Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog: rengetegen 25 ezer forintot sem kapnak

A Pénzcentrum közérdekű adatigénylés keretében jutott hozzá a Magyar Államkincstár által folyósított nyugdíjakkal kapcsolatos,  2018. januári adatokhoz, melyek szerint 1 997 898 volt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek belföldre folyósította a Magyar Államkincstár öregségi nyugdíjukat. Ezeknek az embereknek a harmada viszont 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesül. A Magyar Államkincstártól kapott adatok alapján jól látszik, hogy Magyarországon 583 358 nyugdíjas 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat kap.

A kapott számadatokból az viszont nem látszik, hogy mégis hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő, és hányan, akik inkább a 100 ezerhez közelítő összeget kapnak, de az kiolvasható belőle, hogy az 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjban részesülők közül a legtöbben Budapesten élnek, de nem sokkal maradnak el tőlük a Pest megyeiek sem, majd a sort a Bács-Kiskun megyében élők követik. Az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.

Élet havi 50 ezer forintból Magyarországon

Hogy hogy lehet megélni havi 50 ezer forintból? Nehezen.  Éva, akinek nevét kérésére megváltoztattuk, 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba 41 évnyi munkaviszony után.

" - mondta a Pénzcentrumnak. Anyagi gondjaival nincs egyedül. Az egyik, nyugdíjasokat tömörítő Facebook-oldalon egy másik nyugdíjas nő, Elvira, akinek nevét szintén megváltoztattuk, a következőt írta:

Sokaknak a havi 30 ezres nyugdíj is csak álom

Pedig sokan vannak, akik számára az 50 ezres nyugdíj is csupán elérhetetlen álomnak tűnik. A januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, vagyis a törvény által megállapított öregségi nyugdíjat (aminek összege egyébként 10 éve nem változott ). A Magyar Államkincstár azonban a Pénzcentrummal közölte, ez a főellátás összege, tehát a kiegészítő ellátásokat, mint például az öregségi nyugdíj, ez az összeg nem tartalmazza.

Ha valaki már a 28 500 forintos összeget olvasva felszisszent volna, akkor most fog csak igazán megdöbbenni: a 28 500 forintos összeg is sokak számára már megváltás lenne, több ezren, egészen pontosan

Vagyis a nyugdíminimumnál is van lejjebb. Ráadásul ez az összeg már tartalmazza az öregségi nyugdíj mellett folyósított kiegészítéseket is. 1494-en pedig 25 ezer és 29 990 forint közötti összegből kell, hogy gazdálkodjanak.

Viszont a 24.hu tavaly az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján azt írta, 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.

Mégis hogy lehet a nyugdíjminimumnál is kevesebb a nyugdíj?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a megállapításkor a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes öregségi nyugdíj. Azonban több ok miatt is előfordulhat, hogy a megállapított és folyósított öregségi nyugellátás összege elmarad az öregségi nyugdíj 28 500 forintos legkisebb összegétől.

• A leggyakoribb eset, hogy a magyar nyugdíj megállapítását a külföldön szerzett szolgálati idő teszi lehetővé. (EU országban vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban szerzett további szolgálati idő esetén.) Ez esetben hazai nyugdíjrészt a teljes szolgálati idő alapján, de a Magyarországon szerzett szolgálati idővel arányosan kell megállapítani és a nyugdíjminimum teljes összegét nem - legfeljebb arányosan - lehet figyelembe venni.
• Ugyancsak előfordulhat, hogy a szolgálati idő a 15 évet eléri, de 20 évnél rövidebb. Ebben az esetben a nyugdíjminimumot ugyancsak nem lehet érvényesíteni.
• Előfordulhat az is, hogy a szolgálati idő eléri a 20 évet, de a nyugdíjba beszámítható jövedelmek alacsony szintje miatt az ún. nyugdíjalap (a nyugdíjba beszámított jövedelmek - jogszabályi előírások szerint - kalkulált átlaga) elmarad a nyugdíjminimumtól. Amelyet ez esetben szintén nem lehet érvényesíteni, ilyenkor a nyugdíjösszeg a nyugdíjalappal fog megegyezni - tudtuk meg a Magyar Államkincstártól.
  

Vagyis ez alapján rengeteg, jelenleg is dolgozó magyar jövője forog kockán. Ugyanis, ahogy azt a Pénzcentrumnak Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kifejtette februárban: