Ezek a magyar egyetemek tarolnak külföldön: tolonganak a jelentkezők

Sokan érkeznek az ERASMUS, vagy más diák-csere program keretében egy-egy szemeszterre, míg hallgatók tömege vállalkozik arra, hogy az egész képzés idejére Magyarországra költöznek és itt szerzik meg diplomájukat. Magyarország és a magyar egyetemek igen népszerűek a külföldi diákok körében, ennek magyarázata, hogy a külföldön tanulás élménye mellett, többnyire a megfizethetőbb tandíj és magas oktatási színvonal, az egyetemi városok élhetősége és hangulata miatt választanak minket. Ehhez hozzájárul, hogy egyre több országgal kötünk megállapodást, amelynek keretében évente emelkedik az országban tanuló külföldi egyetemisták száma.

Az Ynsight Research kutatócsapata egy különleges globális, több mint 120 országra kiterjedő netnográfiát készített, amelyben megvizsgálta, hogy milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a nemzetközi online beszélgetésekben az idei felvételi időszak előtt. A kutatás során feltérképeztük a szerkesztett online portálokon megjelenő releváns témákat, emellett vizsgálatunkban külön kitérünk arra is, hogy a hallgatói beszélgetésekben mennyire népszerűek az egyes oktatási intézmények. A vizsgálati időszakban (2019. január – 2021. március) közel 42 000 megjelenést és több mint 100 000 további interakciót elemeztünk netnográfia módszertanával.

Hírünk a nagyvilágban

Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosság elsősorban a pozitívumokra, a szakmai sikerekre és az egyetemi innovációkra fókuszál. Azonkívül, hogy az ELTE-nek van a legerősebb nemzetközi online jelenléte, az adatokból sok más izgalmas dolog is kiderül, többek között, hogy az Óbudai Egyetem erős versenytársa a BME-nek, míg sok külföldi diák szerint némelyik egyetem túl sok figyelmet szentel az elméleti oktatásra és hogy a Debreceni Egyetem nemcsak az akadémiai körökben ismert. Érdekes még megjegyezni, hogy az angol nyelvű felhasználói beszélgetésekben magyar diákok is részt vesznek, akik erősen formálják az információkat kereső külföldiek véleményét – megosztják saját tapasztalataikat.

Az ELTE egyértelműen az etológia terén végzett kutatásainak köszönheti stabil nemzetközi digitális jelenlétét: a megjelenés trendben regisztrált három magasabb kiugrás mindegyike kutyákkal végzett kutatásainak eredménye (pl. a kutyáknak egyfajta „infravörös érzékelő” van az orruk hegyén). A szakirodalmi oldalakon kívül a témáról számtalan nemzetközileg ismert hírportál is közölt le riportot, többek között az angliai DailyMail, a kanadai Independent, vagy éppen az amerikai Reuters. De a témát más országok angol nyelvű kiadásai is felkapták, megjelent még például Szingapúrban, Indiában, Írországban, Brazíliában és Nigériában is. A világhírű kutatásoknak köszönhetően, rendkívül pozitív az egyetem nemzetközi megítélése, mind a szerkesztett hírekben, mind a felhasználói kommentekben.

Bár az ELTE-t nem érte utol, de a Szegedi Tudományegyetemről is sok megjelenés született, több mint 7 000 említéssel a második helyen áll. Elsősorban a koronavírus és a magyar biokémikus, Karikó Katalin hozta meg a jelentős említésszámot az egyetemnek. Egyrészt cikkek tömkelege jelent meg a Pfizer-BioNTech koronavírus vakcinán dolgozó Karikóról, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte karrierjét. Emellett az egyetem több tudósát idézték cikkekben a vírus kutatásokkal kapcsolatban – ez elsősorban a 2020 utolsó időszakától volt jellemző – amikor elérhető közelségbe kerültek a koronavírus elleni vakcinák.

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem majdnem fej-fej mellett végeztek. A Debreceni Egyetem megjelenését igencsak megemelte egy nigériai valóságshow, a Big Brother Naija, az egyik résztvevő ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett és több cikkben is említik, hogy a valóságshow szereplő egyetemi diplomával rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem több kutatási eredménye jelent meg angol nyelvű online oldalakon, de a vizsgált időszak végén megemelkedő említésszámot az egyetem egy viszonylag nagy mennyiségű követővel rendelkező diákjának köszönheti, aki büszkén posztolt újonnan megszerzet diplomájáról.

Annak ellenére, hogy a SOTE-n viszonylag magas a külföldi diákok aránya az egyetemről nem született kiemelkedő mennyiségű angol nyelvű megjelenés a két év alatt. Ugyanez a helyzet a Corvinus esetében is. A Corvinus megjelent az egyetemen fél évet eltöltött, majd summa cum laude végzett diákról szóló cikkek sorozatában a Fülöp-szigeteken, akinek gyerekkori álma volt Európában tanulni, de felbukkant Donald Trumpról szóló írásokban is a magyar származású volt corvinusos Sebastian Gorka, a volt amerikai elnök helyettes tanácsadója miatt.

A BME trendjében egy inkább a mainstream-en kívülálló platformokon és blogokon megjelenő tartalom emelte meg a megjelenéseket: hogyan lehet ingyen tanulni Európában?

A Károli Gáspár Református Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Pannon Egyetemről csupán pár száz említést regisztráltunk.

Hol találjuk meg a magyar egyetemek iránt érdeklődő külföldieket az online térben?

Az online portálok és a Twitter az egyetemekről szóló diskurzusok fő porondja. Nemzetközi trendekbe illeszkedően a Twitter globálisan jóval népszerűbb, mint Magyarországon. Külföldi diákok is előszeretettel fordulnak a Twitterhez, sokan osztják meg saját kutatási témájukat, tapasztalatukat a közösségi oldalon. Ezenkívül tematikus – kutatással és kutatások eredményeivel, külföldi tanulással, tudományos hírekkel – foglalkozó blogokon tűntek fel az egyetemek.

A legtöbb fórumbeszélgetés a világszerte egyre népszerűbb Redditről érkezik, ahova jövendőbeli, tanulni vágyók iránymutatásért fordulnak. Ezeken a platformokon diákok kérnek tanácsot egymástól, hasonlítják össze a magyar egyetemeket, osztanak meg információkat a jelentkezéssel kapcsolatban, és legfrissebb témaként az online tanítást is véleményezték. Ezeken a fórumokon Magyarországot hasonlítják Lengyelországgal, Pécset Szegeddel, többen érdeklődnek, hogy mennyit ér egy Közép-Európai diploma az Egyesült Államokban, míg sokan a Corvinust nevezik a legjobb magyar egyetemnek. A fórum beszélgetésekben sokszor beazonosíthatóan magyar diákok is részt vesznek, akik a magyar kultúrával, munkalehetőségekkel, szakokkal és intézményekkel kapcsolatban adnak tanácsot. 

Releváns téma a Budapest vs vidék kérdése, a gyakorlati és az elméleti tanítás előnyei hátrányai, valamint hogy melyik egyetem melyik képzési típusban a legerősebb, és fontos téma a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram is. A külföldi diákoknak fontos szempont az egyetem alatti munkavállalási lehetőség és sokan érdeklődtek afelől, hogy milyen szinten érdemes magyarul tudnia, ha az országban tanul.

Kik vesznek részt a beszélgetésekben?

Az országokat nézve nemcsak angol nyelvterületen jelentek meg az egyetemek, de különböző országok angol nyelvű portáljain is: az Egyesült Államokon, Nagy Britannián, és Ausztrálián kívül Svájcban, Németországban, Nigériában, Hollandiában, vagy éppen Kínában is érdeklődnek a magyar egyetemek iránt.

Melyik egyetem a legnépszerűbb a kommentelők körében?

A megjelenések mennyiségéből nem következik egyértelműen a kedveltségi rangsor – pusztán a hírnév nem tükrözi a hallgatói kommentekben megjelenő tapasztalatokat. A népszerűségi rangsort a posztokban kifejtett vélemények hangulatának elemzésével, úgynevezett szentiment analízissel állítottuk fel. Az egyetemekről szóló diskurzusokat tartalmuk alapján kategóriákba soroljuk (pozitív, negatív és semleges), majd megvizsgáljuk, hogy ezek miként alakulnak. Összességben elmondható, hogy mivel a szentiment index csak pozitív tartományban mozog, a magyar egyetemekről rendkívül előnyös kép jelenik meg a globális online térben.

Jól látható, hogy mindegyik egyetemnek inkább pozitívabb a megítélése. A negatív kontextusok viszonylag ritkán jelentek meg, ezek sokszor politikával vagy éppen a koronavírussal voltak kapcsolatosak. Érdekes, hogy a legtöbb negatív komment a magyar kommentelőktől érkezik, a külföldiek inkább pozitív oktatási és közösségi tapasztalataikat osztják meg.

Mi érdekli a külföldi hallgatókat a magyar képzésekkel kapcsolatban? Mik a beszélgetést irányító legfontosabb témák?