Beütött a nyugdíjkatasztrófa: rengetegen meg sem érzik a többszöri emelést

Ahogy arról korábban a Pénzcentrum is beszámolt, a legfrissebb 2020. január 1-jei adatok alapján 142,1 ezer forint jelenleg az átlagos öregségi nyugellátás havi összege Magyarországon, viszont a 2,05 millió magyar nyugdíjas közel 60 százalékának, 1,21 millió főnek nem éri el a havi ellátása ezt az összeget. Közülük is 73,5 ezer magyar nyugdíjas még 60 ezer forintra sem jogosult havonta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2020: 2100 forint emelést kapnak átlagosan az idős magyarok

Havonta!

A legtöbb nyugdíjas 100-160 ezer forint közötti összeget kap minden hónapban, ők vannak több mint 918 ezren. A Magyar Statisztikai zsebkönyv 300 ezer forintos összeg felett nem közli már sávokra bontva, hányan jogosultak egy adott összegre: ők összesen 54,4 ezren vannak. 2015-ből találhatunk arra vonatkozóan adatokat Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) jóvoltából, hányan kaptak 500 ezer forintnál is magasabb nyugdíjat, viszont ez az adat csak azokra vonatkozik, akiknek az ellátmányát az adott évben állapították meg:

Azoknak a "luxusnyugdíjasoknak" a számáról, akik jóval az átlagnyugdíj összege feletti járandóságot kapnak havonta 2019 júliusából van még adatunk. Az Államkincstár múlt évi közlése szerint 9 fő kapott 2 millió forint feletti nyugdíjat, 23 fő 1 és 2 millió forint közötti összeget, és a milliós határ alatti, de félmillió forint feletti havi nyugellátásra 1373 fő volt jogosult. Ebből az adatszolgáltatásból derült ki az is, hogy több mint 17 ezer öregségi nyugellátásban részesülőnek még a nyugdíjminimumot, vagyis a 28500 forintot sem éri el a havi juttatása.

Amíg 2019 közepén még 38165 nyugdíjasról tudott a MÁK, akik 300 ezer forint feletti ellátásra jogosultak, addig a 2020. januári adat szerint már 54,4 ezerre nőtt a számuk. Ez alapján nem kevesen mentek úgy nyugdíjba 2019-ben, hogy az átlagnyugdíjnak legalább a kétszeresére voltak jogosultak.

Korrekció, emelés, prémium: mind az alapösszegtől függ

2021 novemberéig a magyar nyugdíjasok öt alkalommal számíthatnak valamilyen formában plusz pénzre. Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, 2020 novemberében nyugdíjkorrekcióra számíthatnak a magyar nyugdíjasok - mivel a nyugdíjas infláció (4,3%) jócskán meghaladta idén a tervezett 2,8 százalékos inflációt. (Ennek mértékében a koronavírus járványnak nagy szerepe volt.) Ennek következtében kivételesen egy összegű visszamenőleges korrekcióra és novembertől emelésre is számíthatnak a nyugdíjasok.

2021 januárjában szintén várható nyugdíjemelés jelen tudásunk szerint 3 százalékos inflációval kalkulálva, és már 2021 februárjában érkezik is a lépcsőzetesen bevetésre kerülő 13. havi nyugdíj egynegyede is. Amennyiben a 2021-es évi infláció mégis meghaladja az előre tervezett 3 százalékot, további egyösszegű nyugdíjkorrekció jöhet - ha pedig a a 2021-es évi GDP növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumra számíthatnak az érintettek.

Még egyszer összefoglalva a várható pluszpénzeket:

• 2020. novemberben egyösszegű nyugdíjkiegészítés
• 2020 novemberétől 1,5 százalékos nyugdíjemelés
• 2021 januárjától 3 százalékos emelés
• 2021. februárban az első 13. havi nyugdíj (a teljes nyugellátás negyede)
• 2021. november nyugdíjkorrekció, valamint nyugdíjprémium
  

Rengetegen mindössze pár ezer forintra számíthatnak

Ha csak az idén novemberben esedékes nyugdíjkorrekció és -emelés összegét nézzük, egy átlagnyugdíjas (142,1 ezer forintra jogosult) a KSH statisztikái alapján 1,5 százalékkal számíthat több pénzre. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen október hónapig egy összegben kapnak 10 hónapra járó kiegészítést, majd novembertől 1,5 százalékos emelést.

Tehát 21310 forint érkezik novemberben, és attól a hónaptól kezdődően 2131 forinttal nő a nyugdíj. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az átlagnyugdíj összege alapján számolt járandóság. Valójában a 73 ezer törpenyugdíjas, aki még 60 ezer forintot sem kap - még 9000 forint kiegészítésre és 900 forint havi emelésre sem számíthat novembertől.

Lesznek viszont olyanok, akik több mint 4500 forint havi emelésre számíthatnak és több mint 45 ezer forint egyösszegű kifizetésre még az idén. Ugyanis legalább 54 ezer nyugdíjas 300 forint felett keres. Ha pedig - a 2019-es évi adatok alapján - azt vesszük, hogy 1400 nyugdíjas még 500 ezer forintnál is többre jogosult, ők 75000 forintnál is több egyösszegű korrekcióval számolhatnak novemberben (73,5 ezer nyugdíjasnak az alapnyugdíja sem éri el ezt az összeget) és legalább 7500 forint pluszra havonta.

Az ábrán látható, hogy 215 ezer nyugdíjas még 1200 forintot sem fog kapni, és köztük is lesznek 12 ezren, akik ennek a negyedét sem. Miközben 154 ezren ennek legalább a háromszorosát fogják kapni novembertől. A 2021. januári emelés alapja pedig már az az összeg lesz, amit a nyugdíjasok 2020. novemberétől kapnak. Tehát

Az átlagnyugdíj 142,1 ezer forintos összege tehát 144,1 ezerre emelkedik majd novembertől. A januári 3 százalékos emelés tehát cirka 4300 forintot jelent majd havonta, így 2021-től 148,5 ezer forintra emelkedik az átlagos havi járandóság. A 73,5 ezer kisnyugdíjas esetében, aki 60 ezer forintot sem kap havonta, a két emelés együtt még 100 forintot sem fog jelenteni havonta - viszont például az a 9 nyugdíjas, aki 2 millió forint feletti összeget kapott a múlt évben, idén legalább 90900 forinttal számíthat magasabb összegre januártól havi szinten.

Ennek a számítási rendszernek az igazságtalanságát elemzők, és nyugdíjas szervezetek is évek óta hangsúlyozzák, ugyanis ezáltal a "nyugdíjasolló" évről évre csak nagyobbra nyílik, mélyül a szakadék a luxusnyugdíjasok és kisnyugdíjasok között. Hiába hat például az élelmiszerárak emelkedése azonos mértékben minden nyugdíjasra: a zsemle, a tej, a hús vagy a gyümölcs-zöldség áremelkedése forintban ugyanannyira érint havi 80 ezerből és havi 300 ezer forintból élő nyugdíjasokat, az ebből adódó kompenzáció százalékos arányú, melynek alapja a havi járandóság.

Ez az egyösszegű kifizetés, amely 2021 februárjában érkezik először, az első évben a havi nyugdíj negyede lesz, 2022-ben már a havi járandóság fele, 2023-ban a háromnegyede, és 2024-től teljes havi összeg. Az átlagnyugdíj addigra, ahogy kifejtettük, 148,5 ezerre emelkedik majd, így februárban átlagosan 37,1 ezer forint lesz az első 13. havi átlagnyugdíj.

Viszont 1,21 millió magyar nyugdíjas az átlagnyugdíjnál alacsonyabb összeget kap kézhez havonta, tehát 10-ből 6 nyugdíjas nem számíthat 37,1 ezer forintra, de nagyjából 200 ezren a felére sem. Miközben 54 ezren több mint 75 ezer forinttal, vagyis több mint az átlag duplájával - és feltehetően sokan közülük még ennek többszörösével is - számolhatnak.