Vidékre menekülnek a pestiek: az olcsóbb élet reménye

Nem egyedülálló a példa

A fővárosban és környékén a 90-es évek elején-közepén zajlott le egy nagyobb kiköltözési hullám - bár ez elsősorban a nyugat-budai agglomeráció területére korlátozódott, ahol jó érzékkel ismerték fel a beruházók és a telkek tulajdonosai a megváltozott igényeket - mára Budajenő, Páty és Telki környéke az ország legdrágább települései közé tartozik - azonban a kevésbé felkapott Pest megyei településeken, vagy akár néhány kilométerrel távolabb továbbra is a fővárosi áraknál lényegesen olcsóbban lehet házakat, lakásokat vásárolni.

A vidékre, a fővárostól távolabb való költözés egyáltalán nem egyedülálló jelenség, Londonban vagy Párizsban külön irodalma van a fővárost körülvevő települések ár és megélhetési viszonyainak - a magas városi ingatlanárak miatt egyáltalán nem szokatlan, hogy valaki fél-egyórányi autó vagy vonatútra lakik munkahelyétől, amely a fővárosban található. (Igazságos persze azt is hozzátenni, hogy az említett nagyvárosok elővárosi közlekedése össze sem hasonlítható a hazai helyzettel). Hazánkban sem kell azonban túlságosan messzire menni a fővárostól, hogy jóval kedvezőbb ingatlanárakkal (és megélhetési költségekkel) lehessen számolni.

Autópálya vagy vonat

A költözéshez meg kell találni az ideális helyszínt, ahol a közlekedési lehetőségek és a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy adott esetben gyorsan be lehessen jutni a fővárosba, vagy az ottani infrastruktúra egy része helyben is elérhető legyen. Alapvetően a kiköltözők az autópályákhoz közelebb (10-15 km) eső településeket részesítik előnyben, illetve azokat a helyszíneket, ahol kötöttpályás közlekedés (HÉV, vasút) áll rendelkezésre.

Ilyen lehetőség például az utóbbi időben méltatlanul háttérbe szorult Velencei-tó, ahol 12-15 millió forintért már családi házat lehet vásárolni, használt téglalakást pedig már akár 7-8 millió forintért is lehet találni - a települések egyébként régóta Székesfehérvár és részben Budapest elő (és alvó) városaként is funkcionálnak, a főváros 40-50 perc alatt elérhető. Hasonló a helyzet Dunakeszin is, bár ott az élénk kereslet miatt a válság előtt az árak is egyre inkább elindultak felfelé - de még mindig lehet jó ajánlatokat találni.

Fontosak a járulékos költségek

Az olcsón kínált házat, lakást az esetek többségében fel kell újítani, ennek számlája pedig akár több millió forint is lehet - jelzik piaci szakértők, valamint plusz költséggel kell kalkulálni a közlekedésre, illetve a kert fenntartására is - ami éves szinten a többszázezer forintot is elérheti. Divat mostanság néhány millió forintért kínált parasztházakat megvásárolni, ezek komfortosítása, a korábban megszokott igények kielégítésének megteremtése szintén olyan költség, melyet érdemes betervezni.

Azokon a településeken, ahol kevésbé jó a tömegközlekedés, vagy kevés az elérhető infrastruktúra a tapasztalatok szerint - főleg nagyobb család esetén - két autóra is szükség lehet, ezt is számításba kell venni a költségek tervezésénél. Ugyan nem közvetlen költségként jelentkezik, de a fővárostól távolabbra költözés életformaváltással is jár - vélik az agglomerációval foglalkozó ingatlanosok - jobban kell tervezni a napi teendőket, illetve aki munka után egyszer már hazament, ritkábban veszi rá magát, hogy este ezért vagy azért beugorjon a városba.

Mi mennyibe kerül?

Ha csak a viszonylag könnyen elérhető Pest megyei településekben gondolkodik valaki, 80-100 négyzetméteres használt családi ház már 12-15 millió forint környékén elérhető - ennyit pedig a fővárosi ingatlanok jelentős részéért el lehet kérni. A kevésbé igényesek, igazi kihívásokra vágyok akár 4-5 millió forintért is vásárolhatnak családi házat (egy budapesti panellakás árából akár kettőt is), például Gödöllő, Vác, Kismaros környékén, vagy éppen a Tápióságban - bár ennyiért jellemzően vályogházak, vagy üdülőövezetben található ingatlanok érhetőek el.

20 és 25 millió forint között már bőséges, nagy alapterületű családi házas kínálatból lehet válogatni, gyakorlatilag a korábban említett felkapott nyugat-budai terület kivételével szinte mindegyik Pest megyei településen lehet már ingatlant vásárolni - ezek természetesen lényegesen jobb állapotban vannak, mint a pár millió forintért elérhető társaik.

Igen jól látható, hogy a települések presztízsét bizony vidéken is meg kell fizetni - az 10 legdrágább átlagos négyzetméterárral rendelkező települések bizonyos esetekben még a budapesti áraknál is drágábbak, ugyanakkor a kevésbé preferált területeken harmad-negyed áron lehet vásárolni. A döntésnél érdemes figyelembe venni azt is, melyik - jelenleg még olcsó - településben van fejlődési potenciál.

Elköltözni Budapestről

Vidékre költözési tervek esetében egyetlen dolog akadályozhatja meg a gyors megvalósulást - a budapesti lakás eladása. Sajnos a gazdasági válság hatására az ingatlanok értékesítési ideje meghosszabbodott, sőt, kialakultak olyan szegmensek a piacon, ahol meglehetősen nehéz az eladó lakástól megszabadulni - azon az áron legalábbis, melyet a tulajdonos első körben elképzelt magának. A jellemző értékesítési idő 30-120 nap között alakul - optimális esetben, azonban bőségesen akad olyan lakás a kínálatban, melyet 1.5 éve próbálnak értékesíteni, úgy tűnik, sikertelenül.

A legnagyobb érdeklődés a belvárosi és környéki, 15-20 millió forint közötti ingatlanok iránt van (ahogy a korábbi példából látható, ennyiért is kényelmesen be lehet rendezkedni vidéken), de a külső kerületek, vagy drágább árfekvésű ingatlan esetén, lehet egy kicsit még várni kell a kiköltözésre. Alternatív megoldás lehet (megfelelő hitelképesség esetén) a vidéki családi ház hitelből történő megvásárlása, melyet a fővárosban maradó lakás kiadásából befolyó bérleti díjból lehet törleszteni - érdemes azonban tudni, hogy a piaci helyzet következtében sok bank elég szkeptikusan áll a kisebb vidéki településeken található ingatlanok finanszírozásához.