Ennyivel vágta meg a nyugdíjasokat a horrorinfláció: nagyobb volt a drágulás, mint az emelés?

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái szerint januárban is tovább gyorsult az infláció. Az év első hónapjában beállított új rekord a 25,7 százalékos általános drágulás, ami mellett a fogyasztói árak emelkedése már havi szinten is 2,3 százalékos volt.

Jellemző, hogy míg a tavalyi évre vetítve összességében 14,5 százalékos, addig 2021-ben még csak 5,1, 2020-ban pedig 3,3 százalékos volt az általános drágulás átlagos, éves üteme. A mostani, újabb csúcsot jelentő infláció mellett pedig lassan ott tartunk, hogy havonta drágul annyit egy átlagos termék, mint korábban évente.

A fogyasztói árak átlagos drágulása pedig természetesen csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg termék ugyanis ennél is gyorsabb ütemben drágul, elég csak az élelmiszerekre gondolni, amik ára lassan már hétről hétre újra és újra lesokkolja az üzletekbe lépő magyarokat. Ezt a KSH részletesebb statisztikái is alátámasztják. A külön termékekre lebontott havi listájukon ugyanis mindig találni egészen extrém árváltozásokat.

Ez januárban is így volt. A háztartási energia 52,4%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2%-kal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9%-kal drágultak.

A leginkább drasztikus drágulást pedig most is az élelmiszerek esetében lehetett látni, amik ára átlagban 44 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább a kenyér (80,6%), a tojás (79,4%), a vaj és vajkrém (76,6%), a sajt (76,1%), a tejtermékek (75,8%), az édesipari lisztesáru (73,8%), a száraztészta (66,4%), a margarin (57,9%), a péksütemények (56,3%), a baromfihús (48,3%) és a tej (48,2%) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9%-kal csökkent.

Kegyetlenül elbánt az idősekkel az élelmiszerdrágulás

Az, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mekkora hatással van a társadalom különböző csoportjaira, értelemszerűen nagyban függ attól, hogy ezek a csoportok milyen termékeket mekkora mennyiségben fogyasztanak. Kijelenthető, hogy a nyugdíjasok az átlagnál árérzékenyebbek, mint az aktív keresők. Egyrészt azért, mert költéseikben magasabb az élelmiszerek részaránya, másrészt azért is, mert fix. nyugdíjuk emelkedése kizárólag az állam kegyeire van bízva.

A KSH persze a különböző társadalmi csoportokra bontva is vezet statisztikát, az adatok pedig általában az általunk az előbb lefektetett hipotézist igazolják, azaz azt, hogy az idősek az élelmiszerinfláció legnagyobb vesztesei. Ez a KSH adatai szerint januárban sem volt másként. A nyugdíjas fogyasztóiár-index új csúcsa ugyanis 27,4 százalék volt, ami 1,7 százalékkal meghaladta az általános, 25,7 százalékos drágulást. Az eltérés pedig az élelmiszerekre bontva sem kicsi.

Ebben a rendkívül érzékeny kiadási csoportban ugye a teljes népességre vonatkozó infláció 44 százalékos volt, ezzel szemben szemben a nyugdíjasokra vetített drágulás mértéke 45,1 százalékos. 

Több, mint 45 százalékkal megdrágult tehát egyetlen év alatt egy átlagos élelmiszer. Ebbe az átlagba pedig nyilván az árstopos termékek, illetve a legenyhébb drágulást produkáló ételek, italok is beleszámítanak a csúcsdrágulók mellett.

Egyre inkább a hétköznapok valóságává kezd tehát válni az a nemrég még elcsépelt panaszkodásnak hangzó kijelentés, hogy egyre kevesebbet ér a magyarok nyugdíja. Mára ugyanis tény, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan igen alacsony szintre került - különösen mióta a járvány és a háború hatásait nyögi az ország. Egy átlagos nyugdíjból pedig nyilván jóval nehezebb dolog kigazdálkodni a durván elszálló költségeket, mint a legtöbb fizetésből.

Érdemes tehát megnézni az alapélelmiszerekre vetített drágulást és azt, hogy mennyire futná az egyes élelmiszerekből a már többször említett átlagos nyugellátásból. Kimondottan azoknál a termékeknél vizsgáltuk meg ezt, amikre a magyar idősek a leginkább rászorulnak, ha ugyanis pontosan látjuk, hogy ezek esetében hogyan változott a nyugdíjak vásárlóértéke az előző évhez képest, arról is tisztább képet kapunk, mennyire is drasztikus az idősek helyzete.

Mint egy falat kenyér, úgy kellett már az emelés

A járvány és az orosz-ukrán háború által kialakított gazdasági kírizis a nyugdíjak drasztikus ütemben történő elértéktelenedéséhez vezetett Hogy ezt számszerűen is bizonyítsuk, hónapról hónapra megvizsgáljuk a KSH által publikált éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. 

Tavaly januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjemelés történt, idén januárban rég látott mértékű újabb korrekciót eszközöltek. A mostani, 15 százalékos nyugdíjemelésnek hála egy átlagos nyugellátást kapó idős elméletileg már havi 208 200 forintot kap kézhez. Nézzük, hogy az újabb emelés mekkora segítségnek bizonyult januárban

Grafikonunkon jól látható, hogy a korábbi hónapokkal, illetve évekkel összevetve mennyire is futotta januárban az egyes alapélelmiszerekből egy átlagos nyugdíjból gazdálkodva. Ahogy ábránkon is látszik, az utóbbi évekhez képest nagyot zuhant a nyugdíjak vásárlóértéke, de havi szinten azért meglátszik a nagyösszegű korrekció.

A zsemle ára az előző hónapok stagnálása után tovább drágult, de nyilván a 15 százalékos emelés mellett így is jóval, egészen pontosan 290 darabbal többre futotta belőle, mint az előző hónapban. A tejindexen is látszik a drasztikus emelés hatása, 2,8 százalékos ESL tejből 40 literrel több jött ki az átlagnyugdíjból.

Párizsiban azért nem volt ekkora a változás, abból ugyanis csak 8 kilóval futotta többre. Ellenben a lisztindex 133,9 kilóval a cukorindex pedig 113,9 kilóval javult. Eközben burgonyaindex esetében 68,5 kilós volt a javulás, míg almában 60,6 kilós. A sertéshús index és bontott csirke-index egyaránt 17-17 kilós javulást mutatott

Érdemes azért megjegyezni, hogy számos termék, így a tej, vagy a felvágott esetében még mindig borzasztóan alacsony a nyugdíjak vásárlóértéke, tény viszont, hogy a tavalyi év második feléhez képest a mostani korrekció utáni számok szebben festenek. Kérdés persze, hogy mikor jár a csúcsra az infláció és hogy az emelt nyugdíj vásárlóértéke addig is ezen a stabil szinten marad-e.

Éves összevetésben pedig az árindexek továbbra is lesújtó képet festenek. Az újabb korrekció ellenére is alig találni ugyanis olyan termékeket, amikből többre futotta volna év elején, mint az előző év azonos időszakában. Zsemléből 2023 első hónapjában 1591 darabbal kevesebb jött ki, mint az előző év januárjában, ami 34,5 százalékos esést jelent. De tojás esetében is 1028 darabos, 30,8 százalékos csökkenést mutatott a nyugdíjak vásárlóerejét mérő indexünk.

A tejindex 173,22 literrel (31 százalék), a bontott csirke- index pedig 46 kilóval (23,5 százalék) zuhant be, de burgonyából is 94 kilóval (15 százalék) kevesebbet lehetett kigazdálkodni, mint tavaly ilyenkor.

A vélhetően az árstopnak hála eddig is stagnáló lisztindex, illetve kristálycukorindex ellenben nagyot javultak. Előbbi esetében 265 kilóval (38,6 százalék), 222 kilóval (38,4) nőtt az átlagnyugdíj teljes összegéből kigazdálkodható mennyiség. Egy enyhe (15 kilós) javulást a sertéshús-index is mutatott, illetve almából is 22 kilóval többre futotta az emelésnek hála. Éves összevetésben ennek ellenére csak részsikernek tűnik ez a legújabb, nagyobb összegű korrekció is.

Kutatást készít a Pénzcentrum a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban

A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek az elmúlt egy év válságait, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. A kérdőívet nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is kitölthetik. Köszönjük, ha válaszaival segíti a munkánkat!