Nyílik Budapest első elit idősotthona: ilyen áloméletet vehet magának egy tehetős nyugdíjas

Pénzcentrum: A Rege Residence Szépkorúak Otthonát az egykori Hotel Regéből alakították ki. Mennyiben volt alkalmas a hotel épülete erre a célra? Melyek voltak a legnagyobb módosítások, amiket végre kellett hajtani?

Dr. Nagy Viktor: Az épület tekintetében alapvető a funkcionális különbség, ha hotelként, illetve ha idősellátásra szakosodott intézményként használjuk. Ennek megfelelően jelentős átalakításokat eszközöltünk a felújítás során, annak érdekében, hogy a szépkorúak igényeinek megfelelő körülményeket alakítsunk ki. Ez nem csupán a szobák idősbaráttá tételét, de a teljes akadálymentesítést is magában fogalja. Gyakorlatilag az alapszerkezet meghagyásával, de minden kicserélésre került, legyen szó akár a külső és belső nyílászárókról vagy a belső szaniterekről. Korlátokat szereltünk fel, minimalizáltuk a lépcsős közlekedést, kerekesszékbarát ajtószerkezeteket telepítettünk, valamint rengeteg egyéb technikai és építészeti átalakítást alkalmaztunk a cél érdekében.

PC: Az intézmény célcsoportja a 75 év felettiek. Mi az oka ennek a döntésnek?

N. V.: Szolgáltatásainkkal alapvetően három fő célcsoportot szeretnénk megcélozni. Az első az önmagukról részben vagy egészben gondoskodni tudó idősek csoportja, akik aktívan töltik mindennapjaikat, mind testileg, mind szellemileg igénylik a minőségi időtöltést. Úgy hisszük, hogy a 75 éves vagy ennél idősebb korcsoportban találjuk meg azon leendő lakóinkat, akik számára fontos mindez. Emellett természetesen szolgáltatási palettánk részét képezi a középsúlyos és súlyos demenciával élők ellátása is, erre egy speciális részlegünk került kialakításra.

Ezért volt észszerű a 75 éves életkori korhatár a jelentkezéseknél. Magasabb életkorban már nagyobbak a szükségletek, amelyeket kevés helyen tudnak kiszolgálni. Ezért az érdeklődőink is alapvetően magasabb életkorúak, akadt már 99 éves hölgy is, aki ellátogatott hozzánk.

Egészségügyi szolgáltatási engedélyünk birtokában nagy örömöm, hogy azon fokozott ápolási-gondozási szükséglettel rendelkező ellátotti kör számára is megoldást tudunk kínálni, akiket számos egyéb, hasonló profilú intézményben elutasítanak.

PC: A felvétel menete hasonló a többi nyugdíjas otthonéhoz? Milyen eltéréseket tapasztalhatnak a jelentkezők?

N. V.: Én úgy ítélem meg, hogy a mi felvételi folyamatunk egyszerűbb, mint a legtöbb idősotthonban. Korábban egyházi fenntartású idősotthonokat vezettem, amelyekben a felvételi rendszer dokumentum központú, jóval bürokratikusabb, mint a mi esetünkben. A bonyolult felvételi folyamat az állami fenntartású helyeken gyakran egy 80-90 éves ember teljesítési határait feszegeti, mivel azonban mi nem veszünk igénybe állami normatívát, a leendő lakók mentesülnek sok más esetben kötelezően előírt dokumentációs teher alól.

A folyamat az intézményünk honlapjáról is letölthető felvételi kérelem benyújtásával kezdődik. Ezen dokumentum kérdéseket tartalmaz a kérelmező egészségi állapotára, mentális állapotára és ellátási igényeire vonatkozólag. Ezt követően személyre szabott ajánlattal szolgálunk a kiválasztott apartmant illetően, majd a szerződéskötést követően lehetőség nyílik az intézménybe való beköltözésre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hamarosan nyílik Budapest első elit idősotthona: ennyibe kerül a nyugdíjas álomélet

Az idősotthon működéséről, a várható elhelyezési költségekről, igénybe vehető szolgáltatásokról is esett szó a mai sajtótájékoztatón.

PC: Mekkora az intézmény befogadóképessége, hány férőhelyük van?

N. V.: Jelenleg az általunk kitűzött keretszám 120 fő.

PC: Az eddig az idősgondozás terén szerzett magyar és nemzetközi tapasztalatai alapján miben térnek el egy magyar szépkorú szükségletei, igényei más országok idősebb korosztályától?

N. V.: Természetesen vannak különbségek. Volt alkalmam egy viszonylag nagy osztrák intézményt is vezetni és érdekes volt látni az ellátással kapcsolatos különbségeket. Míg Ausztriában az intézményes idősgondozás az idős kor része, akár már 50-60 évesen elkezdik nézegetni a különböző alternatívákat, feltérképezik, hogy a lakóhelyükön, vagy adott esetben akár külföldön milyen jellegű intézményes ellátást tudnak igénybe venni, addig Magyarországon még jellemzően kényszerhelyzet eredményezi az idősotthonba költözés. Itthon azt láttam, hogy a családok a legtöbb esetben már csak akkor fordulnak hozzánk a legtöbb esetben, amikor már a napi 2-5 órás ápolási-gondozási szükségletet nem tudják saját maguk megoldani.

Ezért a magyar ellátottak is jóval rosszabb egészségi állapotban kerülnek intézményes környezetbe, semmint mondjuk egy osztrák nyugdíjas, vagy egy osztrák szépkorú. Más az intézményes idősellátáshoz való hozzáállás is, mert míg Magyarországon ez még mindig az önellátásra való képtelenség bélyege, addig Ausztriában abszolút nincs ilyen előítélet, félelem.

Meg kell jegyezni, hogy nekünk a magyar szépkorúak a fókuszcsoportunk, de nem zárkózunk el a külföldiek fogadásától sem. A jelentkezők között van amerikai, svájci, osztrák, illetve német állampolgársággal rendelkező idős, valamint Magyarországról elszármazott idős korára visszatérni szándékozó érdeklődő is.

PC: Egy ilyen idősotthon lakói, akárcsak egy társasházi közösség, lakóközösséget is alkotnak. A közösségépítés is céljuk az intézményben?

N. V.: Igen, ez fontos szempont. Azt látom, hogy a legnagyobb félelem, illetve a legnagyobb probléma, ami aztán mind az egészségügyi, mind pedig a szellemi, illetve a pszichiátriai problémákat is okozza hosszú távon, az az elmagányosodás. Az idősek elmagányosodása, ami egyfajta társadalmi perifériára szorítja őket. Ezért is öröm, hogy ebben az intézményben lehetőségünk lesz közösséget is építeni, nem csak az alapvető szükségleteket kielégíteni. A viszonylag kis alapterületű lakrészek és nagy alapterületű közösségi helyek, illetve közösségi szobák is tudatosan lettek így alakítva. Olyan jelentkezőket várunk, akiket ez a lehetőség is vonz, és egy ténylegesen élő közösség tagjaivá szeretnének válni.

A beköltözést egy akklimatizációs folyamat követi, amihez terápiás munkatársak, szociális ápolók, gondozók, nővérek, a hotelszolgáltatást nyújtó kollégák, vagy az intézmény pszichológusa is mind-mind olyan jellegű háttértámogatást nyújtanak majd, ami ezt a közösségspecifikusságot fogja erősíteni. Bízom benne, hogy tényleg ki tudjuk alakítani ezt a Rege közösségi érzést.

PC: Ez vonzó szempont lehet azok számára is, akik megengedhetik maguknak az otthonápolást is? Aki megteheti, hogy ilyen prémium szolgáltatást vesz igénybe, választhatná helyette az otthonápolást, miért menne idősotthonba?

N. V.: Az otthonápolás csupán a testi szükségletekre reagál. Műtét utáni lábadozás esetén, rendszeres kötözési igénynél, vagy más egészségügyi szükségletnél, amikor szakápolók, illetve orvos közreműködése szükséges, alternatívát jelenthet az otthonápolási szolgálat igénybevétele. Viszont a lelki és szellemi oldala nincs meg az otthonápolásnak, amilyen igényei a szépkorúaknak lehetnek. A társaságban való lét, a valahová való tartozás érzése, ez a közösségi szellem, ami az ilyen jellegű intézményes, idősgondozásos modelleknél viszont előtérbe kerül, és erre az időseknek igényük is van. Úgy gondolom, ha egy lélekkel teli, egészséges környezetet tudunk kialakítani az intézményben, az igenis jótékony hatással bír, nemcsak az itt élő idősek szellemi és egészségi állapotára, hanem a teljes közösségre is.

PC: A sajtótájékoztatón említette, hogy rajongója az idősgondozás digitalizációjának, és a Rege Resindenceben sok digitális eszköz segíti majd a lakók életét és a munkát. Mit gondol, éppen az idősebb, 75 év feletti korosztály meg tudja tanulni vagy szokni ezek használatát?

N. V.: Azt látom, hogy az idősgondozás digitalizációja területén is még nagyon gyermekcipőben járunk itt Magyarországon például Ausztriához képest. Amilyen jellegű digitális megoldásokat külföldön láttam, melyek ott már a mindennapok részét képezik, itt Magyarországon még egyfajta ilyen nóvumként jelennek meg. Főként az idősek ellátási biztonságát erősítő alkalmazásokra, szoftverekre gondolok, ami lehetővé teszi az okosotthonok kialakítását.

Például a digitális nővérhívó rendszer, ami már a legtöbb jó minőségű idősotthonban megtalálható, amely nemcsak a lakók jólétét szolgálja, hanem információt is gyűjt, háttérszoftverként támogatja a munkaszervezést is.  Vagy gondolok itt okosórák viselésére, mely biometrikus adatokat rögzít, folyamatosan figyeli a vérnyomást, pulzust, stb. és jelez, ha rendellenességet tapasztal. A folyamatosan rögzített havi adatok pedig az orvos munkáját segíti, aki ezekből az adatból tud következtetni.  Például ilyen digitális fejlesztéseket, eszközöket tervezünk alkalmazni az intézményben is.

Azt gondolom, hogy az idősekben is megvan erre a nyitottság, meglepően gyorsan szoknak hozzá például az okosórához. Sok idősnek a család vásárol ilyen eszközöket, kezdetben idegenkedhetnek tőle, utána viszont megszeretik, mert így ők is napi szinten tudják ellenőrizni az egészségük állapotát.

PC: Már rendelkezésre áll az intézményben a szakképzett gondozó-, kiszolgálószemélyzet. Hogyan toboroztak? Okozott gondot a szociális területre jellemző munkaerőhiány?

N. V.: A szociális szférában azért alacsony a szakemberhiány, mert nem piacképes az állásoknak nagyjából a 80 százaléka. Ez lehetett az oka annak is, hogy ausztriai tartózkodásom alatt előfordult, hogy a munkavállalói gárdában több volt a szakképzett és kórházi, illetve idősgondozási tapasztalattal rendelkező nővér Magyarországról, mint a helyiek aránya.

Úgy gondolom, ez a szakma itt nagyon alulfizetett, az anyagi megbecsülését javítva viszont jóval attraktívabbá tenni nagyon sok helyen. Ebből kiindulva határoztunk meg egy juttatási csomagot, amit a dolgozóknak kínálunk. Így nem is okozott gondot megfelelő, szakképzett munkatársakat találni, rengetegen jelentkeztek. Másrészt mivel én is közel 8 éves tapasztalattal rendelkezem magyarországi intézmények vezetőjeként, van egy kiterjedt kapcsolati hálózatom, amire építeni lehetett. Így sikerült egy jól képzett, felkészült csapatot összeállítani.

PC: Az elöregedő társadalmakban - mint amilyen Magyarország is - egyre nagyobb problémát jelent az idősápolás. Akárcsak az egészségügy esetében, az állami szociális ellátórendszerre nehezedő terhek enyhítésében nagy szerep juthat a jövőben a magánszolgáltatóknak. Hogy látja, milyen szerepet, vagy hiányt tölt be a Rege Residence a magyar ellátórendszerben?

N. V.: Úgy látom, a szociális ellátórendszerben még nem olyan nagy a magánellátás szerepe, mint az egészségügy területén. Az is érdekes kérdés, hogy a Rege Residence mennyire képezi egyáltalán a szociális ellátórendszernek a részét. Papíron ugyanis semennyire, hiszen mivel teljesen piaci alapon működünk, nincs állami előírás, ami a szociális szolgáltatói kategóriába kényszerítene bennünket. Törvényileg megmaradtunk az egészségügyi szolgáltatói kategóriában, tehát tulajdonképpen kombinált egészségügyi és lakhatási szolgáltatást nyújtunk egyben.  

Úgy gondolom, hogy erre a modellre, amelyet képviselünk, hatalmas igény fog mutatkozni az elkövetkező években. Az állami ellátórendszert ugyanis ezt az igényt nem tudja ellátni, és a társadalom is egyre öregszik, a születéskor várható élettartam nő. Magyarországon viszont jóval több év telik el betegséggel, mint a nyugat-európai országokban, nálunk még mindig népbetegségnek számít a magas vérnyomás, vagy a különféle daganatok. Ezért is jóval nagyobb szükség lesz alternatív megoldásokra az idősek számára, melyek öngondoskodáson alapulnak. Meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő években számos hasonló, magánfenntartásban működő intézmény fog megjelenni a piacon.

PC: Az idősek egészségére, illetve 21. századi a társadalmakra nagy fenyegetést jelent a demencia, illetve Alzheimer-kór. Különösen igaz ez a Rege Residence célcsoportjára, a 75 év feletti korosztályra. Ennek kezelésében, gondozásában Ön már szerzett korábban tapasztalatokat. Erre is fel van készülve az intézmény?

N. V.: Igen, sőt, kifejezetten fókuszcsoportunk is a demenciával, illetve más pszichiátriai betegségekkel élőké. Azt látjuk, hogy nagyon sok idősotthon elzárkózik ettől a fajta ellátási formától, mert ez egy speciálisabb és nyilván jóval nagyobb személyi hátteret és tárgyi feltételeket igényel, amely nagyobb fenntartási költséget is jelent. Itt felkészültünk a középsúlyos, illetve súlyos állapotú demens lakók fogadására is. Van egy specifikusan erre az igényre kialakított részlegünk, ahol a demenciával élők szükségletei szerint alakítottuk ki mind a szobákat, mind az ott lévő közösségi helyiségeket. Ebbe a részlegbe a személyzetet is úgy is válogattuk össze, hogy már rendelkeznek demensellátásban szerzett tapasztalattal. Továbbá olyan saját pszichiáter-neurológus szakorvossal rendelkezünk, akinek a szakterülete az időskori demencia, a szakorvosi hátteret ő fogja biztosítani a demens betegek számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2023-ban, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

A tényadatok azt mutatják, hogy Magyarországon egyre emelkedik az idősek száma, arányuk a teljes társadalmon belül szintén nő.

PC: A demencia mellett az időseket fokozottan veszélyezteti többek között a depresszió is, mely társbetegségként is gyakran jelenik meg magas életkorban. Ilyen szempontból is támogatják majd az idősek mentális egészségét?

N. V.: Igen, már túl vagyunk a mentálhigiénéért felelős csapat összeállításán, melynek tagja egy időskorra szakosodott pszichológus is. Mind egyéni pszichoterápiákkal, mind pedig közösségi alkalmakkal fogjuk kezelni, illetve egyáltalán feltérképezni az egyéni állapotokat, egyéni igényeket.

PC: A pandémia „rossz reklámot” csinált az idősotthonoknak, mert kezdetben rengeteg bentlakó fertőződött meg. Van esetleg vészterve a Rege Residencenek, amely járvány esetén életbe lép? Általában biztonságban érezhetik az egészségüket az idősek a fertőzésekkel szemben?

N. V.: Igen, van egy erre az esetre kidolgozott dezinfekciós protokollunk. Szereztem tapasztalatokat idősotthon vezetésben a járvány alatt is, melyet fel is használtunk a protokoll kialakításában. Egy stabil szakmai háttérrel rendelkező idősotthonban, a tapasztalataim szerint még nagyobb biztonságban is lehettek az idősek, mint azok, akik gyakran egyedül voltak otthon, és nem volt, aki gondoskodjon róluk. Nekünk is van vészforgatókönyvünk arra az esetre, ha ismét járvány törne ki, az idősek egészségének megőrzése így nem jelenthet gondot, fel vagyunk erre is készülve.