Mennyiért kapsz albérletet Budapesten? Meglephetnek a számok...

A következő néhány bekezdés célja azonban nem a fővárosi albérletpiacon tapasztalható anomáliák vizsgálata, hanem, hogy megmutassuk mekkora bérleti díj fejében kaphatunk jelenleg a város különböző kerületeiben általános adottságokkal rendelkező lakásokat. Az augusztusban érvényes lakásárak mellett, szokásos három havonta megjelenő körképünk keretében annak is utána néztünk, hogy mi változott az elmúlt időszakban és, hogy vajon vastagabban fog-e a ingatlant kiadni szándékozók ceruzája most, hogy a nyárnak vége.

Az albérleti piacon meghozott döntésekben rendkívül fontos szerepet játszik az ingatlan elhelyezkedése és annak fenntartási költségei. A feladott hirdetésekben a rezsi nagyságára vonatkozó adatok teljesen megbízhatatlanok, hiszen senki sem szeretné már a kezdetek kezdetén minimálisra csökkenteni a potenciális albérlők körét.

Egy azonban biztos a rezsi összetevői közül a fűtés a legnagyobb és az alkalmazott technológia függvényében a legváltozékonyabb tényező is. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kereséskor nem csak a kerületekre jellemző átlagárakat tekintjük végig, hanem megnézzük, hogy a különböző fűtési eljárások mennyit növelnek vagy csökkentek az albérleti díjakon.

A körkép elkészítésében most is az Albérlet.hu, az Ingatlan.com és az Ingatlan.net volt segítségünkre. Az adatokat 2007. augusztus 17. és 24. között gyűjtöttük.

Albérlet a belvárosban: rettegünk a gázfűtéstől?

A belvárosi kerületek közül jó szokásunkhoz híven az V., a VI., a VII., a VIII. és a XI. kerületre jellemző átlagos bérleti díjakat vizsgáltuk panel és téglaépítésű 30 négyzetméteres garzon, 45 nm-es másfélszobás és 75 nm-es háromszobás lakások esetében aszerint, hogy távfűtést vagy egyedi fűtési eljárást alkalmaztak-e.

Három hónappal ezelőtt arról számolhattunk be, hogy az albérletet keresők kerülik a távfűtéses lakásokat. Ez a trend most megfordulni látszik, s bár még mindig jelentős különbségek tapasztalhatóak a bérleti díjakban, a rés a jelek szerint szűkül.

A távfűtéses téglalakások esetében érvényes díjak 13 százalékkal emelkedtek az elmúlt három hónapban. Azt azonban nem tudjuk, hogy ez a megnövekedett keresletet tükrözi, vagy csupán a tulajdonosok azon szándékát, hogy az iskolakezdés előtti boomban a reálisnál jobb üzletet kössenek. Emellett az adatbázis összetételének változása is ráerősíthet erre a folyamatra.

Előző körképünk óta az V. kerület VI-kal szembeni egyértelmű fölénye olvadni látszik, mely főként a nagyobb méretű lakások esetében érezhető. Több kerületben is árcsökkenés tapasztalható a kisebb méretű ingatlanok esetében és ellentétes folyamat figyelhető meg a nagy alapterülettel rendelkezőknél. Ebből arra következtethetünk, hogy az ingatlanpiacon érvényes tendencia, miszerint garzonok iránti kereslet csökken, az albérletpiacot is elérte. A következmény: a tulajdonosok egyre kevésbé tudják érvényesíteni a kis alapterületből származó előnyöket az árakban.

A nyolcadik és tizenegyedik kerületben elhelyezkedő garzonok bérleti díjai továbbra is messze elmaradnak a téglalakások esetében jellemző szinttől, sőt sok esetben még a külső kerületekben található panelek esetében érvényes áraktól is. Itt már körvonalazódik az a tendencia, mely a külső kerületek paneljeit látva egyértelművé válik: a 45 négyzetméteres ingatlanok esetében erős díjcsökkenéssel számolhatunk.

Panelek határokon kívül: leesett az állunk!

A 45 négyzetméteres ingatlanok esetében tapasztalható általános zuhanás hátterében az a beteljesületlen jóslat áll, mely szerint a nagyméretű panelek iránti keresletnek jelentősen csökkennie, a kisméretűek iránti érdeklődésnek fokozódnia kellett volna az év első hat hónapjában.