigetelést használjunk. Ha a redőnytok a ludas, akkor modern, hőszigetelt kivitelű redőny beépítése is megoldás lehet.

Új építésű házaknál általában ilyen hiba nem fordul elő, azonban hanyag kivitelezés esetén nagy valószínűséggel a gerenda előtt nincs elegendő hőszigetelés. Ilyen esetben is a fenti megoldások egyike alkalmazható.

Ilyen jellegű hiba alakulhat ki abban az esetben is, ha a nyílászáró tokja és a fal közti hézag nem kellő körültekintéssel van szigetelve és tömítve. Hiába van jól hőszigetelő falazatunk és ablakunk, ha a kettő találkozásánál rés marad, ugyanis itt fokozottan jelentkezik a párakicsapódás. A rések tömítését kívülről, a napfény uv sugárzásának is ellenálló, tartósan rugalmas, tömítő anyaggal tudjuk biztosítani, a hőszigetelést általában PUR alapanyagú, a teljes hézagot kitöltő habbal lehet javítani. A munkák elvégzéséhez azonban érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Panellakásban lakunk. Múlt nyáron cseréltük ki a nyílászárókat műanyagra. Idén télen az ablakok és a teraszajtó körül megjelent a penész. Mit tehetünk?

Örök dilemma, hogy miért is nyissuk ki az új ablakokat, mert így megint csak az utcát fűtjük? Ez részben igaz, de a rendszeres szellőztetéssel a probléma nagy része orvosolható, vagy legalábbis jelentősen csökkenthető. Megoldást jelent még, ha a nyílászárókba, vagy akár a falba résszellőzőket építünk, amelyek megnövekedett páranyomás esetén a szabadba vezetik a fölösleges nedvességet. Érdemes a fokozottan párának kitett helyiségekbe, fürdőszobába, konyhába automata, időzítővel ellátott szellőzőket építeni, amelyek tőlünk függetlenül rendszeresen működnek.

Családi házunkra, a fűtésszámlák csökkentése végett dryvit hőszigetelést raktunk fel. A munkálatokat követően a sarkokban megjelent a penész. Hogyan küszöbölhetjük ki ezt a problémát?

A válasz ebben az esetben is megegyezik az előző kérdésben leírtakkal. Szellőzés, szellőzés, szellőztetés... Egy családi ház esetében mindenképpen érdemes egy gépész tervező szakértelmét igénybe venni, aki akár 100-120 négyzetméteres alapterülethez is tud gazdaságosan üzemeltethető szellőztető rendszert ajánlani.