Ezzel a papírral keresik rommá magukat magyarok százezrei: brutálisan megérte megszerezniük

2023-ban az Európai Unió 25-34 éves lakosságának 43%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel (ISCED 5-8 szint), ami 1 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest (42%). Ez még mindig 2 százalékponttal elmarad az EU 2030-as célkitűzésétől, amely szerint a 25-34 évesek 45%-ának kellene felsőfokú végzettséggel rendelkeznie. Érdemes tudni azt is, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésében nemi különbségek mutatkoznak: a nők körében magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiaknál (nők 49%-a, férfiak 38%-a).

Sokan már elérték a 2030-as célkitűzést

Ha az EU-átlag még nem is ütötte meg az össznépi célkitűzést, azért szép számmal akadnak olyan országok, amik már igen, számszerűen ők 13-an vannak. Az adatok tanúsága ők a következők: Írország (a 25-34 éves lakosság 63%-a), Ciprus (62%), Luxemburg (60%), Litvánia (57%), Hollandia (55%), Svédország (54%), Spanyolország és Franciaország (mindkettő 52%), Belgium (50%), Dánia (49%), Málta és Lengyelország (mindkettő 46%) és Lettország (45%).

Az élenjárókkal szemben ugyanakkor ott vannak a szégyenpados országok is, köztük ráadásul második legrosszabb helyen Magyarország szerepel. Az elérhető legfrissebb statisztikák szerint a legrosszabb helyzet Romániában van, ott a 35-34 éves korosztály mindössze 22,5 (!) százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel. Ehhez képest hazánk némileg jobban, ám a 30 százalékot nem érve el, 29,4 százalékos aránnyal tanyázik a második legrosszabb helyen.

Utánunk felfelé sorrendben az olaszok, csehek, bolgárok, németek, horvátok, finnek, és szlovákok következnek. Ezekben az országokban sem éri el a fiatal diplomások arányszáma a 40 százalékot. 40 és 45 százalék között van mindezeken felül: Görögország (44,5%), Észtország (43,5%), Ausztria (43,5%), Portugália (40,9%), és Szlovénia (40,7%).

A hazai adat szomorúságát tükrözi az is, hogy az éllovas íreknél a fiatal diplomások aránya, több mint kétszerese a magyar diplomásokénál.

Mennyit ér egy diploma?

Természetesen az, hogy mennyit ér egy diploma, önmagában egy nagyon összetett kérdés. Az hogy valakinek van a zsebében egy bizonyítvány egyáltalán nem jelenti azt, hogy magától értetődőden a munkaerőpiacon is sikeres lesz. De azért az adatok azt mutatják, hogy igenis óriási korreláció van aközött, hogy ki, mennyit keres, és aközött, hogy milyen az illetői iskolai végzettsége.

A KSH idevágó, legfrissebb, 2022-ről szóló adatai szerint egy egyetemet vagy mesterképzést végzett illető esetében az egy főre jutó bruttó havi átlagkereset majd kétszerese volt egy középfokú szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkező egyénénél.

A helyzet pedig még durvább akkor hogyha a legmagasabb iskolai végzettségűek egy főre jutó bruttó átlagkeresetét a még alacsonyabb szintekkel vetjük össze. A 8 általánossal vagy kevesebbel rendelkezők harmadannyit keresnek például átlagosan, mint a legtanultabbak, de azok is mindössze átlag havi 380 058 forintot vittek haza havonta, akiknek szakmai végzettségük ugyan volt, de érettségiük nem. Sokkal magasabb volt továbbá a felsőfokú végzettséget, főiskolát vagy alapképzést végzettek keresete is. Ők havi átlag 664 508 forintot vihettek haza 2022-ben.

A számokból jól látszik tehát, annak ellenére, hogy Magyarországon igenis nagyon sokat számít keresetek terén az, hogy kinek, milyen a végzettsége, az EU-s listán mégis durván hátul kullogunk.

„Reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók”

Emlékezetes, hogy alig több mint egy hónapja Orbán Viktor egy HR-konferencián úgy fogalmazott, „Az évtized elején az a hír járta, hogy az új technológiák hamarosan kiváltják a kétkezi munkát, ugyanakkor kiderült, hogy számítógéppel a kétkezi munkát nem lehet kiváltani,

reszkethetnek viszont az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók.

Utalva ezzel arra, hogy bizony a gépesítés, és a technológia fejlődés komolyan veszélyeztethet a jövőben munkahelyeket. Azonban önmagában ez nem ennyire egyszerű, és ezt az adatokat is mutatják. A Pénzcentrumnak korábba Rab Árpád jövőkutató éppen arról beszélt, hogy nem a modern technika fogja elvenni az embereket munkáit, hanem azok a kollégáik, akik használják majd ezeket. Ez pedig nem csak a fehérgalléros munkaerőt, de a kékgallérost is ugyanúgy fenyegeti.

Például még korábban a klasszikus kormányműgyártás során egy gyártósoron akár 8-9 ember is dolgozott, addig az elektromos kormányműsorokat már 4 dolgozó is elműködteti. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapva azok a gyári szakemberek, akik szerelik/karbantartják ezeket a sorokat, semmint a kétkezi munkások. A világtrend pedig ugyanez a burkolóknál, a festőknél, és gyakorlatilag minden szakmunkában. Önmagában tehát a miniszterelnök kijelentése, miszerint „szakmunka és szakmunkás nélkül nincs jövő”, az minden bizonnyal igaz, az viszont, hogy ezek mennyire képzett szakmunkások lesznek, nagyon fontos része az egyenletnek.

Ahogy az is nagyon fontos része az egyenletnek, hogy historikusan a felsőfokú végzettségű emberek ugyanúgy ahogy 2022-ben átlagosan sokkal több pénzt keresnek, mint az ilyen végzettséggel nem rendelkező honfitársaik. Arról nem is beszélve, hogy egy adott ország fejlettségi szintjét leginkább a helyben lévő innovációk határozzák meg. És ha ilyen téren megnézzük például az éllovas íreket, akkor azért még van hová fejlődnie nem csak Magyarországnak, de az EU jó sok tagállamának is.

Ha érdekelnek a témában további cikkeink, érdemes elolvasnod a legjobban fizető diplomások szakmák listáját is, ahogy azt is, hol, milyen munkaterületen lehet a legtöbbet keresni felsőfokú végzettség nélkül Magyarországon.

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!