A tudatosság hiánya - röviden így summázható az energiaköltségekkel kapcsolatos hozzáállás a kis- és középméretű hazai vállalatok és intézmények gyakorlatában. A BellResearch Energia Riport kutatása rámutatott, hogy bár e kör közel 800 milliárd forintot költ áramra és gázra, csak kevesen szánnak kellő energiát ezekre a kérdésekre. Ugyan valóban lehetne megtakarítani, de ennek talán nem az odafigyelés megspórolása a legmegfelelőbb módja.
A kutató- és tanácsadócég a MentorPartner közreműködésével átfogó felmérést készített a 10 fő feletti hazai vállalatok és intézmények áram- és gázpiacáról, mélyrehatóan elemezve a top 1000 nagyfogyasztó alatti, a szolgáltatók számára kevésbé ismert szegmensek fogyasztási sajátosságait, elégedettségét és döntési preferenciáit.
Az Energia Riportban a kutatók az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták; az erre törekvők két eltérő megközelítést alkalmazhatnak. Megtakarítás elérhető egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentésével, amit például szigorúbb házon belüli szabályozással, illetve az energiahatékonyságot fokozó beruházásokkal lehet megvalósítani. A másik út a beszerzési árak csökkentése, ehhez jobb szerződéses feltételekre, a kereskedők versenyeztetésére vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozásra van szükség. Persze a két megközelítés kombinációja is alkalmazható.
Mindkét metódus feltételezi azonban, hogy a döntéshozó tisztában legyen úgy a saját fogyasztási szokásaival és igényeivel, mint a piaci viszonyokkal - mutatott rá Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese. Épp ezek azok a dimenziók, ahol a tanulmány igen komoly hiányosságokat tár fel. A vállalatok és intézmények "energiaügyekben illetékes döntéshozói" az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításaival sem volt tisztában. Pedig az eredmények szerint a működéshez kapcsolódó, nem anyag- vagy bérjellegű kiadások közel kétötödét az energiaköltségek teszik ki, ami egy szerződő cégre, illetve intézményre vetítve évente 12 millió forintos áram-, és közel 17 milliós gázszámlát jelent.
A döntéshozók energiakérdésekhez való viszonyulására jellemző, hogy csak minden második megkérdezett tartja jelentős tényezőnek cége versenyképessége szempontjából az energiaköltségek alakulását. A makrogazdasági adatok ezzel szemben arról árulkodnak, hogy Magyarország az energiahatékonyság terén lemaradásban van. A Világbank kimutatása szerint 2007-ben egységnyi energia felhasználásával idehaza 6,7$ értéket termeltünk meg, míg nyugati szomszédunknál 8,9 dollárnyit, azaz egyharmaddal többet; a dobogós Egyesült Királyságban pedig csaknem a mienk másfélszeresét. Akár észreveszik a vállalatok vezetői, akár nem, bőven akad ledolgozandó versenyhátrányunk.
Persze a hazai kép sem egységes. Vannak felkészült, előrelátó vállalatvezetők, akik figyelik az energiakiadások alakulását, nyomon követik a piaci változásokat, versenyeztetik a beszállítóikat, intézkedéséket hoznak, beruháznak az energiatakarékosabb működés érdekében. De az (energia)tudatos vezető ritka. A vizsgált entitások mindössze 40%-a tett vagy tervez lépéseket az energia-költségszint csökkentésére, aminek csak egy töredéke beruházás-igényes fejlesztés, többsége átszervezés, szigorúbb belső szabályozás. Négyből egy cég, illetve ennél is kevesebb intézmény keresett meg ajánlatkéréssel legalább egy áramkereskedőt az utóbbi egy évben, a gázpiac vonatkozásában pedig még alacsonyabb arányokat láthatunk, pedig a liberalizált piacon ezt bárki megtehetné. Hasonlóképp a célcsoport ötöde még évi egy alkalommal sem készít felülvizsgálatot energiaköltségei alakulásáról, a kutatás szerint 15% pedig nem szokta ellenőrizni a számlán feltüntetett tételeket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár a szektor jellegéből adódóan a végső szót szinte valamennyi kérdésben az első számú vezető mondja ki, gyakran ez csak adminisztratív lezáró aktus. Érzékletes tény, hogy az "energetikai döntéshozó" az esetek közel 20%-ában a titkárnő vagy az irodavezető. Ettől még persze lehetne szakmailag megalapozott, jól előkészített döntéseket hozni, de a kutatásban feltárt tények ezzel ellentétes gyakorlatról árulkodnak. Tudatos, felkészült vevők nélkül pedig a legjobb szabályozás, a legszigorúbb versenyhatóság sem tehet sokat. A liberalizált energiapiac idehaza sokaknak még újdonság, aminek működését meg kell tanulnunk - a keresleti és kínálati oldalnak egyaránt. Rég tudjuk, energia nem vész el, csak átalakul. Amit ma tanulásra, a piac megismerésére áldozunk, az holnap versenyelőnyünkké válhat.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.