Brutális nyugdíjkatasztrófa közeleg: csak így kerülheted el az időskori nyomorgást

A kereső-eltartott arány felborulása az egész fejlett világban komoly kihívásokat hozott, hazánkban is hosszú évek óta látszik ez a probléma, az úgynevezett baby boomer generáció tömeges nyugdíjba vonulásának küszöbén pedig minden eddiginél közelebbinek látszik a nyugdíjkatasztrófa. Egy friss elemzés szerint mindössze három évtized alatt 21-ről 31-re emelkedett a 100 aktív korú lakosra jutó idősek száma az OECD országokban, azaz már közel 50 százalékkal több 65 év feletti jut 100 darab 20 és 64 év közöttire, mint harminc évvel ezelőtt. A népesedési statisztikák alapján ez a tendencia a következő években sem fog lassulni, és 2050-re 100 aktív korú lakosra már 53 időskorú fog jutni, 2080-ban pedig már 61. A tendencia Magyarországra is igaz, így jelentősen emelkedik majd, és a KSH szerint 2030-ra 35,1 százalékosra is duzzadhat az időskorú lakosság aránya a társadalmon belül, ami drasztikus terhet jelenthet a nyugdíjrendszernek.

A statisztikai hivatal korábbi részletesebb jelentéséből az is kiderült, hogy míg 2019-ben 1000 munkaképes emberre még "csak" 317 nyugdíjas jutott, 2062-re 536 nyugdíjast kellhet majd eltartania ugyanennyi embernek. Ez 53,6 százalékos eltartottsági rátát jelentene.

Az elemzés szerint a népesség tartós és folyamatos fogyása önmagában is nyugtalanító jelenség, a népesség folyamatos öregedésével párhuzamosan azonban a korösszetételt is torzítja. És hiába pozitív tendencia, hogy egyre többen érik el az időskort, a társadalombiztosítási rendszert a nyugdíjasok rohamosan növekvő száma durván meg fogja terhelni. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis úgynevezett kirovó-felosztó rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy az aktív korúak befizetéseiből finanszírozzák az idősek nyugdíját. Nem túlzás tehát kijelenteni azt, hogy a demográfiai torzulás gyorsulása révén a nyugdíjrendszer összeomlásához is egyre közelebb kerül az ország.

A rendszer kidolgozásakor ugyanis nem kalkulálták bele a várható átlagéletkor emelkedését. Hazánkban viszont a KSH 2022-re vonatkozó statisztikái szerint a férfiak átlagosan 72,55, a nők pedig 79,05  évvel számolhattak, ami a 2001-es adatokhoz képest az urak élettartamára 4,4, a hölgyekére 2,2 évet tett rá. 50 éves viszonylatban pedig a statisztika nyilván ennél is drasztikusabb változást mutat. 

A felosztó-kirovó rendszer másik hatalmas gyengesége, hogy az állam a pénzeket nem forgatja meg, nem fekteti be, tehát az nem gyarapodik. Emiatt, ugyan a jelenlegi eltartottak nyugdíját még képesek kigazdálkodni, félretenni azonban nem tudják a pénzeket, csak költik el azt, ami az adófizetőktől befolyik, mindeközben a KSH 2022-es adatai szerint közel két és félmillió ember, azaz a teljes népesség 25,4 százaléka részesült nyugdíjban, tehát a pénzeknek van is hova elfolyniuk. A jelenlegi, az aktív korúak nyugdíjasokkal szembeni erős túlsúlyára apelláló rendszer fenntarthatósága tehát szép lassan kérdésessé válik.

Elengedhetetlenné válhat az öngondoskodás

A folyamatot persze egyre többen ismerik fel, éppen ezért az utóbbi években az öngondoskodásról is egyre több szó esik. Ezzel párhuzamosan szerencsére az emberek pénzügyi tudatossága is fejlődik, ennek eredményeképpen pedig évről-évre többen látják be, hogy nem érdemes kizárólag az államban bízni.

Jelen állás szerint ugyanis egy átlagos, bérből és fizetésből élő ember kezdő nyugdíja jó esetben körülbelül 60 százalékát teszi ki a nyugdíjba vonulás előtti fizetésének, az átlag feletti bérrel rendelkezőknél pedig még ennél is rosszabb az arány. Nem csoda, hogy az ideálisabb életkörülményeik megteremtése érdekében egyre többen el is kezdenek aktívan cselekedni az anyagilag biztos időskoruk megteremtéséért. A nyugdíjcélú megtakarítások népszerűségének növekedése számszerűsítve is hatalmas. Ahogy korábban megírtuk, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-re az  50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedett a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya,

A nyugdíj-előtakarékosság ideális esetben több évtizeden keresztül folytatódó megtakarítás, amit sok esetben az állam is támogat, méghozzá adókedvezmények formájában. Így éves szinten akár több százezer forintos adójóváírást kaphatnak az ügyfelek, tovább gyarapítva megtakarításukat. A nyugdíj előtakarékosság esetében az általunk választott konstrukciótól függetlenül a legfontosabb, hogy vágjunk bele időben. Az egész elképzelés alapja ugyanis a tőketeremtés, melynek képlete roppant egyszerű: tőke= befektetés*eltelt idő.

Ha még legalább egy évtizedünk van a nyugdíjba vonulásig, érdemes egy, vagy akár több ilyen megtakarítási lehetőséggel is élnünk. Ha pedig maximalizálni szeretnék a nyereségünket, amennyiben azt anyagi lehetőségeink engedik akár mindhárom, az állam által évi 20 százalékos SZJA visszatérítéssel (legfeljebb 280 000 forintig támogatott lehetőséggel is élhetünk. A nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák után kapott állami támogatás az évek során összességében 2-5 millió forintos pluszt is hozhat a kasszánkra az állami támogatással nem rendelkező megtakarításokhoz mérve. Persze egyéni élethelyzetünk és elvárásaink is nagyban meghatározhatják azt, hogy melyik konstrukcióval (vagy konstrukciókkal) érdemes belevágnunk a megtakarításra. A Pénzcentrum most összegyűjtötte az egyes lehetőségek legfontosabb tulajdonságait.

Nyugdíjbiztosítás

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a három támogatott megtakarítási formát tovább is boncolgathatjuk, a nyugdíjbiztosításoknak ugyanis kétféle típusa létezik. Ezek egyike hagyományos, a másik a befektetésekhez kötött forma. A hagyományos megoldás esetében egyszerűen fizetünk a biztosítónknak egy havi összeget, amit a biztosítás lejártakor garantált kamattal kaphatunk vissza és nagy előny, hogy itt kis kockázattal kell számolni, viszont a hozam is eléggé alacsony.  A befektetésekhez kötött változat esetében nagyobb beleszólásunk van, hogy hogyan forgassák meg a pénzünket, sőt gyakorlatilag mi válogathatunk a különböző alapok között.

A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás megkötésekor az első lépés, hogy megnyissuk névre szóló, egyéni számlánkat. Erre aztán rendszeres, illetve eseti jelleggel is utalhatjuk megtakarításunkat. A várható hozamunk attól függ, mekkora havi összegű befektetést vállalunk, valamint, hogy mibe fektetjük a megtakarítani kívánt összeget. A nyugdíjbiztosítás egyik nagy előnye az, hogy rengeteg különféle konstrukció elérhető belőle, biztosítónként akár több, mint tíz félét is találhatunk. Ennek hála a befektetéseink jól személyre szabhatóak. Így életkorunkat és kockázatvállalási kedvünket is figyelembe véve választhatunk a lehetőségek között, stratégiánkon pedig a futamidő során tovább változtathatunk 

A pénztári befizetések után pedig visszaigényelhetjük azok 20 százalékát, maximum 130 000 forintos összegig (ehhez havi 54 166 Ft befizetésére van szükségünk). Ezt az összeget minden évben személyi jövedelemadónkból igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosításokkal akkor járunk igazán jól, ha nem csak az inflációt állják, hanem hozamot is termelnek. Hátrány viszont, hogy a többi biztosítási formához képest ezek a konstrukciók nagyobb befektetést igényelnek. Ezen felül kezdetben az egyéb költségek is igen magasak, ezek azonban a futamidő előrehaladtával csökkennek. Összességében, ha az első 2-3 évben vesszük ki belőle a pénzünket, gyakorlatilag biztos, hogy sokat bukunk rajta. A hozam után ráadásul szja-t is kell fizetnünk, ha a nyugdíjba lépés előtt szállunk ki, sőt a felvett adókedvezményeket is vissza kell fizetnünk 20 százalékos felárral.

Általánosságban elmondható, hogy ez egy hosszú távú megtakarítási forma, amit 10 évnél rövidebb futamidőre nem igen ajánlott indítani.

Előnye viszont, hogy a futamidőt az aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, így ha azon időközben megemelik, a régi korhatár elérésekor akkor is hozzájutunk pénzünkhöz. A hagyományos ezen túl fizet haláleset, vagy rokkantság esetén is.

Amit mindenképp érdemes tudni:

• Kötelező befizetés összege: 10 000 - 15 000 Ft/hónap
• Költség: 1-4,5%/év (20 éves TKM-el számolva)
• Adókedvezmény maximális mértéke: 130 000/év
• Futamidő rugalmassága: Rugalmatlan, csak komoly költségekkel és adóterhek mellett vehető ki belőle a pénz
• Adózás: A szocho változás által nem érintett és a futamidő végét megvárva kamatadómentes

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az önkéntes nyugdíjpénztár hatalmas előnye az egyszerűségében rejlik, ami miatt laikusok is bátran belevághatnak. A befektetési döntéseket ezen konstrukció esetében teljes egészében a pénztárak hozzák meg helyettünk. A befektetés ráadásul igen alacsony havidíjjal is is elindítható, az állami támogatás pedig igen magas, akár a 150 000 forintot is elérheti. Költsége mindig az aktuális befizetésből kerül levonásra és általában 0,5-1,86 százalék közé tehető. Az alacsony kockázatot figyelembe véve a befektetési lehetőség feltételei arányosnak mondhatóak a másik két típusú nyugdíj-megtakarításhoz viszonyítva.

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak hozama , ez  az állampapírok kamatainak változásaihoz kötött, a pénztár ugyanis jórészt oda fekteti a megtakarításainkat. Persze adott esetben ebben a konstrukcióban is van lehetőség arra, hogy attól függően, milyen messze vagyunk a nyugdíjkorhatártól más és más kockázatú befektetést válasszunk.

Komoly hátrány, hogy a futamidőt nem az aktuális, hanem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik, tehát jó eséllyel hosszabb lesz mint amivel most kalkulálnánk és nem lehetünk benne teljesen biztosak, mikor jutunk a pénzünkhöz. Az első tíz évben ráadásul nem is vehetjük ki a pénzt. 10 év letelte után viszont 3 évente adómentesen hozzáférhetünk a hozamunkhoz.

A júliusban élesedő szocho változás is érinti ezt a befektetési formát, tehát ha nem várjuk ki a nyugdíjba menetelünk dátumát, akkor a 20 évnél nem régebbi befizetéseink után az szja mellett ez is terheli a megtakarításainkat.

Amit mindenképp érdemes tudni:

• Kötelező befizetés összege: 6 000 - 11 000 Ft/hónap
• Költség: 05-1,86%/év (20 éves TKM-el számolva)
• Adókedvezmény maximális mértéke: 150 000/év
• Futamidő rugalmassága: Mérsékelten rugalmas, 10 évig lekötött, később a megszüntetése adóköteles
• Adózás: A futamidő végét megvárva kamatadómentes, egyéb esetben a 20 évnél frissebb befizetések után szja és szocho is terheli

Nyugdíj előtarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj előtakarékossági számla joggal mondható a legflexibilisebb konstrukciónak, mely jól képes egyesíteni a másik két megoldás legtöbb előnyét. Költségei jellemzően alacsonyabbak a nyugdíjbiztosításokénál és a NYESZ rugalmasabb az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is. A nyugdíj előtakarékossági számla esetén szabadon dönthetünk arról, mibe fektetjük megtakarításainkat., az első befektetési eszköz vásárlása ezen felül díjmentes, vagyis nem kell utána jutalékot sem fizetni.

Nyugdíj előtakarékossági számlát jelenleg hét magyarországi pénzintézetnél igényelhető, az értékpapírszámla jellegű befektetés költségei pedig nagyjából megyegyeznek az egyes helyeken, érdemes azonban körülnézni viszont a vásárolható értékpapírok típusai között, azokban ugyanis drasztikusabb eltérések lehetnek.

Mivel pedig megtakarítási számláról beszélünk, nincs minimumösszeg. Bár számlanyitáskor legalább 5000 forintot be kell fizetned (ez ugye a törvényi szabályozásban szereplő minimális összeg, onnantól fogva akkor és annyi pénzt fizetünk be amikor és amennyit szeretnénk. Ez nehéz helyzetekben jól tud jönni, viszont épp ez az, ami a legtöbb embert visszatartja a NYESZ-től, ugyanis ha nem teszünk érte aktívan, nem fog gyarapodni a megtakarításunk.

A hozamok saját pénzügyi döntéseinktől függenek, így ha kellően ügyesen bánunk pénzünkkel akár a jelenlegi inflációt meghaladó mértékben is gyarapíthatjuk azt. Ezen felül választhatunk menedzselt alapot is, alacsonyabb, de biztosabb hozammal, ha félnénk kockáztatni.

Hátránya, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérésnek évében, illetve ha vállaljuk az adóterheket (szja + szocho)  férhetünk hozzá pénzünkhöz. Az éves befizetéseinkre egyébként itt is kaphatunk 20 százalék jövedelemadó visszatérítést, de ez esetben legfeljebb 100 ezer forintig.

Amit mindenképp érdemes tudni:

• Kötelező befizetés összege: nincsen
• Költség: csak a tranzakciók díja és a számlavezetési díj
• Adókedvezmény maximális mértéke: 100 000/év
• Futamidő rugalmassága: Mérsékelten rugalmas, bár a pénzünkhöz bármikor hozzáférhetünk, az a NYESZ megszűnésével és adóterhekkel jár
• Adózás: A futamidő végét megvárva kamatadómentes, egyéb esetben szja és szocho is terheli

Így szakíthatsz nagyot az adó-visszaigényléssel

Fontos tudni, hogy a 20 százalékos visszatérítés jóváírása nem automatikusan történik, azt adóbevallásunkban kell igényelnünk. Az összeg ezután közvetlenül a biztosítási, pénztári, vagy megtakarítási számlánkra érkezik, ezért csak nyugdíjunkra vehetjük majd igénybe. Mivel az visszatérítést éves személyi jövedelemadónkból kapjuk, elvileg csak akkor juthatunk hozzá, ha bejelentett munkahelyen dolgozunk. A nyugdíjbiztosítások esetén létezik viszont egy legális kiskapu, amiről a Pénzcentrum a múlt héten írt.

Ha érdekel a nyugdíjmegtakarítások világa, akkor használd a Pénzcentrum Kalkulátorát, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót!

Mint ismertettük, a visszatérítés a különböző típusú nyugdíj előtakarékossági megoldásoknál eltérő összegben van maximalizálva, egy-egy szolgáltatásra pedig hiába fizetünk akkora összeget, aminek 20 százaléka jócskán túllépi ezt a limitet, maximum ezt összeget igényelhetjük vissza az adónkból. 

Jó hír azonban, hogyha egyszerre több nyugdíj megtakarítási számlát vezetünk ez a maximalizált összeg már 280 000 Ft. Ez számít a tényleges plafonnak tehát az ilyen célra visszaigényelhető összegből, amit úgy érhetünk el, hogy a nyugdíjbiztosításunkra havi 54 200 forintot, önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra pedig 62 500 forintot fizetünk be.